Disznójáték

 

 

 

 

Tragikus játék egy hitvány Mangalicza sertésről, aki rútul visszaélve barátai jóindulatával azok rovására különb-különb gonosztetteket követett el, mígnem elnyerte méltó büntetését.

Zászlós Levente verseivel

Szereplők:

MANGALICZA ÚR
KÓBOR BLÖKI
CORNWALL ÚR
YORKSHIRE ÚR
KOCA ANYÓ

Egy disznóól kifutója, amely kényelmes fotelokkal van berendezve, valójában egy szalon. Fénykép, aláírással: „Berkshire Ignác, élt 842 kilogrammot.” Nagy plakátok lógnak körben a falon:

Cél a tonna, ha akarod, ezer évig hízhatol!

Valamint:

Örök hízás, Örök Lét,
Addig ehetsz, Amíg fér! stb.

A kifutónak két kijárata van, ezek közül az egyik az ólba nyílik, a másik a böllérek háza felé. Az ól bejáratánál egy vödör áll.

1. jelenet

Kóbor Blöki gitárral jön, és énekel a függöny előtt.

KÓBOR BLÖKI

Az ősi játék új komédiája,
Erőpróbáját
három disznó állja.
Figyeljük őket,
tettre mint ragadja
a gyomor s az elmélet hatalma!
Sorsával egyszer
mégis mind kibékül,
sertésből így lesz hurka-kolbász végül!

2. jelenet

Cornwall úr és Yorkshire úr, két elegáns, feketébe öltözött sovány férfiú érkezik az ól felől. Fölrúgják a vödröt. Fociznak is vele. Mangalicza úr (kissé kövérkés, köznapi ruhában) zokogva rohan utánuk.

MANGALICZA ÚR A moslékom! Oda a drága moslékom!

CORNWALL ÚR E vederből eme reggel nem vedel kend!

(Mangalicza úr sír.)

YORKSHIRE ÚR Mit bőg? Üres volt.

MANGALICZA ÚR Nem hoztak reggelit?

YORSKHIRE ÚR Amint látja.

MANGALICZA ÚR De hiszen vacsorát se kaptunk!

CORNWALL ÚR (YORKSHIRE úrhoz) Tud nyúlszájat csinálni?

YORKSHIRE ÚR Mi történt magával, Mangalicza úr? Gilisztát kapott, hogy folyton ehetnékje van? Én adom a bankot!

MANGALICZA ÚR Ezért vagyok!

CORNWALL ÚR Nofene!

MANGALICZA ÚR Mintha nem tudná! Ön is hízó!

CORNWALL ÚR Biztos ebben? Ma én adom a bankot. Maga folyton csal.

MANGALICZA ÚR Hehe. Jó vicc. Persze, hogy biztos vagyok. Hízónak tetszik lenni, és jó étvágyúnak. Ez a dolog természetéből folyik. Hehe. Az evés az egyetlen kötelességünk.

YORKSHIRE ÚR Maga talán nem csal?

CORNWALL ÚR Én? Rágalom! Aljas rágalom!

MANGALICZA ÚR Mit szól ehhez, Yorkshire úr! Cornwall úr úgy tesz, mintha nem volna éhes!

YORKSHIRE ÚR Adta teremtette! Rágalom? Rágalom! Most is van legalább két ász a kabátujjában!

CORNWALL ÚR Eresszen! Azonnal eresszen el!

YORKSHIRE ÚR Na, mit mondtam! (Fölmutat egy kártyalapot saját kabátujjábó1.)

MANGALICZA ÚR Tetszett hallani!

YORKSHIRE ÚR Szálljon már le rólunk! Lehet, hogy valóban nem éhes. Ez nem jutott eszébe?

MANGALICZA ÚR Képtelenség.

YORKSHIRE ÚR Pedig nem lehetetlen. Például én sem vagyok éhes.

CORNWALL ÚR Ugyebár, most azt fogja mondani, Mangalicza úr, hogy kákabélűek vagyunk és gyomorbajosok? Nemdebár?

MANGALICZA ÚR Föltételezné rólam, hogy képes lennék önt sértegetni?

CORNWALL ÚR Természetesen. (Közben kivesz egy kártyalapot Yorkshire úr zsebéből.) Nini, egy makk ászocska! Hitvány csaló! Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! (Az ászt a kabátujjába dugja.)

MANGALICZA ÚR (zavarba jön) Távol áll tőlem minden bántó szándék, csak furcsállom, hogy nem tetszenek éhesnek lenni. Hiszen annak idején úgy költöztünk be az ólba, hogy hízni fogunk. És megyünk a kiállításra. Mind a hárman megfogadtuk, hogy egy tonnáig meg sem állunk!

CORNWALL ÚR Emlékszik erre, Yorkshire úr?

YORKSHIRE ÚR Nem, nem. (Rázza a fejét.) Folytassuk inkább! (Leülnek.)

MANGALICZA ÚR Pedig együtt énekeltük a dalt is. Arra sem emlékeznek?

CORNWALL ÚR Lehet, hogy most a tetejében még butának is fog tartani, Mangalicza úr, de arra sem.

YORKSHIRE ÚR Dal? Rémlik valami. (Cornwall úr feddőleg néz rá.) Nem úgy kezdődött, hogy:

hadujudu hadujudu bap bap
hadujudu hadujudu bip bip?

MANGALICZA ÚR Nem. Egészen másként. Figyeljenek! (Énekel.)

Ha egyszer majd ólba jutok,
s kukoricát zabálhatok,
Minden szemért, mit meghagyok,
a jövőmből végy egy napot!

Nem ismerős?

YORKSHIRE ÚR A dallam igen. Honnan lopta? (Kever, közben lapokat dugdos a zsebébe.)

MANGALICZA ÚR (folytatja)

De jó lenne kövér lenni,
Emészteni, jót pihenni!
ólban hálni, csak zabálni!
Jól aludni, békén hízni!
á, hogy tudnám, hogy mit tegyek,
Ha valaha bemehetek!

