Csoda 2

Csuda nagy szó a csoda, ámde mindenkivel történnek csodák. Valószínűleg létezni sem tudnánk nélkülük. Érezzük, tapasztaljuk, sőt, olykor látjuk őket, de általában hallgatunk róluk, mert kissé zavarba jövünk tőlük. Nem merjük csodának nevezni a velünk történteket, hiszen a tudomány aligha tudna bármit kezdeni különösségükkel, de nem is arra valók, hogy a tudomány babrálja őket. Szóval, benne vagyunk a csapdában: ma minden igazolvánnyal, jogosítvánnyal, iskolai papírral és hasonlókkal működik, a csoda meg nem. Fütyül az ilyesmire. Mai kamasz azt mondaná rá, hogy „laza csávó!”
Jézus földi története csodával kezdődik. Olvassuk csak Máté evangéliumát: „Anyja Mária József jegyese, még egybekelésük előtt méhében fogant a Szentlélektől. Férje, József, igaz ember volt és mivel nem akarta rossz hírbe hozni, az volt a szándéka, hogy titokban bocsátja el. Miközben ezen gondolkodott, álmában megjelent az Úr angyala és így szólt: "József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, hiszen a Szentlélektől van áldott állapotban. Fiút fog szülni, akit te Jézusnak nevezel, mert ő szabadítja meg népét bűneitől." Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavával mondott:
"Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül,
És Emmanuelnek fogják hívni." (Mt 1, 18-23)
Ez azt jelenti: Velünk az Isten.”
A szeplőtelen fogantatás és az Üdvözítő eljövetele, ráadásul teljesen halandó, emberi alakban való születése valóban fölülmúlhatatlan csoda, de melyik nem az, a mi alacsony, emberi látószögünkből? Csoda sosincs egyedül, mert Istent idézi, ezért finoman, észrevétlenül, akár a frissen fogant magzat édesanyja méhében,úgy megbújik benne egy kisebb is, amely magában rejti a Megváltó földi életének tragikus végét.
Hogy ez kisebb-e a többinél?
Oktalan beszéd!
Létezhet-e több s nagyobb annál, hogy Velünk az Isten? Ki tud Teremtőjéhez méltóbbat mondani, többet, mélyebbet fölfogni?
Velünk az Isten! Veled, okossal, velem, fogyatékossal, nyomorékkal-nyomorulttal, olyannyira butával, hogy föl se tudom fogni, mit jelent: velünk az Isten! Egyenként is, a néppel is. Ahogy az Örömhírben olvastuk: megszabadít bennünket bűneinktől! Micsoda sorsterv! Célja nem gazdagság, okosság, siker, szépség, a rómaiak elűzése, tehát nem a mulandók megközelítése, hanem az Örökkévaló! A bűntelenség megélésése! Ha nem is többre, mint egy villámcsapásnyi pillanatra.


 


2017-02-21 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.