A legfőbb törvényhozó

A legkorábbi államok törvényeit Isten állapította meg – utána járhatunk az Ószövetségben, vagy India, Kína s más régi országok szent könyveiben. Miután a Fönnvaló, vagy az istenek elsősorban az uralkodókkal érintkeztek, ezért az országalapító, az Éggel kapcsolatban álló fejedelmeket rendszerint félig vagy egészen istenként tisztelték.
Korunk egyik főkérdéséről, a nemzetállamokat leváltani, sőt, szétrombolni igyekvő törekvésekről elég sokat írtam, különösen Magánállamok c. könyvemben, meg Az Antikrisztus és mi címűben (Boldog Salamon kör 2003 ill. 2009.)
A modern magánállam működési elvét először Meyer Amschel Rothschild (1744-1812), a dinasztialapító nagy bankár fektette le zseniális éleslátással: „engedjék meg, hogy ellenőrizhessem egy ország pénzrendszerét, hogy ki hozza törvényeit, már nem érdekel.” Politikusok, újságírók, választók marakodhatnak, a legfontosabb kérdéseket úgysem ők döntik el. Az elmúlt kétszáz évben a nagy bankházak a gyarmatosítás haszonélvezői. Tartozékaik és nyúlványaik a különféle nemzetközi termelő vállalatok, biztosító- és befektetési társaságok stb. mind óriásira növekedtek. Lassacskán kivonták magukat a történelmileg kialakult közösségi államok ellenőrzése alól, majd szembefordultak velük. Velük, s az általuk eredetileg képviselt isteni és emberi értékekkel. Jó példája ennek a hazánk ellen napjainkban folyó EU parlamenti eljárás, melynek során számos képviselő nem országa és pártja véleménye meg a józan ész szerint szavaz, hanem a Rotschild ház vezérügynökének utasításait követi.
Miért és hogyan? A gazdaságkori fordulat következtében, azért, mert a történelmi államok elfogadták a magánhatalmak párbaj föltételeit, és az utóbbiak által kijelölt egyetlen dimenzióra, a gazdaságra szűkítették horizontjukat, érték- és érdekrendszerünket. Ezen a pályán pedig a magánhatalmak behozhatatlan előnnyel bírnak, hiszen a köz-társaságok – ha egyre csökkenő mértékben ugyan – de hurcolnak magukkal szociális, kulturális, védelmi, egészségügyi, környezeti és egyéb koloncokat. Másodsorban a pénzesek mérhetetlen erő fölött rendelkeznek. Már Kant megírta Az örök békében. (1795) „Veszedelmes a pénzhatalom, hadviselésre használható kincs, amely meghaladja valamennyi állam kincsét együttvéve.” Tudjuk, mi történt azóta a magánpénzek és az államok viszonyában. Lincoln Ábrahám, az USA elnöke így látta a jövőt 1863-ban: „A pénzhatalom béke idején élősködik a nemzeten, háborús időben pedig összeesküszik ellene. Despotikusabb, mint a monarchia, arcátlanabb, mint az autokrácia, és önzőbb, mint a bürokrácia. Olyan válság közeledtét látom a közeljövőben, amely megbénít, és arra kényszerít, hogy remegjek hazám biztonságáért. A korporációk – magántársaságok – kerülnek uralomra és a korrupció korszaka köszönt ránk. A pénzhatalom arra törekszik, hogy fenntartsa uralmát, kihasználva az emberek előítéleteit, egészen addig, amíg a gazdagság néhány kézben halmozódik föl, és a köztársaság elpusztul.”
Lincoln elnököt 1865. április 15.-én egy merénylő lelőtte.
*
A jelek szerint a köz-társaságok elvesztették a háborút. A magánállamok megszállták a demokratikus intézményeket, és „néhány kézbe” vonták azok pénzügyi-gazdasági-nevelési-tömegtájékoztatási stratégiájának irányítását.
Legerősebb fegyverük az adott ország pénzrendszere fölötti uralmuk. „Az Egyesült Államoknak ma gyakorlatilag két kormánya van – jelentette 1964-ben a kongresszusnak Wright Patman képviselő, a bank- és pénzügyi albizottság vezetője. – Az egyik alkotmányos előírásoknak megfelelően jön létre, a másik kormány a független, ellenőrizetlen, tevékenységét nem egyeztető Federal Reserv System – az Államok jegybankja – amely a pénz feletti hatalmat gyakorolja, noha ez a hatalom a Kongresszust illetné meg az alkotmány előírásai szerint.”