Drága moslék, árpadara,
Vályú szélén nem száradna!
Mind megenném, amit lelek,
amit lehet, s megehetek!
Ó, Istenem, mit nem adnék,
Ha egyszer egy tonnát nyomnék!

CORNWALL ÚR és YORKSHIRE ÚR (vergődnek a nevetéstől)

Bruhhu hahaha
Hahha hahiha,
Nyihhi nyihahi
Bruhhu bruhiááááááá!

YORKSHIRE ÚR Milyen buta!

CORNWALL ÚR Mangalicza úr, maga a legkorlátoltabb ártány, akit életemben láttam. Micsoda marha nótákat tud! Huhhahaha! És még azt állítja, hogy mi ezt valaha együtt énekeltük?

YORKSHIRE ÚR Képtelenség!

MANGALICZA ÚR Teljesen kiment volna fejükből az az idő, amikor még a kondával jártunk legelni? (Csend.) Arra sem emlékeznek, hogy mennyire irigyeltük azokat, akik itt laktak az ólban?

CORNWALL ÚR (műangol kiejtéssel) Berkshire a Wellban? A nagy Berkshire Ignácot?

YORKSHIRE ÚR (franciásan) Oui! Oui!

MANGALICZA ÚR És a fogadkozásaink! A terveink? … Nem értem. Mindent elfelejtettek? S a kukorica? A zsíros tésztalé? A Futor? Egyik sem ébreszt a fejükben semmiféle gondolatot?

CORNWALL ÚR és YORKSHIRE ÚR (harsányan nevetnek, majd együtt elénekelik a következő strófát)

áh! áh! áh! áh!
á! Miket gondol maga, kis buta?
Enni nem jó, csak a kukorica?
Tapasztalatlan, kedves kis bohó!
Ó, ó, ó, ó, ha, ha, ha, ha.

3. jelenet

ANYÓ (nagy hasú, tempós asszonyság, izgatottan siet ki az ólból) Ej, de vidáman vannak az urak!

MANGALICZA ÚR Csókolom a csülkét, Anyó!

YORKSHIRE ÚR Jó reggelt, Anyó.

CORNWALL ÚR Jó reggelt.

ANYÓ Jó reggelt, uraim. Még mindig nem hozták a reggelit?

CORNWALL ÚR Tudom, tudom. Enni kell, hízni kell, szeretni kell a kukoricát, a darát. Hagyjuk abba. Hányingerem van ettől a vegetatív világtól. (Mangalicza úrhoz.) A zabáláson kívül egy árva gondolat sem fordult meg a kese fejében soha? Egyszer se kacsintott még magára a szellem napvilága?

YORKSHIRE ÚR Erre?

MANGALICZA ÚR (hebeg) Nem kérem, dehogy. (Szégyenlősen.) Ki is kacsingatna egy ártányra.

CORNWALL ÚR Mit szól ehhez, Yorkshire úr?

YORKSHIRE ÚR Teljesen egyetértek önnel, Cornwall úr, nekem is hányingerem van a vegetatív világtól. Mindig csak a test, a test, a lélek pedig soha?

ANYÓ Rosszat sejtek.

CORNWALL ÚR Tud mást is sejteni?

ANYÓ Egyetlen napon nincs etetés.

YORKSHIRE ÚR Amikor elfelejtik.

ANYÓ Nem. Vágás előtti napon.

MANGALICZA ÚR Vágás előtti napon?

YORKSHIRE ÚR Vágás előtti napon?

CORNWALL ÚR Honnan veszi ezt az őrültséget?

ANYÓ Ez a negyedik tél, amit megérek.

MANGALICZA ÚR Rettenetes!

CORNWALL ÚR De hát kit vágnak le?

ANYÓ Hát ugye… (Bizonytalanul rájuk mutat.)

YORKSHIRE ÚR Szörnyűség!

CONRWALL ÚR Marhaság! Mit ijedeznek? Miért vágnának le minket? Éppen minket?

YORKSHIRE ÚR Amikor idehelyeztek bennünket, ilyesmiről szó sem volt. Ezt a szerződés egyetlen pontja sem említette.

ANYÓ Lehet. De azt talán megemlítették önöknek abban a bizonyos szerződésben, hogy valamit azért tenniük kell ezért a szép, kényelmes állásért? Például az evésről, a kiállításról nem beszéltek? Nem mondták, hogy ez egy olyan ól, amelyben világcsúcstartó hízókat nevelnek?

MANGALICZA ÚR Á, jaj! Mit nem adnék egy korty moslékért. Nincs szörnyűbb, mint meghalni éhgyomorra!

YORKSHIRE ÚR Kuss!

CORNWALL ÚR Evvel jön! Amivel ez az ütődött Mangalicza? Miért lenne baj az, hogy nem tettünk többet, mint amennyi tőlünk tellett?

YORKSHIRE ÚR És a körülmények, a nehézségek? Gondolja, hogy olyan egyszerű a mi dolgunk? Enni, hízni, és kész? Már egy betegség is mindent fölboríthat.

CORNWALL ÚR Bizony. Én például a múlt héten is köhögtem. Emlékszenek rá, ugye? (Köhög.)

YORKSHIRE ÚR (köhécsel)

CORNWALL ÚR És bizony nem híztunk meg! Istenem. A Brigitte Bardot-nak is vékony a dereka, mégse akarják levágni!

ANYÓ Nem ismerem az illető göbét, csak azt tudom, hogy amikor önök idekerültek, azt mondták, hogy kövérségi csúcsot fognak javítani, és mennek a kiállításra. Ehhez mostanára legalább 200 kilósnak kellene lenniük. Hárman se nyomnak ennyit!

MANGALICZA ÚR Ugye, mondtam! Megmondtam!

ANYÓ Csoda, hogy eddig vesződtek három ilyen aszkéta disznóval. (Szünet.)

YORKSHIRE ÚR És mit gondolnak, mindenkit?

