Beavatás a magyar észjárásba

Megjelent az első magyar nyelvrégészeti szöveggyűjtemény
Megjelent Czakó Gábor Beavatás a magyar észjárásba című esszégyűjteménye, az első magyar nyelvrégészeti könyv.
A nyelvrégészet Czakó szerint új keletű tudomány, csupán az Egyesült Államokban művelik. Nagyban különbözik az etimológiától, a szavak eredetét(, a szavaknak kívülről a nyelvbe vezető útját) kutató tudománytól. "A nyelvrégész a külhasonlítás helyett belhasonlítást végez. Vizsgálatának tárgya a szavakban, szólásokban, kifejezésekben megőrződött szemléletmód és összefüggésrendszer" - mondta a héten megjelent kötet szerzője az MTI-nek. 
Czakó elsősorban az úgynevezett belső nyelvszemlélet 19. századi alapművére, Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára című munkájára támaszkodik. A 113 ezer szócikkből álló gyűjtemény legfontosabb fogalma a szógyök, amely körül kirajzolódik a gyökre épült szavak, szócsaládok ágas-bogas rendszere. 
"Ágas-bogas, ez például igen jellemző a magyar nyelvre. Az európai nyelvekben nincsenek is ikerszavak. A mieink ráadásul ellentétpárok, hiszen valami vagy ág, vagy bog, élő vagy halott, a sütés és a főzés között pedig alapvető konyhafilozófiai különbség feszül" - mondta Czakó Gábor. Az első magyar nyelvrégész szerint a nyelv ilyen jellegzetességeiből kibontható a beszélők észjárása, világszemlélete. 
A magyar nagyjából 2400 gyökből építkezik. A nyelv ebből a(z alig kétezer gyökből, gyökérből) gyökérzetből hajt ki(, felfelé). Szerves rendszer, amely (holisztikus, ) az egészből kiinduló gondolkodásmódra utal. Példa erre a páros testrészeket jelentő főnevek - pl. kar, láb, fül - egyes számú használata - mondta  Czakó.
A magyar szókincs jelenleg közel egymillió szóból áll. A nyelv rendszere nyitott és demokratikus; a gyökökből szinte végtelen mennyiségben lehet új szavakat alkotni, amelyeket mindenki rögtön megért. "Amikor először mondta egy sportriporter, (vagy valaki más,) hogy a csatár áthámozta magát a védőkön, akkor egy új kifejezést alkotott, mégis mindenki tudta, miről beszél" - mondta Czakó Gábor.
Az azonnali megértést segíti egy további nyelvrégészeti lelet, a magyar nyelv szemléletessége, képisége. "A beszélőben a dolgok megképlenek. Czuczor és Fogarasi az érzés, érzékiség fogalmát használja. A nyelvbölcselet 19. századi nagyjai szerint a legtöbb magyar szó gyökere valamilyen érzésből fakadt hang kinyomata" - mondta Czakó Gábor.
A nyelvrégészet alkalmas a más módszerekkel feltárt ismeretek gazdagítására, például elszegődhet segédtudománynak a történeti földrajz mellé. A magyar a hova kérdésre felelve a -ba és a -be, vagy a -ra és a -re helyhatározó ragot teszi a történelmi magyar szállásterületen fekvő települések neve után. A Kárpátokon, vagy a Lajtán túli települések esetében viszont általában csak a -ba, -be ragot használja, tehát mehetünk Őcsénybe, Kassára vagy Munkácsra, a Lajtán túl viszont csakis Párizsba, Krakkóba, Tokióba utazhatunk - említ példát a nyelvrégészet alkalmazási területeire egy tanulmányában Czakó Gábor.
"A nyelvrégész leletei nem holt maradványok, amelyeket a föld alól kell kiásni. Csak a szavakat kell megtisztítani a megszokás porától, és előtűnik mindaz, amit őriz és életben tart a nyelv" - mondta Czakó Gábor az MTI-nek.
Czakó Gábor író, publicista, képzőművész. 1942-ben született, a prózai műfajok mindegyikében dolgozik, mostanáig (több mint 30) közel 50 kötete jelent meg.


0000-00-00 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.