Szabadnépszabadság emlékek

Hívott egy kedves ismerősöm, hajdani tüntető-bajtársam, hogy kimennék-e a leghíresebb honi napilap bukása miatt tüntetni?
Azok közé tartozom, akik soha életükben nem írtak a Szabadnépszabadság-nak-ba. Elvből. Mint – sokakkal együtt – Lázár Ervin barátom sem. E lapot Szabad nép kora óta olyan elvek és személyek fémjelezték, amikkel/akikkel akkor sem értettem egyet, ha véletlenül azonos álláspontra tévedettnek látszottunk.
Hogy valami húsa is legyen elbeszélésemnek, a késő nyolcvanas években, tehát még a Kádár-kor végén, hozzászóltam egy nyelvi vitához a Kritikában, ami a Szabadnép cégcsoporthoz tartozott. Szerkesztőileg is. Erre nem figyeltem, bocs. Háromszor annyit fizettek, mint hasonló cikkért bárhol másutt. Ebben az érdekkörben ma is így megy, sőt, még ígyebb: a honorárium-különbség tízszeres is lehet. Sőt, még szeresebb: a mai kulturális lapok nagy része ugyanis egy petákot sem ad szerzőinek. A mai ipari író pedig – tudjuk, milyen…
*
A rendszerváltozás során országunkat gazdaságilag elfoglaló multik a fölvilágosodás értelmét megértve tudták, hogy a demokrácia népuralom, azaz a nép fölötti uralom. Azé a nép, aki megműveli, tehát, aki ellátja gondolatokkal, eszmékkel. Ezért vették meg az összes pártlapot, melyek abszolút – pénzügyi, előfizetői, hirdetői, kapcsolati, szakmai, példányszámbéli stb. – fölényben voltak a szárnypróbálgató "alternatívokkal" szemben. A szerződésekben kikötötték, hogy a lapok vezetősége három évig nem változtatható. Tudni illene, hogy akkoriban a főszerkesztői székekben kizárólag hétpróbás kommunisták ültek, mellettük, a helyettesi szobákban is. Igazi újságírók legföljebb beosztott szerkesztők lehettek. Természetesen a megbízhatók közül.
Ez be is tartódott, a Szabadnépszabadság cég- és lapcsoport 1990 után hűen folytatta a Rákosi-Kádár-féle diktatúrát az újságolvasói világban, meg az érték-zavarásban-zúzásban.
1990 tavaszán – MDF megbízás alapján – nyilatkoztam egyik frissen alapított, és persze „független” hetilapban arra a kérdésre, hogy "az MDF koalícióra lép-e az MSZP-vel?" Az akkori másik nagyreményű párt, az SZDSZ, azzal kampányolt, hogy ő az igazi rendszerváltó erő, az MDF szövetkezett a komcsikkal. A cikk megjelent. Elolvastam, tiltakoztam, mire ezt a választ kaptam: mit ugrálsz? Az interjú egy szó változtatással átment. Az a bizonyos egy szó ez vala: nem. Az MDF nem lép, nem is lépett koalícióra az MSZP-vel. Ezt a szövetséget meghagyta a liberálisoknak. Összenőtt, ami összetartozik, mondta Antall József példás parlamenti együttműködésük láttán.
*
Az Új Magyarország kiadójának vezetőjeként megkértem Jeszenszky Géza külügyminisztert, hogy németországi útja során szóljon már egy-két ottani üzletembernek az ilyenkor szokásos összejövetelek valamelyikén.
Nos, szólt, s mondta, hogy hirdetésszervezőnk keresse ezt és ezt. Megtörtént, mire a német megmondta kereken, hogy ők tisztelik Antall Józsefet, népünket nemkülönben, de a mi lapunkat nem támogatják, hirdetéseiket továbbra is a Szabadnépszabadság kiadójára bízzák. Az ország kapott 100 millió márkás segélyt használt bútorok, Noé-kori számítástechnikai izék, valamint rólunk írt tudományos értekezések alakjában.
Jó tudni, hogyha egy lap fölületének 40 %-át nem borítja fizetett(!) hirdetés, készülhet a csődre. Az egészséges üzletmenethez – jófizetések, tudósítói hálózat fönntartása, színes oldalak, mellékletek, hírügynökségi előfizetések, stb. – sokkal több, 60-75% kell.
A Szabadnépszabadság csődjéhez az is hozzájárulhatott, hogy az olvasói szokások megváltoztak – többek közt a hasonló nyomtatványok hatására. A fiatalság zöme telefonját pötyögteti, és nem olvas semmit, a fölnőtt konzumidióták sem. A régi elvtársak kihaltak, az elvtársi cégek is tulajdonost váltottak, a Szabadnépszabadság hírmonopóliumának vége, nem sorolom. A bukás törvényszerű volt.
Az Új Magyarország című, a maga korában egyetlen nyíltan Magyarország-párti napilap 1997-ben a Szabadnépszabadság mai veszteségének kb. századrésze miatt dobta be a törülközőt.
Nem árt tudni, hogy a magyar piac kicsi. Nálunk ma minden lap mögött tőkések állnak, akik érdekből, esetleg hiúságból sajtómágnáskodnak.
Ugyan miért támogatná a Szabadnépszabadságot Őszödi Böszme, a nagy balos ötletbajnok milliárdos? Nyilván tud ő a pénzének jobbnál jobb helyeket. Még senki se mondta rá, hogy stratéga volna, hiszen percemberke őkelme, sőt, az is hosszú neki, ötletrohamainak inkább a pillanat a kedves világa…
*
Nem titok, hogy meg fog rendülni több más lap is, például az (ál)Mozgó (ál)Világ. Az eredeti Mozgó szerkesztői ugyanis 1983-ban a sorozatos politikai támadások és cenzori beavatkozások miatt lemondtak. Lemondtunk, a takarítónőtől a főszerkesztőig. Helyünkre egy, a Szabadnépszabadság kultúra rovatából átvezényelt csapat lépett.
*
Miért is mennék tüntetni?

 


2016-10-15 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.