MANGALICZA ÚR Tényleg, lehet, hogy nem mindenkit.

CORNWALL ÚR Nem is. Mert ha azt hiszi, hogy a bölléreknek nincs szemük, és nem tudják megállapítani, hogy kit kell levágni, akkor nagyot téved. Figyelje majd meg, azt fogják mondani: Na, János, melyiket is vigyük? Erre a János: Melyiket, Jóska, melyiket; hát azt a kesét, melyiket másikat!

YORKSHIRE ÚR Úgy bizony. Szó szerint ezt fogják mondani!

MANGALICZA ÚR Borzalmas. (Apátiába süllyed.)

CORNWALL ÚR Ezen ne is csodálkozzék. Rászolgált az izgágaságával. Maga miatt jutottunk ide, nem hagyott bennünket enni! Folyton nyüzsgött, zavarta az emésztésünket!

YORKSHIRE ÚR Olyan feszültséget teremtett közöttünk, csoda, hogy egyáltalán élünk!

MANGALICZA ÚR (nem figyel rá) Anyó! Nézze meg a körmömet. Mi van beleírva?

4. jelenet

A szín elsötétül. Az Anyó jósol. Kóbor Blöki jön a gitárjával.

KÓBOR BLÖKI

A disznó disznószemmel a jövőbe bámul.
Vajon mit lát, hogy a pupillája tágul?
Mit rejt a sors, és mit a holnap!
Párkák a mélyben meddig fonnak?

ANYÓ

A jövő homályos, és barna fala van.
A disznó reszket, mert puha nyaka van.
A falak között a kések fénye!
Puha nyakú disznó reszketése! No nézd!

Sárga láng csillan a barna falban.
Hegyként tornyosul a homályban a szalma.
Száraz és szálas, már teregetik!
Simára, puhára egyengetik!
Nagy fekete sárban szalma szarkofág.
Vetett nyoszolyája három disznót vár!
Föl, három disznó! Készüljetek!
Tüzes ággyal várnak benneteket!

Lobog már az üst, és füstölög a tűz.
Megégett hús szaga s belek bűze űz.
A jövő illata az orromba csap!
Aki nem szalad, az a fűbe harap

KÓBOR BLÖKI

Menekülni kéne, vagy szembeszállni!
Jaj, nehéz! Hiába! Visszahúz a svártli.
Disznóvá vált disznó tehetne-e mást?
Mint csendben, marakodva várja a halált!

5. jelenet

A szín kivilágosodik, Blöki kimegy, folytatódik a játék.

ANYÓ (már Cornwall úrnak jósol). Cornwall úr, búcsúzzon el a szeretteitől!

YORKSHIRE ÚR (félre) Szeretteitől! Ez!?

CORNWALL ÚR Engem is?

ANYÓ Ezt látom a csülkére írva.

CORNWALL ÚR Mikor?

ANYÓ Azt hiszem, még ma.

CORNWALL ÚR Lehetetlen!

YORKSHIRE ÚR Ezt jósolta nekünk is. Miért van úgy oda?

CONRWALL ÚR De most rólam van szó, uraim! Ezt vegyék tekintetbe!

YORKSHIRE ÚR Maga vegye tekintetbe, hogy énrólam van szó! Énrólam!

ANYÓ Még sok mindent látok, tehetséges, gyors észjárású, hm, férfiú, de sajnos. Nem tudok mást mondani. (Leül, kötni kezd.)

CORNWALL ÚR De én is? Tudják, uraim, hogy milyen nehéz ezt megérteni?

YORKSHIRE ÚR Hogyne tudnám!

CORNWALL ÚR Lenne csak az én bőrömben!

YORKSHIRE ÚR Az enyémben!

CORNWALL ÚR A magáéban? Engem le fognak vágni! Meg akarnak gyilkolni!

YORKSHIRE ÚR Engem is!

CORNWALL ÚR Az teljesen más!

YORKSHIRE ÚR A magáé más!

CORNWALL ÚR Önző disznó!

YORKSHIRE ÚR Egoista!

MANGALICZA ÚR (aki eddig egy sarokban gubbasztott) No és én? Velem, velem mi lesz?

CORNWALL ÚR Semmi közöm magához.

YORKSHIRE ÚR Föl tudja fogni, hogy fél óra múlva engem kivégeznek? Jaj szegény fejemnek! Jaj, jaj, jaj! (sír) Jaj, nem csörgetnek nekem ezután kukoricát! (sír)

CORNWALL ÚR Van képük apró dolgaikkal cigánykodni a halálom napján?

YORKSHIRE ÚR Az én halálom napján!

CORNWALL ÚR Az semmi!

YORKSHIRE ÚR Még hogy az enyém?

CORNWALL ÚR Az!

YORKSHIRE ÚR De hiszen meghalok! Nem értik? Hurkát csinálnak belőlem. Töpörtyűt meg szajmókát! Hát ilyesminek való vagyok én? Nem akarok szajmóka lenni! Nem akarok! Nem akarok! Nem! Nem! Élni akarok! Élni!

CORNWALL ÚR Én akarok élni!

YORKSHIRE ÚR Én!

CORNWALL ÚR Én! (Ütik egymást.)

ANYÓ Nyugodjanak meg, uraim, és ne marakodjanak! Mindenkinek a saját levágása a legkellemetlenebb. Most már kár idegesíteni magukat. Inkább vessenek számot az életükkel, és bölcshöz illő komolysággal várakozzanak az órájukra.

YORKSHIRE ÚR Könnyű magának. Nem vágják le.

CORNWALL ÚR Böllérek bérence.

YORKSHIRE ÚR Csak éli a világát.

MANGALICZA ÚR Uraim, uraim! Egy hölggyel így beszélni!

CORNWALL ÚR Mit pofázik bele, maga bunkó! Engem akar kioktatni az illemről?

YORKSHIRE ÚR Még a torunk előtt se átall tapintatlankodni?

