Dokumentumjáték

 

 
Radnóti Miklós a világháború poklában írta Töredék  című versét, ami így kezdődik:
”Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.”
Magyarországon 1945-ben nem ért véget a háború. A hitleri barna terrort követte a sztalini vörös. A nyilasok átöltöztek kommunistának, s folytatták hóhéri és besúgói szolgálatukat, a saját szüleit följelentő Pável Morozov példaképpé emelkedett, százezreket üldöztek el telepítettek ki, zártak börtönbe, internálótáborba. Ehez elég volt, ha valaki nem tapsolt elég hangosan Rákosi zsarnokságának. Meggyilkolt nagy költőnk helyzetleírása időszerű maradt:
”Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt, s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.”
Lázongtak az emberek Kelet-Berlinben, Lengyelországban, s 56-ban Magyarországon.
Wittner Mária „Az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett. A Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. Október 24-én a Corvin közben segédkezett a sebesültek ellátásában.
Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. Elfoglalták a X. kerületi rendőrkapitányságot, hogy fegyvereket szerezzenek. A november 4-ei szovjet támadás során az Üllői úton repeszektől megsebesült és a Péterfy Sándor utcai kórházba került.
Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazajött és segédmunkásként tartotta fenn magát. 1957július 16-án letartóztatták és „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás” miatt 1958július 23-án, 21 éves korában első fokon halálra ítélték. Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970március 25-én szabadult nemzetközi nyomásra.” (Wikipédia)
2006-os és a 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot. 2011 októberében törvényjavaslatot terjesztett elő a kommunista vezetők kiemelt nyugdíjainak megadóztatásáról. A „kiemelt nyugdíj” a befizetett járulék fölötti, politikai érdemekért megállapított járadékot jelent.
Erre elszabadult a pokol. Talán nem is képletesen. Radnótival élve:
„Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bújhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult, s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.”
Wittner Mária szót emelt és megkapta a magáét a régi-új részegektől.
»Sok ismerős kérdezi tőlem, hogy mit jelent Wittner Mária neve után az ’56-os halálra ítélt jelző. Most tehát közkívánatra megválaszolom. Az egy primitív, köztörvényes, randalírozó és lincselő prosti jelzője. Nem több és nem kevesebb. Ennyit jelent.«
Ezt írta a világhálón egy Böszme-párti ügyvéd, s nyomában hívei.
Másik kiváló költőnk, Orbán Ottó Radnóti parafrázisa illik ide:
„Oly korban éltem én a földön,
mikor a Guttenberg-galaxist mikrofilmre vették,
betűivel meg pókereztek, és a főhelyen
egy világító szemétláda állt,
s élő adásban látta az emberiség a Nagy Agyhalált…”
 

2011-11-17 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.