A szabirok titkos története

Vajdaság MA
Délvidéki hírkapu

2013. július 16. [15:19]
A szabirok titkos története
Czakó Gábor tanulmánykötetének bemutatója Temerinben az Illés-napi rendezvények keretében

Bölcs Leó fia, Bíborbanszületett Konstantin (Kónsztantinosz Porphürogenétosz) bizánci császár 913-tól 950-ig uralkodott, s tapasztalatait, atyjához hasonlóan – ma úgy mondanánk, népismereti-politológiai – nagytanulmányban összegezve hagyta utódaira. A Birodalom számára létkérdés volt, hogy politikai elitjüknek minél pontosabb ismereteik legyenek közelebbi és távolabbi szomszédaikról, így a Kelet és a Balkán népeiről, de a Kárpát-medencét belakó magyarokról, vagy ahogyan a császár nevezte őket, a türkökről is. A magyarok eredetéről megbízható forrásból értesülhetett: 948-ban diplomáciai kiküldetésben a bizánci udvarban járt két előkelő magyar, Árpád fejedelem két dédunokája, Tormás (vagy Tarmacsu) herceg és Bulcsú horka. A birodalom kormányzásáról írt könyvében a Bíborbanszületett azt írja, hogy a besenyők támadása után két részre szakadt a magyarság: „Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szavártü aszfalünek hívják, a másik rész pedig vajdájukkal, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü (Etelköz) nevezetű helyekre...”
A magyarok császár által említett régi neve azóta többféle magyarázat alapját képezte. A kutatók időközben sokkal régebbi adatokra is rátaláltak, illetve fedeztek fel újra, többek között idősebb Plinius római történetírónál, aki „szárdi szkítákat” említ a Dnyeper torkolatánál, Ptolemaiosznál, aki a „szuardéni” népről beszél nagyjából ugyanazon a vidéken, Lordanes pedig, a hunok történetének jó ismerője a „savirusok”-at mint a hunok egyik ágát említi, és azonosítja a „hunungurusok”-kal.
Ennek a rejtélyes testvérnépnek, és ezáltal a magyarságnak is titkos – és gyakran talán el is titkolt – történetéhez nyújt fontos adalékokat, ismertet homályban hagyott tényeket és elhallgatott tudósi érveket Czakó Gábor tanulmányokat és cikkeket tartalmazó, olvasmányos stílusban megírt, gondolatébresztő és bizonyára vitára is ingerlő tanulmánykötete (A szabir titok, Budapest, 2013), melynek bemutatására az Illés-napi rendezvények keretében július 21-én, vasárnap 17 órai kezdettel kerül sor a Hunor Hagyományőrző Íjászegyesület rendezvényén, a temerini Vásártéren.
(-a –a)
 


2015-02-24 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.