MANGALICZA ÚR Drága uraim! Könyörgöm! Legalább az Anyó állapotára legyenek tekintettel! Nem szabad fölizgatni, elvetélhet!

CORNWALL ÚR Mi közöm hozzá?

YORKSHIRE ÚR Meglehet, nem is vár kismalacot, csak sokat evett. Ismerjük, hogy milyen falánk, milyen torkos!

(Az Anyó sírva fakad.)

MANGALICZA ÚR Látják, hogy mit csináltak? No, ne sírjon már! Biztos nem akarták megbántani. Nem úgy gondolták!

CORNWALL ÚR Hm.

MANGALICZA ÚR Ne haragudjon az urakra, Anyó! Biztos belátja, hogy a mi helyzetünkben a legmokányabb kan is elveszítené a fejét!

YORKSHIRE ÚR Itt, belül, belül vagyok olyan, mint akármelyik kan!

ANYÓ Sose hittem volna, hogy egy Cornwall és egy Yorkshire úgy viselkedjék, mint egy utolsó keverék, tarka süldő.

CORNWALL ÚR Bocsánat, asszonyom. Mea culpa! Mea maxima culpa! De ha szabad kérdeznem, kegyednél miért nem teszi tiszteletét a hentes?

YORKSHIRE ÚR Úgy bizony! Vajon, miért nem? Miért csak mindig minket vágnak le?

ANYÓ Azért kérem, mert én eddig mindig megtettem a kötelességemet, és ma is megteszem. Kilenc malac volt a legkevesebb, amennyit eddig egyszerre a világra hoztam. És rendesen szoptattam, becsületesen fölneveltem valamennyit! Bizonyos vagyok benne, Cornwall úr, hogyha önök is megtették volna a kötelességüket, akkor a sertéskor legvégső határáig készülhetnének a kiállításra.

CORNWALL ÚR Hagyja abba, jó?

MANGALICZA ÚR {kifelé mutat) Ott mit égetnek?

ANYÓ Úgy látszik, már begyújtottak a kazánba.

MANGALICZA ÚR Az minek kell?

ANYÓ Forrázni!

MANGALICZA ÚR Iszonyú!

YORKSHIRE ÚR Elevenen?

ANYÓ Nem… őőő …utána.

MANGALICZA ÚR Úgy talán valamivel jobb.

CORNWALL ÚR Ha levágnak, teljesen mindegy. A megdöglés egyforma, bárhogyan csinálják. Csak arról lehet beszélni, hogy kampec, vagy nem kampec. Fokozatok nincsenek.

YORKSHIRE ÚR (körbejár) Jaj, valamit kellene… talán… (Méricskéli a kerítést, de egyúttal félti a ruháját.) Hopp! Hopp!

ANYÓ Kár a fáradságért, Yorkshire úr, az udvarból amúgy se juthat ki.

CORNWALL ÚR Na, ugorjon neki, ha mer! Siessen! Maga lehet az első! Fél, mi?

YORKSHIRE ÚR Még hogy én? Én sose voltam gyáva! Én, kérem, soha! Ismerhetik a jellememet! De azért… mégis… hátha… ki tudja. Ugyebár, ha egyszer mégis adódik valamilyen lehetőség, butaság ki nem használni. Csak ne volna ilyen mocskos ez a kerítés!

ANYÓ Nincsen itt semmilyen lehetőség, Yorkshire úr, sajnos nincsen.

MANGALICZA ÚR Nem gondolja, Cornwall úr, hogy van tisztességes halál… is?

CORNWALL ÚR Marhaság.

MANGALICZA ÚR Ha tudnánk, hogy becsülettel halunk meg, ha valami értelme lenne… ha volna valami célunk… talán könnyebb lenne.

CORNWALL ÚR Ha egyszer lőttek nekünk, akkor lőttek. Nincs mese.

YORKSHIRE ÚR Éppen maga lenne az, aki hidegvérűen fogadná a kést!

MANGALICZA ÚR Nem tudom, de megeshet. Ha valami egész kicsi, pirinyó értelme volna a halálomnak. Ennyike. Egész életemben nem csináltam semmit. Igaz, nem is kellett, de azt se tettem meg. Szerettem enni, hízott sertés akartam lenni, akinek messze földről csodájára járnak, és disznó lettem. Közönséges disznó. Egytonnás álmaim százkilós valósága.

CORNWALL ÚR Hülye.

MANGALICZA ÚR Ezért félek annyira. Ezért olyan borzasztó az egész.

CORNWALL ÚR Na és aztán? Kit érdekel a maga hasfájása? Én! Én! Én! Ezt hajtogatja folyton. Nemcsak maga van a világon, vegye már tudomásul. Az én bajom sokkal nagyobb a magáénál, mégse bömbölök a piszkos zakóján!

MANGALICZA ÚR (gyöngéden) Yorkshire úr is fél.

YORKSHIRE ÚR (reszkető hangon) Azt hiszi, gyáva vagyok? Én, gyáva? Én, aki az előbb csaknem átugrottam a kerítést?

CORNWALL ÚR Persze, hogy gyáva.

YORKSHIRE ÚR Maga gyáva meg a Mangalicza! Odáig süllyedt, hogy egy ilyen jöttmentet pártol ellenemre?

CORNWALL ÚR (félreüti Yorkshire úr reszkető kezét) Ne remegtesse a mancsát az orrom előtt!

MANGALICZA ÚR Nem kellene mégis megpróbálnunk valamit?

CORNWALL ÚR Próbáljon, amit akar. Én a magam részéről kérni fogom, hogy adjanak időt az emlékirataim elkészítéséhez.

YORKSHIRE ÚR Mire emlékszik maga? Hisz süldő kora óta ki se tette a lábát ebből a kifutóból.

CORNWALL ÚR Néhány olyan tényre föltétlenül, amely kellemetlen helyzetbe hozza Yorkshire urat az utókor, de legkivált a böllér urak előtt.

YORKSHIRE ÚR No, csak próbálja meg! Én se maradok adósa!

