Legyél Zsuzsa néni!

 

 
 
A gyerekek, sőt az öreg gyerekek is, akik éveik számát tekintve régebben fölnőtteknek számítottak, általában szeretnének valamik lenni. Szeretnék vinni valamire. Az egyik orvos, a másik vállalkozó, minden harmadik-negyedik valami külföldi. Lényegében mindegy, hogy mi, csak az itteninél többször több pénzt keressen. Mindegy, hol és hogyan. Figyeljünk a névmásokra: mi és valami, nem pedig ki és valaki. Másként szólva nem valamilyen emberré, hanem olyan lénnyé kell válni, akit/amit a cuccai, a tárgyai minősítenek: a háza, a kocsija, sőt a „nője”, a „pasija”, mert az sem „kedves,” vagy „férj, feleség,” hanem „valami,” olyasféle tulajdon, ami csillogást kölcsönöz a gazdájának, akár a színes neoncső a kirakatba rakott holmiknak. Azoknak ugyanis nincsen saját ragyogásuk, világtalanok, akár dologgá lett tulajdonosaik. A korföladathoz értünk. Ez pedig a siker, ennek titka: dologgá kell válni.
A humán erőforrások tehát ülnek a gép előtt, pöcögtetik, szemétfilmekből tanulják az angolt, és álmodoznak a „külföld életről”, a sok suskáról. Szüleik már megtették a tőlük telhetőt: nem Julinak, hanem Dzsulianniettenek nevezték el őket, és ha véletlenül Mártonnak, akkor Martinnak szólítják a gyereket, mint a diósgyőri nagykohót. Nem égi pártfogót kerestek magzatuknak, hogy boldogok legyenek, hanem beillesztették őket Gazdaságkorba, hogy ügyesebben idomuljanak a dolgok rendszeréhez.
A ki szeretnél lenni? – kérdés elnémult sok-sok évszázada.
Vagy mégis? Igen, bizonyára igen, mert az emberiség meg a világ azért létezik még, mert minden nemzedékben akadtak néhányan, akik szent Ferencek vágytak lenni, szent Terézek és Lászlók, Don Boscók, Márton Áronok, vagy éppen Zsuzsa nénik.
Mint Marika, e néven messze környéken az egyetlen, akit szülei nem valami szappanmárka, hanem a legnagyobb mennyi pártfogó gyöngéd figyelmébe ajánlottak. Nos, e nyolcadikos kislány Zsuzsa néni szeretne lenni.
Ki Zsuzsa néni?
A dolog-emberek, a humán erőforrások szemében senki. Kis könyvelőcske volt egész életében, aki férjhez sem ment, ki tudja miért nem. Több okot tudunk, közülük egy kerüljön ide: idős és beteg szüleit ápolta, akik közül édesapja majdnem száz esztendőt ért meg. Zsuzsa néni az egyházközségi élet egyik motorja: szinte minden rendezvény munkása, a legpompásabb szendvicsek alkotója és világítója. Igen, ez a legfontosabb: Zsuzsa néni mindenkinek a jó tulajdonságait nézi, még sosem fordult elő, hogy ne lett volna legalább egy kedves szava valakihez. Kis panellakásán kívül semmi vagyona, de állandóan mosolyog, sőt, hatalmasakat nevet,
Zsuzsa néni boldog.
Marika ezért szeretne Zsuzsa néni lenni.

2012-10-09 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.