Tanbaj és a benső Trianon

 

 
Olvasom az Nemzetben – Gyerekhiány a középfokú iskolákban (2011. július 2.) – hogy az ősszel induló tanévre 152 158 helyet hirdettek meg, ám csak 102 809 gyermek jelentkezett. Az ok a benső Trianon: 1918-ban Károlyiék ideológiából adták át az országot a zsákmányéhes szomszédoknak, a mai nemzedék nem szül, nem nevel gyermeket, s így üríti ki a hazát más, élni vágyóbb népek számára. De maradjunk az iskoláknál, az élet tanműhelyeinél. A nemzet sorsa függ tőlük. A szakiskolákba 30%-kal kevesebb gyermek jelentkezett, még a létszám felét sem tudták föltölteni. Jó hír viszont, hogy a nyolc- és hat osztályos gimnáziumokba 7 illetve 6 százalékkal többen igyekeztek, és már az első körben beteltek a padok.
Vajon miért?
Boldogult Balogh János akadémikus, hazánk egyik legbölcsebb embere mesélte egyszer nagy örömmel, hogy hírét vette: az ő iskolája a fasori Evangélikus Gimnázium bizonyult a világ legjobb középiskolájának. Nem az utca, hanem a világ legjobb középiskolájának! Csak az ott végzett Nobel-díjasok miatt? Ugyan, a pesti piaristák is neveltek két ilyen tudóst a világnak! Szent-Györgyi Albert pedig éppenséggel a Lónyay utcai református gimiben érettségizett… Óriási volt a verseny! Itthon is!
A háború után még sokáig élt az elismerő szólás: „érettségizett ember.” Tudniillik jól tudta a történelmet, járatos volt a művészetekben, a matekban és a természettudományokban, tudott latinul, és mondjuk, németül. Tudott dolgozni és érdekelte a tudás. Medve doktor mesélte, hogy a Gulágon érettségizett magyar katonákból – volt rá tíz éve! – olyan orvosokat nevelt hat-hét hónap alatt, akik fölülmúlták a szovjet orvosnőket, akik az egyetemen leginkább a marxizmussal töltekeztek. Persze, gyógyszertant nem tanított, mert gyógyszerek alig léteztek.
Ma az érettségi semmi. Az emelt szintű úgyszintén.
A kommunisták által kitalált „demokratikus” 8+4-es rendszer tönkretette a kiváló magyar közoktatást: lefelé, a tudatlanság és a lustaság szintjén egyenlősített. Csak négy alaphibáját említem. Az egyik: az első négy osztályban nem tanít meg rendesen írni-olvasni, számolni, viselkedni. A másik: a gyermek fejlődését éppen a legérzékenyebb időszakban, a kamaszkorban töri meg, és gyöngíti az életre szóló középiskolai jó hatásokat, a kapcsolati tőkét is beleértve. A harmadik: kétszer tanítja ugyanazt az anyagot a tárgyak jelentős részében – mindkétszer sokkal kevésbé alaposan, mint a nyolc osztályos rendszer. Ebben emlékeztet a bolognai bachelor-képzés művi szintjeire. A negyedik: a pedagógus alaptípusává a „lámpás” és a „legenda” helyett a középszerű embert tette – tisztelet a kivételnek.
Nem véletlen, hogy a kommunista rendszer bomlását megérző igazi pedagógusok már a 80-as évek végén kísérleteket tettek a régi gimnázium visszaállítására. Tudtommal az első – eredményes – kezdeményezés a Hoffmann Rózsa igazgatta angyalföldi Kilián gimnáziumban történt. Lami Pál és Rónai Béla tanárok dolgozták ki az új tanmenetet Németh László elvei alapján. Az iskola ma a nagy író és gondolkodó nevét viseli.
Szóbeszéd az egyetemeken, hogy a hallgatók erkölcsi- és tudásszintje évről-évre csökken. A bölcsészjelöltek közül nem mindenki tud írni-olvasni, az emelt matekból érettségizetteknek a műszaki karokon alapvető számtan-fölzárkóztató tanfolyamot kell tartani. A hallgatók jó részének fogalma sincs arról, hogy eredmény munka nélkül nem születik.
Az első zökkenés az ötvenes években következett be, amikor jöttek a négy osztály után érettségizettek. A második, amikor a gimnáziumokból kiöregedtek a nyolc osztály után egyetemre került tanárok. A harmadik az érettségi rendszer szétdúlása, a színvonal lerontása, a fegyelem és a rend „kitiltása” az iskolákból. Egyre nagyobb tömegben érettségiznek tudatlan, sőt, tudásvágytól érintetlen, munkától idegenkedő értetlen fiatalok. Nem kell jósnak lenni, ahhoz, hogy lássuk: a következő szakadékba azok hullanak, akik a bolognai-rendszer tanárainak tanítványai lesznek, hisz nyilvánvaló, hogy a mostani egyszakos tanárok tudatlanabbak és műveletlenebbek a régebben képzett két és több szakos elődeiknél, akik nyilván többet és keményebben tanultak náluk. Nem beszélve az elhelyezkedési nehézségekről. Mikor lesz belőlük tanárlegenda? Létay Menyhért a szekszárdi gimiben mat-fiz szakos volt, és osztályfőnöki óráin akkor tiltott művészek alkotásait tanította: Bartókot, Kodolányit…
Mi történt? A 40-es évek végén átvettük a nálunknál silányabb szovjet mintát, majd, éppen a Fidesz kormányzásának idején – 1999-ben – elfogadtuk a „bolognait”, a mienkénél lényegesen vacakabb nyugatit. Ugyanekkor támadások indultak a hat- és nyolc osztályos gimnáziumok ellen is. Az eddigiekből kitetszik, hogy a két kormánypárt vezető oktatáspolitikusának, Hoffmann Rózsának és Pokorni Zoltánnak miben tér el oly erősen a tanügyi elképzelése. Tagadhatatlan, hogy a Fidesz volt szakminiszterének a tervei megvalósultak, és az országra nézve súlyos következményekkel jártak – nyilván összefonódva és tetéződve a Magyar Bálint-féle iskolabizgetés hibáival. A felelősséget vállalni kellene. A tanügyi válságot nem orvosolja, hogy Pokorni Zoltán most a nyári szünidő megrövidítésének ötletével állt elő, mert Dániában és Németországban… Ezen a szinten ne! Jól tudjuk, hogy Északon annyival rövidebb a nyári szünet, amennyivel ott rövidebb a nyár. A gyerekek meg a tanítók Koppenhágában nem punnyadoznak a május végi-június eleji hőségben…
A főkérdésekre kellene összpontosítani. A megoldhatókra: a munkára, a fegyelemre, a tudás megszerettetésére, és a súlyos szerkezeti hibákra. Az alap- és középfokú oktatás színvonalára és rendszerbajaira, a fölsőoktatásban meg arra, hogy a bolognai folyamat bevezetése egyértelműen tragikusnak bizonyult. Lehet, hogy önmagában is az lett volna, de azért mindenképpen, hogy gépiesen történt, hatásvizsgálat és értelmezés nélkül, leginkább a hibákat összegyűjtve és magunkra zúdítva. A mai iskolarendszer a benső Trianon folytatása.
Tökéletesen igazat ír Laczkovich Miklós akadémikus Bologna és a tanárképzés c. cikkében, hogy a tanárképzést teljes egészében ki kell venni a bolognai rendszerből, mert abba sem tartalmilag, sem szerkezetileg nem illeszthető be.
Lehet, hogy más tudomány oktatása sem…
 

2011-07-14 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.