CONRWALL ÚR Majd elválik, hogy kié lesz az utolsó szó. Mindenesetre az utolsó kívánságomat kénytelenek lesznek teljesíteni.

YORKSHIRE ÚR (félre) Nem is tud írni!

CORNWALL ÚR (végigméri) Az utolsó kívánság minden halálraítélt elemi joga. (Az Anyó ingatja a fejét.) Kutya kötelességük teljesíteni.

ANYÓ Azt hiszem, hogy ezt nem fogják.

CORNWALL ÚR Miért nem? Azt kívánok, amit akarok!

YORKSHIRE ÚR Tojnak a maga kívánságaira.

CORNWALL ÚR De hiszen úriemberek!

YORKSHIRE ÚR Egymás közt.

MANGALICZA ÚR Szerintem nekünk kellene kitalálnunk valamit.

YORKSHIRE ÚR Mit, mit? Szárnyakat, hogy elröpülhessünk innen?

MANGALICZA ÚR Nem tudom. De valamit.

YORKSHIRE ÚR Vagy mondogassuk magunkban, hogy nem félünk, nem félünk? (Leülnek, hallgatnak.)

MANGALICZA ÚR Talán nem is olyan rossz. Képzeljék el, uraim! Először csak mondogatnánk magunkban, nem félünk, nem félünk, és egy kis idő múlva már el is hinnénk, aztán egy újabb kis idő múlva borzasztó bátrak lennénk.

CORNWALL ÚR És még egy kis idő múlva azt mondaná a böllér a feleségének: Nicsak, Rozi! Ládd-e, miféle vitéz kis hurka van a villámon! Mangalicza úr, maga így, ahogy van, sütni való, de sütnivalója egy csöpp sincs. Mi élni szeretnénk, nem hősködni!

MANGALICZA ÚR De ha már elég bátrak lennénk, megpróbálhatnánk.

CORNWALL ÚR Mit?

MANGALICZA ÚR Az élve maradást.

CORNWALL ÚR Hogyan?

YORKSHIRE ÚR Egy disznótor kellős közepén?

MANGALICZA ÚR Miért ne? Például ellenállnánk.

CORNWALL ÓR Ellenállnánk?!

YORKSHIRE ÚR Fantaszta!

CORNWALL ÚR Fejébe szállt a sok moslék!

ANYÓ No de Mangalicza úr! Ők adtak enni! Meg fedelet a fejük fölé!

MANGALICZA ÚR Most viszont meg akarnak ölni.

ANYÓ Akkor is. Hálátlanság. Mindenkinek meg kell egyszer halnia.

MANGALICZA ÚR Mi csak védekeznénk… egyszerűen védenénk az életünket…

YORKSHIRE ÚR Egyáltalán, mi az, hogy hálátlanság, Cornwall úr?

CORNWALL ÚR Ne ordítson a fülembe! Hagyjanak gondolkodni! Hagyjanak!

KÓBOR BLÖKI Szövetkezünk, szövetkezgetünk? Tervezgetünk? Hehe! Engedjék meg, hogy eldudorászgassak egy kis dalt a háláról.

ANYÓ Takarodj innen, te dögkeselyű, te hiéna!

KÓBOR BLÖKI (röhög, majd énekelni kezd)

Ez a sertésigazság: jajgatással, vérrel,
meg nem szánva senkitől, huzakodva mégy el!
Annyi hosszú éven át disznó módra éltél;
hosszú éltet, szép halált - hogyan is remélnél?
Ha akarni nem tudtál, tudjál halni most hát,
besózáshoz a teknőt - lám - tisztára mosták!

(Nevetve kimegy.)

6. jelenet

ANYÓ Utolsó, aljas sakál! Minden toron ott liheg!

MANGALICZA ÚR Hagyjuk a fenébe! Gondolkozzunk inkább a lehetőségeinken.

YORKSHIRE ÚR Álmodozzunk?

CORNWALL ÚR Miféle lehetőségekről nyöszörög, amikor még egy rohadt telefon sincs ebben az átkozott ólban, hogy legalább fölhívhassak egy kiadót az emlékiratok ügyében?

ANYÓ Ugyan, Cornwall úr!

CORNWALL ÚR Ne szóljon bele, tyúkeszű göbe! Mit ért maga az örökléthez? Ha egy szerződésem lenne egy kiadótól az emlékiratokra, egyszerűen nem mondhatnának nemet. De nem is akarnának, érti?

Ezek becsületesek!

MANGALICZA ÚR Szerintem az én elgondolásom sokkal inkább megvalósítható. És ha sikerülne, az mind a hármónkon segítene.

CORNWALL ÚR Segítek magamon! Bízza csak ide!

YORKSHIRE ÚR Meséljen csak, Mangalicza úr, Legalább gyorsabban múlik az idő.

CORNWALL ÚR Az idő, az idő! Röfögnek, csak röfögnek a fülembe, és mindent kivernek a fejemből, az idő pedig rohan!

MANGALICZA ÚR Éppen ezért kellene gyorsan határoznunk, és cselekednünk!

ANYÓ Mangalicza úr, én már sok disznóvágást láttam, de ilyesmi még sohase fordult elő. Sehol!

MANGALICZA ÚR Mi majd példát mutatunk! Ma először!

CORNWALL ÚR Maga csak ne mutogasson semmiféle példát! Képes volna elrontani az esélyeimet? Gyilkos! Gyilkos!

MANGALICZA ÚR Ugyan, de ha sikerül, mindannyian…

CORNWALL ÚR Marhaság!

YORKSHIRE ÚR Azért végighallgathatjuk Mangalicza urat.

CORNWALL ÚR Hallgassa. De engem nem érdekel. Engem hagyjanak ki a gyermeteg álmodozásaikból.

YORKSHIRE ÚR Mondja, drága barátom.