A jegybanknak nyolc tulajdonosa van, köztük öt Rothschild-érdekeltség. Utóbbi szónál meg kell állni egy pillanatra: az „érdekeltség” azért ideillő szó, mert nem fülöncsíphető valaki, hanem személytelen, megfoghatatlan izé. A jegybank bocsátja ki a dollárt, s adja kölcsön az államnak kamatra 1913 óta. Ögyes, mondá Kohn bácsi a viccben. Korábban, amíg az Államok a saját pénzét sajátjaként kezelte, nem létezett sem személyi jövedelemadó, sem államadósság…
*
Mostanára a legtöbb ország eladósodott. A leggazdagabb országok – élükön az Egyesült Államokkal, mind tartoznak a magánállamoknak. A legerősebb magánhatalomnak, a Rothschild családnak a vagyonát a Meyer Amschel Rotschild által alapított Family Trust (családi alapítvány) birtokolja” – közel kétszáz éve. „A Rothschild-ház tagjai nem öröklik a vagyont, és ezért örökösödési illetéket és adót sem fizetnek, ugyanezen okból nem kötelesek pontos vagyonleltárt sem készíteni. Az 1900-as évek elején már ők ellenőrizték az akkori világ teljes vagyonának mintegy felét.” – írta Drábik János az Uzsoracivilizáció című könyvében. A Rothschild vagyont mostanában különböző szakírók 2.000-10.000 milliárd dollárra teszik.
Soros György az amerikai Forbes Magazin szerint csekély 24,9 milliárd dollárral bír, ezzel a Föld 23. legvagyonosabb embere. A Family Trust csóró ügyintézője. Kifutófiú.
E sorok írója 1984-ben kapott Soros ösztöndíjat, mert közölt a Négy Évszak c. világlap szerkesztőjeként néhány csípős írást, melyek egyikében a nyilatkozó deportált 56-ot forradalomnak nevezte. Menten elcsaptak. A Soros-Alapítvány köreibe bejáratos ismerősök intézkedtek. Akkoriban az ellenzék még meglehetósen egységes volt. A kapcsolat nem mélyült tovább.
*
Mi a demokrácia? Szólam. A gazdaság, tömörebben: a pénz ellenőrizhetetlen uralma. A földművelő, iparos, álattenyésztő társadalmak emberei istenhívők voltak, hiszen a Fönnvalótól kérték és várták az „alkalmas időt,” a maguk erejéből pedig igyekeztek kifigyelni a természeti jelenségeket, melyek esőre, hidegre, aszályra utaltak, vagy a földben rejlő ércekre stb. Úgy látták, hogy a világ rendezett, s ha ők megismerik, akkor a rend erőit a maguk javára fordíthatják. Öntöznek és megnövelik a termést, a fát elszenesítik, s úgy hevítik vele az ércet, csónakjukra alkalmas vásznat feszítenek – és így tovább. Tanultak és tanították gyermekeiket.
Gazdaságkor előtt valamennyi társadalom rendben élt: ez kiolvasható a vallási szertartásokból, viseletekből, művekből és mulatságokból, temetőkből, illemhelyekből, nyelvekből.
A liberális emberkísérlet alapja éppenséggel mindennek az ellenkezője. Szabadságról, nyitott társadalomról ordibál, állítólag ki akarja szabadítani, de inkább tépni az embert mivoltából, közösségeiből, még természetadta neméből is. Unokáinkat az újbeszéd nyelvtörvény szerint elítélik, ha fiúk mernek lenni vagy lányok. Pénzisten ugyanis nem ismeri a minőséget, azaz a rendet, csak a mennyiséget. Minél több van bármi mocsokból, annál jobb. A rossz pénz a legjobb, ha rá lehet sózni a jónépre. Valamennyi inflációt mesterségesen gerjesztik. Akár az új alapállást, a hülyeséget, a szórakozást=szétszórást, őrjöngést. Ha kinyitod a tévét, értesülsz a helyzetről: a nácizmus, a kommunizmus emberkísérlete kismiska volt a liberalizmus céljához képest!
A rossz a csúcs, a Chaos, az új törvényhozó! Így hívták az első görög istent, a léleküres, szellemtelenségében tomboló szörny-anyagot. Nevezhetjük homoknak is, melyre világunk épül.
 


2017-06-27 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.