Klímacsúcs és meleg helyzet

 

Túl vagyunk a klímacsúcs nevű világcirkuszon, melyen fölléptek királyok, hercegek, elnökök és szebbnél szebb egyéb államvezetők, azaz mindazok, akiknek hazai törvényük tiltja a beleszólást az érdemleges eseményekbe és folyamatokba. Ugyanakkor távolmaradt az a száz pacák, akinek a zsebében annyi a dohány, amennyivel a világ legszegényebb 3 milliárdjának, tehát a földlakók kb. 45 %-ának összessége rendelkezik! Az emberiségnek közel fele! A százak akárel is rendelhetnék, hogy ezután folyjanak egy órácskáig visszafelé a pénz-Amazonaszok!Hanem akkor…
A százak köztudomásúlag soha sem nyüzsögnek. A századok óta tündöklő nagy nevek viselői nem vesznek részt a közéletben, legföljebb alapítványaik osztják az észt… Helyettük George Soros nevű heroldjuk szokott beledurrantani a nulláslisztbe, ha a százak úgy látják, hogy valamelyik országban nem az ő ízlésük szerint mennek a dolgok.Most jó úton haladnak, abolygó életfönntartó képességének megsemmisítése felé. Mármint a hét milliárd földlakó számára. A maradék száz majd elhúzódik a Himalájába, az Alpokba, vagy az Andokba, ott lesz ezután a Riviéra.
*
Csóválgatják a fejüket – mi mást tehetnének? Elődeik utasítására a népek ledöntötték a keresztet – Isten trónját! – hogy jöjjön már végre a pénzizmus, és ők is markolhassanak.
A kis buta népek csalódtak, de ez legyen az ő bajuk.
A kultusszal együtt elsorvadt édes gyermeke, a kultúra is. A kultúripar lépett a helyébe, ami festményekre, versekre, filmekre emlékeztető tárgyakat állt elő. Nem a művészet kánonja, hanem a pénzcsinálás szabványa szerint. Miután Gazdaságkorban a dolgok álnevet viselnek, kiképzett ügynökök kánonnak nevezik a kultúripari szabványokat, pályatársaik pedig szabadságnak az elnyomás új alakzatait.
*
A kapitalizmus=tőkeizmus! minden résztvevőjénekprofitmaximalizálásra kell törekednie, különben úgy jár, mint csigabiga az autópályán.
Németországban élő barátom meséli, hogy ottani városának főterén egymással szemben áll az EvangelischeTemplom és azEvangelischeBank. Az egyik állandóan zsúfolt, a másik kong az ürességtől, még vasárnap is, holott akkor a Bank zárva tart…
Mi a Bank sikerének titka? A kapitalizmus = tőkeizmus = pénzizmus alaptervébe bele van kódolva a pénzszaporítás. Ebben nincs semmi titok.
Az Ószövetség a zsidók egymás közti ügyleteiben tiltotta kamat fölszámítását. Jézus ezt mindenkire kiterjesztette: (Luk 6, 34-35.)„És ha azoknak adtok kölcsönt, akiktől visszafizetést reméltek, micsoda jutalmat érdemeltek? (…) Tegyetek jót és kölcsönözzetek, anélkül, hogy valamit is visszavárnátok.” Tehát ha keresztények vagytok, és „jutalmat”, azaz üdvösséget akartok, még a tőkét se kérjétek vissza, nemhogy kamatot számítsatok föl!
Róma elvben kitartott a kamattilalom mellett a XX. század közepéig. A reformátorok: Luther, Kálvin és a többiek tiltották az uzsorát, denyíltan megengedték a kamatszedést XVI. században. „A pénz arra való, hogy dolgozzék!” – Mondá Kálvin. Ekkor ért véget a vallási korszak, s kezdődött Gazdaságkor.
*
Megkezdődtek az ún. vallásháborúk, majd a nyílt keresztényüldözések.
A kor új motorja, a kamatrévén a pénz hamar kiemelkedett az áruk közül. Utóbbiak mind avulnak, romlanak, a pénz viszont álmában is fial gazdájának. A pénzembernek. Ugye milyen találó szó? Szerkezete a sportemberre, meg a hóemberre hasonlít… A pénzembert, Gazdaságkor fejedelmét, lám,valami külsőség, dolog, nevezetesen a pénz teszi, abból van. De miből van a pénz? Kezdetben aranyból készült, majd más fémekből, papirosból – mostanában „a bankrendszer fizetési ígérete.” Miből van akkor, amikor a bankrendszer becsődöl, s már ígérni nem képes? A kamatos kamat kamatjának a kamatjából. És kamatos kamat kamatjának a kamatja miből van? Semmiből.
Ha visszatekintünk a múlt, a vallási kor nagyjaira, látjuk, hogy ők szentek voltak, hősök, bölcsek, művészek, ésbelülről: istenszerelemből, bátorságból, szépségből épült a lelkük. Ezek a vonások is megfoghatatlanok, de aki élt már, az tapasztalta valóságosságukat.
*
A gazdaság alárendelte magának/hasznának az erkölcsöt, a tudományt, a művészetet, a családot, a vallást, jogot, politikát, filozófiát, mindent, ami nem haszonelvű. Székely szóvalmeghátrányolta az összes emberinek nevezhető célt, s ilymódon fölszámolta a lehetséges ellenfeleket, azaz bebetonozta a rendszert. Nem örökre, mert addig semmi sem tart, de nagyon. A gátlástalanság,pénzsóvárságbűnből hajtóerővé emelkedett, alapkő lett, sőt, erény, mert pénzt hoz a konyhára – miként azt B. Mandeville már 1705-ben megírta a Méhek meséjében: „A bűn a jólét alapja, ha korlátját a törvény kiszabja.”
Mandeville utánK. Polányi, K. Boulding, D. C. Korten nyomán smásokkal együtt e sorok írója is kimutatta Gazdaságkor könyörtelen természetét. (Mi a helyzet? – Gazdaságkor titkai) Bouldingtalálóan írta: „A Föld-űrhajó utasai azon versengenek, hogy minél előbb megsemmisítsék közös készleteiket.”
*
Az új rend alapállapota a rák, a szakadatlan növekedés. A tőketulajdonosok folyamatosan gazdagodnak, miközben versenyszerűen emésztik el a Föld élethordozó képességeit és javait. Ha nem tennék,máris helyükbe szökkenneezerversenytársuk. Elhappolnák az üzletet, ők lemaradnának, elgyöngülnének, a többiek megkoppasztanák, s végül fölfalnák őket.
Így a bolygó pusztul el. A helyzet közismert. Egy találós kérdés mindenkinek elmagyarázza: Lehetséges-e bármilyen véges rendszerben a korlátlan növekedés?
A Föld véges rendszerében?
Hogy a válasz ne hangozzék el időnap előtt, konferenciáztatják az elnököket, akik semmit sem tehetnek ellenük.Tudják, hogy a gazdaság – a pénz, a Semmi! – növekedési kényszere miatt mindenképp emelkednie kell a földi átlaghőmérsékletnek. Ehhez képest mit számít, hogy 2 C fokkal, vagy csak 1,5 C fokkal…
 


2015-12-12 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.