MANGALICZA ÚR Nagyon egyszerű a dolog, kérem. Csak egyetlenegyhez kell tartanunk magunkat. Az egységhez. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Amikor kinyitják a kifutó ajtaját, hátrahúzódunk ide, a sarokba, és aki közel jön, azt megharapjuk vagy föltaszítjuk. Nem hagyjuk magunkat. Egyáltalán nem biztos, hogy le tudnak győzni bennünket, ha összefogunk, és ha igazán bátrak leszünk. Ha a hízásra alkalmatlannak is bizonyultunk, legalább most mutassuk meg, hogy érünk valamit.

CORNWALL ÚR Maga nem ér semmit.

MANGALICZA ÚR Lehetséges, kérem. De együtt… hárman együtt…

YORKSHIRE ÚR Romantikus.

CORNWALL ÚR Őrültség. Csak még jobban magunkra haragítjuk a bölléreket.

MANGALICZA ÚR Ennél jobban aligha haragudhatnak ránk. Semmit se veszíthetünk!

YORKSHIRE ÚR Hm. De vajon mit nyerhetünk?

MANGALICZA ÚR Az életünket, uraim! Az életünket.

ANYÓ Mangalicza úr, én már sok disznóvágást láttam, de ilyesmiről még nem is hallottam soha!

MANGALICZA ÚR Annál könnyebb lesz! Meg fogjuk lepni a bölléreket! Hozzászoktak, hogy csak veszik a kést, és megy minden, mint a karikacsapás. De most az egyszer keresztülhúzzuk a számításukat! Megmutatjuk nekik! Csak kapjam a fogam közé azt a késes mancsukat. Egy roppantással kettéharapom!

YORKSHIRE ÚR Meg is érdemelnék, az biztos.

MANGALICZA ÚR Nincs mit töprengeni, uraim! Nincs más választásunk; cselekednünk kell! Ha ártányokká is tettek bennünket, ez még nem jelenti, hogy ne volnánk különbek sok kannál.

YORKSHIRE ÚR Úgy van, mutassuk meg!

CORNWALL ÚR Az igaz, hogy túlontúl büszkék arra a két kis vackukra!

ANYÓ Azok a bizonyos… micsodák… kellenek is a kismalacokhoz meg a férfiassághoz, ugye…

YORKSHIRE ÚR Az én férfiasságom a szívemben van!

MANGALICZA ÚR Meglátják, uraim, hogy a föld alá fognak bújni szégyenükben, nekünk pedig minden ólban áldani fogják a nevünket.

YORKSHIRE ÚR Ez az! Történelmet csinálunk! Mi, és nem ők! Még a tankönyvekbe is be fogunk kerülni! Látja, Cornwall úr? Majd a történetírók, azok fogják hasznát látni a maga emlékiratainak! Mi leszünk az elsők, akik bebizonyítjuk, hogy a böllért is le lehet vágni, nemcsak a disznót!

CORNWALL ÚR Állítólag a régi bizánci hadvezérek is ártányok voltak…

MANGALICZA ÚR Micsoda boldogság, micsoda békesség köszönt ránk, ha sikerül!

YORKSHIRE ÚR Micsoda dicsőség! Himnuszokat fognak zengeni rólunk a kondák, és az ólak kifutóiban aggastyán sertések idézgetik majd a történetünket kártyaparti közben. (Dúdol.)

Ó, a nagy Yorkshire! A dicső Yorkshire!
Subi, subi, subi, subi subi, subi, dab, dab!

ANYÓ És a böllérek?

MANGALICZA ÚR Elűzzük őket. Megalapítjuk Sertésországot!

CORNWALL ÚR, YORKSHIRE ÚR (egyszerre) Sertésországot?

MANGALICZA ÚR Úgy bizony, Sertésországot! Az lesz csak az ország! Csupa sertésből. Virgonc malackák az elletőkben, és bölcs, öreg filozófusok a pocsolyákban. Állandóan sütni fog a nap, nem leszünk ólakba, kifutókba zárva, hanem, ha akarunk, hentergünk, azt csináljuk, amire kedvünk szottyan. Még rágondolni is gyönyörűség!

ANYÓ Mit fogunk enni?

MANGALICZA ÚR Elfoglaljuk a górékat, magtárakat, kukoricaföldeket! Csuda világ lesz!

YORKSHIRE ÚR (énekel, táncol)

Ó, a nagy Yorkshire! Ó, dicső Yorkshire!
Subi, subi, subi, subi, subi, subi, dab, dab!

(Magához rántja Cornwall urat, együtt táncolnak és énekelnek, Cornwall úr a saját nevével énekli a dalocskát. Mangalicza úr is csatlakozna hozzájuk, de félrelökik.)

YORKSHIRE ÚR Félre, bükkfagatyás!

CORNWALL ÚR Falábú!

7. jelenet

A szín ugyanaz, mint az első jelenetben. Anyó kötöget, Cornwall és Yorkshire urak a fotelokban lihegnek, kitikkadva a tánc után, Mangalicza úr zavarodottan áll előttük. Cornwall úr magyaráz neki.

CORNWALL ÚR Tegyük föl, hogy minden úgy fog történni, kedves Mangaliczám, ahogy ön elképzelte, de mi lesz utána? Nevezetesen: mit ért azon, hogy Sertésország? Kétségtelenül nagyon jól hangzik. Sertésország. Sertések országa. Minden sertés öröme-vágya, hogy maradjon a nyakán a toka szalonnája. Kiváló. A legmesszebbmenőkig egyetértek vele. Ám! És itt a bökkenő. Édes, aranyos Mangaliczám, látott már maga egyáltalán államot?

MANGALICZA ÚR Nem, kérem.

CONRWALL ÚR Sejtettem. Légvárat építeni tud, de a valóságismerete - már bocsásson meg - nulla. Egyáltalán, hogyan képzelte ön ennek az egésznek a megszervezését?

MANGALICZA ÚR Hát… először ugye, összefogunk, behúzódunk ide… vagy emide?

CORNWALL ÚR Először, először! De mi lesz másodszor?

