A Valóság szelíd ereje

Lukács apostol részletesen és mélyen ír evangéliumában a vérfolyásos asszony és a földön élt Isten találkozásáról. (8, 43-48) „Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve vérzésben szenvedett. Minden vagyonát orvosokra költötte, de egyik sem tudta meggyógyítani.” Talán megsejthetünk valamit e betegség borzalmasságából, hogyha átgondoljuk nyavalyájának mibenlétét: ez a szerencsétlen nő tizenkét év alatt teljesen legyöngült, szinte félholt állapotba került, kedélye oda, s noha férjezett, nyilván ezért neveztetik asszonynak, házaséletre képtelen, hisz tisztátalan és undorító. Bizonyára kegyelemkenyéren tengődik, mivel teljesen elszegényedett.
Nos, egy sokadalomban ez a nő hátulról az Úrhoz „lépett és megérintette ruhája szegélyét. Abban a pillanatban elállt a vérzése. "Ki érintett meg?" – kérdezte Jézus. Mindenki tagadta.” Sokan bizonyára őszintén, mert tényleg nem érintették a Messiást. Ezért történhetett, hogy „Péter és társai megjegyezték: "Mester, a tömeg szorongat és lökdös (és te még azt kérdezed: Ki érintett meg?)"
A köznapi valóságszemlélet és annak igazsága szerint bizonyára helyesen szóltak, hisz egy csomó ember tolongott a Messiás körül. Ahogy az lenni szokott, lökdösődött is, és persze a Názáretit sem kímélték, hiszen miatta gyűlt össze a sokaság. Senki se akart messze sodródni tőle. Hanem ami történt, az nem miattuk esett meg, hanem az asszony miatt, aki nyilván illette kezével is Jézust, ám ez részéről nem holmi testi tapintás volt, hanem könyörgés, fohász, imádság, tehát Isten szellemi megközelítése!
A valóságos érintés sosem a kéz műve, hanem a szerető szívé. A szerelmeseké, a szülőké és gyermekeké, itt: az esengő, meggyötört, mégis hű léleké. Hogy ez így zajlott, azt maga Jézus erősítette meg, midőn megismételte iménti szavait: "Valaki megérintett”, de meg is toldotta őket: „éreztem, hogy erő áradt ki belőlem." A csodás esemény során fény derült Isten és a hívő ember kapcsolatának mélységére. Közelebbről arra, hogy e mélység nem űr, nem hiány, nem semmi, hanem a lehető legtöményebb Valóság. E Valóság a Lét megnevezhetetlen, tömény tere.
Tudjuk, hogy a Mindenható erejének bármilyen befolyásolására, mi több, megcsapolására nem képes senki emberfia, sőt, semmilyen teremtmény sem, még Tejutak összeütközése sem, sőt, más létezők háborúja, mondjuk a hű és az áruló angyalok ütközete sem. A Világvége sem fogja megrövidíteni az Urat!
Erre egy valaki, a tökéletesen hívő lélek képes.
„Mikor az asszony látta, hogy nem maradhat rejtve, remegve előjött, leborult előtte és az egész nép láttára megvallotta, miért érintette meg őt, és hogyan gyógyult meg abban a pillanatban.” Istennel csakis őszintén lehet beszélni. Jézus így felelt neki. "Leányom, hited meggyógyított.”
Villámcsapásszerűen megvilágosodhat bennünk, hogy a hit istenkapcsolat, az említett Valósággal való érintkezés, ami mély és teljes, akkor is, ha mindössze egy pillanatig tart, és csak egy ruhaszegély érintésében valósul meg. A szelíd erőnek mindenkor oly hatalmas a megnyilvánulása, amin semmiféle betegség, de még a poklok kapui sem vehetnek erőt.
„Menj békével."

 


2017-04-01 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.