MANGALICZA ÚR Nem tudom, kérem… talán nem is fontos…

CONRWALL ÚR (sóhajt) Katasztrófa! Katasztrófa! Uramisten, miért vertél meg evvel a Mangaliczával? Sajnos, beigazolódtak a balsejtelmeim.

YORKSHIRE ÚR Ojjé, az enyémek is!

CORNWALL ÚR Azt képzeli, hogy csak úgy ukmukfukk, gittegyletként megalapíthatjuk Sertésországot? Akár egy kártyapartit? Azt képzeli, hogy minden szervezés nélkül bele lehet ugrani egy államalapításba?

MANGALICZA ÚR Szerintem az a legfontosabb, hogy győzzünk, utána majd szervezhetünk.

YORKSHIRE ÚR Képezhetetlen.

CORNWALL ÚR Van magának sejtelme arról, hogy mi kell egy államban ahhoz, hogy működni tudjon?

MANGALICZA ÚR Gondolom, lelkes, odaadó polgárok, akik igazán szívügyüknek tekintik, vagyis hazafiak, akik dolgoznak, vagy ha kell, harcolnak is érte.

CORNWALL ÚR Haha! Kacagnom kell a maga primitív disznóeszén, Mangalicza úr!

YORKSHI RE ÚR Nekem még jobban! Hahahaha! Ha. Ha!

MANGALICZA ÚR Ha kedve van hozzá, Cornwall úr, szervezkedhet is. Amikor már nem lesznek böllérek, úgyis mindenki azt csinál majd, amit akar.

CORNWALL ÚR Fogok is, barátocskám, de nem azért, mert neked úgy tetszik. Világos?

MANGALICZA ÚR Bocsánat. Én ezt csak úgy mondtam.

CORNWALL ÚR Mégpedig azért, mert nem tűrhetem, hogy a magához hasonló tudatlan fajankók elpuskázzák a lehetőségeinket!

MANGALICZA ÚR Eszem ágában sincs puskázni. Cornwall úr meg mindenki azt csinálhat majd, amit akar…

CORNWALL ÚR (közbevág) Egy nagy túróst! Mindenki azt fogja csinálni, amit mondok neki.

MANGALICZA ÚR De miért?

CORNWALL ÚR (sóhajt, hátat fordít neki) Jövőnk és elsősorban Sertésország jövője miatt érzett súlyos aggodalmaim miatt erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy kezembe vegyem a dolgok irányítását, és minden testi-lelki energiámat Sertésország struktúrájának megalkotására fordítsam. (Mangalicza úrhoz) Képes követni a gondolataimat?

MANGALICZA ÚR (nem képes) Hogyne, hogyne!

YORKSHIRE ÚR Naná! Struktúra!

CORNWALL ÚR Virrad már, Mangalicza?

MANGALICZA ÚR (az égre mutat) Sajnos, túlságosan is gyorsan! Közeleg már a mi időnk! Lám, hogy kel a nap!

CORNWALL ÚR Nem ott, maga ütődött! A fejében!

MANGALICZA ÚR (megfogja a fejét, nevet) Már hogyan kelne föl a nap a fejemben, Cornwall úr? Hehe… ugye… (A másik kettő fagyos tekintete láttán elhallgat.)

CORNWALL ÚR Semmi velő nincs a koponyájában? Csak csont meg moslék az egész?

MANGALICZA ÚR Dehogy, ugyan.

CORNWALL ÚR Nos, tehát?

MANGALICZA ÚR Tehát, tehát?

(Yorkshire úr mutatja, hogy Mangalicza úr hülye.)

CORNWALL ÚR Újfent fölteszem a kérdést: elsősorban mi kell Sertésországhoz?

MANGALICZA ÚR (hebeg) Talán… tehát talán… maga a győzelem meg bátorság, összefogás. Nem? Elszántság…

CORNWALL ÚR (megmérged, Legyint, otthagyja Mangalicza urat) Eh!

YORKSHIRE ÚR (súgva) Struk-túra!

MANGALICZA ÚR (Cornwall úr után szalad) Hát persze, éppen ki akartam mondani, de összefutott a nyál a számban. Sok túró! Az bizony kell! Többet ér egy jó vödör árpadaránál is, különösen, ha két vödörrel van belőle!

YORKSHIRE ÚR Előbb-utóbb nála is leesik a húszfilléres.

CORNWALL ÚR Érti már?

MANGALICZA ÚR (keresi a húszfillérest) Nem találom, de értem!

CORNWALL ÚR Idefigyeljen, öregem! Tudja mekkora baj érné Sertésországot, ha nem lenne megfelelő struktúrája?

MANGALICZA ÚR Ajaj! De még mekkora!

CORNWALL ÚR Megfelelő struktúra nélkül akárki befurakodhatna közénk a vezetésbe, kitúrna bennünket, és egykettőre megbukna az egész.

MANGALICZA ÚR Húha!

CORNWALL ÚR Vásárra vinnénk a bőrünket helyettük.

MANGALICZA ÚR Kik helyett?

CORNWALL ÚR Akárki helyett. Mindenki helyett. Akinek megcsinálnánk Sertésországot.

YORKSHIRE ÚR Még ebből az ólból is kiebrudalnának bennünket!

MANGALICZA ÚR De legalább élnénk!

CORNWALL ÚR De hogyan?

YORKSHIRE ÚR Ebrúdon?

MANGALICZA ÚR Akárhogy. Csak ne vágnának le. Meglennék én izé… sok túró nélkül is. Egy szem túró nélkül is kibírnám halálig.

CORNWALL ÚR A struktúra azt jelenti, maga szerencsétlen, hogy az állam védelmére megfelelő hivatalokat kell fölállítanunk.

MANGALICZA ÚR Ezt értem. De minek?

CORNWALL ÚR Mellőzze, kérem, az oktalan kérdéseit. A hivatalok nem minek vannak, hanem kinek. Egyszerűbben: az arra rátermetteknek, még egyszerűbben, nekünk. A Legfontosabb Hivatalok élére tehát megfelelő vezetőket kell állítanunk, mert innen fenyeget a Legnagyobb Veszély.

YORKSHIRE ÚR Veszély?

MANGALICZA ÚR (súgva) Megeszik előlünk a sok túrót!

CORNWALL ÚR Na, végre egyszer ráhibbant a lényegre. Tehát nagyon ébernek kell lennünk. A legsürgősebb kötelességünk tehát, hogy már most töltsük be a Legfontosabb Állásokat a legalkalmasabbakkal. Van néhány remek javaslatom.

YORKSHIRE ÚR Nekem még jobbak!

MANGALICZA ÚR Előbb talán le kellene győznünk a bölléreket.

YORKSHIRE ÚR Bagatell!

CORNWALL ÚR Mit erőszakoskodik folyton a böllérekkel?

YORKSHIRE ÚR Ez a rögeszméje.

MANGALICZA ÚR Azért kellene tenni ellenük valamit…

YORKSHIRE ÚR Na igen.

CORNWALL ÚR De mit?

YORKSHIRE ÚR Ez az! Mit?

CORNWALL ÚR Izé, izé, igen. Akkor hát dolgozzuk ki a haditervet! Yorkshire úr, kérem, szíveskedjék előadni taktikai elképzeléseit.

YORKSHIRE ÚR Én?

CORNWALL ÚR Maga, maga.

YORKSHIRE ÚR Miért éppen én?

CORNWALL ÚR Miért ne, talán én?

YORKSHIRE ÚR Miért ne? Talán ön!

CORNWALL ÚR Yorkshire úr, remélem, hogy nem azt akarja mondani, hogy nincs egy falatka taktikai elképzelése sem?

YORKSHIRE ÚR Nekem ne lenne? Magának nincs!

CORNWALL ÚR No, ha van, akkor adja elő, hadd halljuk!

YORKSHIRE ÚR Ezen ne múljék. Az jutott eszembe, hogy kérdezzük meg Mangalicza urat.

CORNWALL ÚR Érdekes. Sőt! Sajátos! Nos, Mangalicza úr?

MANGALICZA ÚR Már elmondtam egyszer. Nem jó?

CORNWALL ÚR Nem teljesen rossz, de egy ilyen korszakalkotó hadművelethez stratégia is kell, meg taktika.

MANGALICZA ÚR Az mi?

CORNWALL ÚR Magyarázkodásra nincs idő.

MANGALICZA ÚR Szóval ne döntsük föl, és ne tapossuk szét őket?

CORNWALL ÚR Dehogynem. Csak hát ez nem mehet ilyen egyszerűen, ilyen közönségesen, ilyen sutyerák módra! Eredeti ötletekre van szükségünk, Mangalicza. Furfangos stratégiára, agyafúrt taktikára. Érti?

MANGALICZA ÚR Aha!

CORNWALL ÚR Na, ne húzza az időt! Mit sütött ki?

MANGALICZA ÚR Töröm a fejem, töröm a fejem, de miért nem gondolkodnak maguk is?

CORNWALL ÚR Megint kezdi? Mit képzel? Most, amikor végre alkalmunk van egy nagy tettet végrehajtani, most aprózzuk el magunkat?

YORKSHIRE ÚR Azt képzeli, hogy harapni fogok meg taposni, mint egy vaddisznó? Minek néz maga engem?

CORNWALL ÚR Ez nem megy. Mangalicza úr szabotálja a fölkelést. Yorkshire úr érzékenykedik. Nem engedhetünk a széthúzás ördögének. Uraim, lgyünk e nehéz órában hű bajtársai egymásnak, és zárjuk szorosabbra sorainkat! Ennek érdekében javaslom, énekeljünk el együtt egy szép, lelkesítő indulót. Itt és most!

YORKSHIRE ÚR Helyes! Kezdjük!

MINDHÁRMAN Riadó! Riadó!

Emeld a csülköd magasba,
ártány vagy, nem kis kakaska!
Csapd oda bátran, keményen,
hazát találsz e reményben!

CORNWALL ÚR

Patronomat én is, ha kilőttem,
álljatok a sorba én előttem!
Sertéshonért hív a kötelesség,
senki a seggére le ne essék !

MINDHÁRMAN Riadó! Riadó!

Emeld a csülköd… stb.

8. jelenet

YORKSHIRE ÚR (tapsol) Nagyszerű! Az első győzelem máris a miénk!

MANGALICZA ÚR Akkor készüljünk az ütközetre!

CONRWALL ÚR Csigavér! Előbb biztos alapra helyezzük a szövetségünket.

YORKSHIRE ÚR Helyes. Osztozzunk.

MANGALICZA ÚR Min?

CORNWALL ÚR Az államon, maga mafla.

MANGALICZA ÚR De hát a böllérek…

YORKSHIRE ÚR Elegem van a rögeszméjéből! Fontosabb dolgunk is van.

CORNWALL ÚR Erkölcsi, polgári és államférfiúi felelősségem teljes tudatában, mérlegelve a történelmi helyzetet, hazánk, népünk sorsára árnyat borító súlyos gondokat, a köz belém vetett bizalmát, kötelességemnek érzem, hogy a Lehető Legnagyobb Felelősséggel járó Hivatal terhét vegyem a vállamra, hogy képességeimet a nép javára a Lehető Legteljesebb Mértékben kibontakoztathassam. Ezért úgy döntöttem, hogy én leszek a király!

YORKSHIRE ÚR Úgy. Nos tehát. Amennyiben a Cornwall úr szónoklatában foglaltakat négyzetre vagy inkább köbre emelik, akkor azok teljes joggal rám vonatkoztathatók, ennél fogva én leszek az elnök! (Integet.)

CORNWALL ÚR Királyságban nincs elnök!

YORKSHIRE ÚR Ez esetben Sertésország köztá
0000-00-00 00:00:00 - Vissza


 
© 2009 CzSimon Bt.