Gazdaságkor demokratikus rémuralma

Gazdaságkort egyre gyorsuló változások dúlják a kamat engedélyezése, körülbelül a reformáció, a gyarmatosítás, a fölfedezések kora óta. A sebesség nőttön nő, s kiterjed a koreszmékre a művészetektől a világháborúkig, melyek immár kétszer is megrázták az egész világot. Belefogott a homo sapiens testi-lelki átalakításába is, hogy ne legyen többé „Isten képmása”, ne lássuk „férfinak és nőnek.” (Ter 1,28)
Közben megfordult a szabadság eszméje is. Nem azt teheted, amit az „egyetemes emberi törvény”szerinti, hanem pillanatnyi jogalkotás megengedi mindazt, amire van hatalmad.
A liberalizmus a latin libertas ’szabadság’ szó származéka: magyarán szabadságizmus v’óna, ha a nagy megengedősködés rögtön, születése pillanatában nem csapna át a semmibe, az emberiség ezer évezredes értékeinek, egyúttal megmaradási tapasztalatainak fölszámolásába. Ez már a ’liberté” francia oltárra emelésekor kiderült, midőn ellenfeleit és kitalálóit egyaránt a guillotinehoz hurcolta az, akinek éppen hatalma volt ilyesmire. Ebből lett a modern demokrácia. A felelős kormányzat jelszava alatt árasztották el a világot a Robespierrek, Leninek, Maók, Hitlerek, Sékou Tourék és más felelőtlen zsarnokok, miközben árnyékukban fölosont az oltárra meg a trónra a tökéletesen megfoghatatlan és felelőtlen kényúr, a gazdaság, s lelke a pénz, mint a „bankrendszer fizetési ígérete”, s azóta valamennyi létkérdésünkben dönt. Legkivált pedig szemünk láttára fölfalja a világot oxigénestül, erdőstül, vizestül, éghajlatostul. Oly erővel és magabiztossággal cselekszik, hogy pisszenni se merünk. A morgás jogát hatalmuktól megfosztott államfőink gyakorolják helyettünk, midőn pár évenként együtt dünnyögnek a jelzett kérdésekben.
A helyzetet fő-és jószágvesztés terhe mellett kötelesek vagyunk demokráciának nevezni. Hab a tortán, hogy négy évenként szavaznunk is kell erről! Tehát „mindenki benne van a pácban.” (Hamvas)
Az erdő, a tenger, a légkör szabályozza önmagát. A kultúra szintén: maga a mérték. A gazdaság is hazudja ezt, miközben az önmagát „szabaddá” nyilvánító embert a korlátlan „fejlődés” lidércével kecsegteti, és jogok, javak eszmék zabálásának zűrzavarába hajszolja. A bolondházi törvények amennyire jók a Pénznek, annyit ártanak a természetnek és az embereknek. Egyre távolabbra tolják ki a szabadság határait: túl a valamin, egyenest a szabadosságba, a semmibe.
Nyugat-Európa vezetőinek zöme hívja a „menekült” tömegeket, akik olyan kultúra gyermekei-neveltjei, amelynek nincs és sosem volt szabadságfogalma. Az iszlám jelentése: ’belenyugvás Isten akaratába’. A tömegben együtt áramlanak Európába az üldözők, s az általuk halálra szánt keresztények.

Mi a szabadság?

A szabadság lényegét az európai ember, hitével együtt, elfeledte. A liberalizmus, a szabadságizmus álnevű rémhatalom kimosta belőle, midőn szándékosan összekeverte lelkében a célt az eszközzel. A szabadság ugyanis üdvösséghez, Igazsághoz, Istenhez, vagy világiasabban szólva: boldogsághoz segítő eszközök egyike. János evangéliumában így tanít Jézus: "Ha ti kitartotok tanításom mellett, valóban tanítványaim vagytok. Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket." (Jn 8, 31-32) Tehát az igazság megismerése, azaz a vele való egyesülés teszi szabaddá az embert.
Jézus tanítása ellen a jelenlévő zsidók tiltakoztak, mert szabadnak vélték magukat. Polgári jogi értelemben azok is voltak – leszámítva egy csekélységet, amit ügyesen kitoltak a vitából: a római megszállást…
Jézus így folytatta: „…mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek.” A szabadság ellentéte tehát nem a korlátozottság, hanem a bűnözés. A rossz szeretete és életrendbe iktatása.Ennélfogva a szabadság a legmélyebb, legbensőbb, közvetlenül Istennel összekötő vonásunk, hiánya pedig Tőle elválasztó jelenség.
„A bűn tesz szolgává.” Gazdaságkor a világtörténelem eddigi legnagyobb csapdája, mert ún. filozófiái, erkölcstanai, jogrendszerei, sőt, esztétikái(!) egyre galádabb bűntetteket engedélyeznek a szabadság örve alatt. Maga a sátán fundálta, hogy lépre csaljon bennünket.Megengedte nékünk a régi bűnöket, sőt, erősen javasolta az általa iheletett kultúriparon keresztül, hogy raboljunk, hazudozzunk, öljünk, paráználkodjunk, habzsoljunk, utánozzuk az ösztöneik függvényeiként élő állatokat. Létszintjük alá merüljünk, mert az állat nem tudja, hogy létezik bűn, ezért el sem követheti.
No, jó, egyelőre vasárnap még kegyeskedhetünk egy kicsit, a többit a jövő elintézi.
Amikor a volt keresztény világ Jézus helyett kényelmi és élvezeti pillérekre tette szabadságfogalmát, erénnyé, emberi joggá suvickolta a bűnök tömegét, akkor szembefordult léte lényegével. Vagyis alkotójával, a kereszténységgel, a világ egyetlen vallásával, amely mélyen ismeri a szabadságot, sőt, egyenesen reá épül! Egészen pontosan Jézusra!
Ő ugyanis nem a legendák ködébe merülő tanító volt, mint például Mohamed, nem is Buddha-szelíd bölcs mester, hanem hús-vér ember is, aki a jó, az üdvösséges élet oktatásán túl elénkélt egy teljes emberi sorsot egészen a kereszthalálig, sőt a föltámadásig! Megmutatta, hogyan él a Mindenható a földön, amikor ember, amikor éhes, amikor nincs, hol lehajtsa fejét, amikor gondoskodnia kell éhezőkről, betegekről, sőt elviseli, hogy lépten-nyomon félreértsék. A mi sorsunkat élte születésétől fogva…
Gazdaságkor az ún.demokráciára épül, ami mostanában szerkezet nélküli tömeget jelent. Zagyot. A zagyot a választási kampányok fölkeverik, majd hagyják ülepedni a következő galibáig. A hányatott egyének, akik ma rajonganak az olimpiai eszméért, holnap aláírják, hogy ne legyen.
Az igazság tenne szabaddá? Jézus kitart e mellett, a volt keresztény nép fülébe folyamatosan duruzsolják: igazság nincs. Vagy a tiéd, vagy azoké a ganéké…
A világtévében elénk vetített jövő lényegét régebben csak az éjszakai filmekben láthattuk, ma már délután és a mesefilmekben is mutatják – korhatár nélkül. A Nagy Négyes nem létezik. Szép, Jó, Igaz, és ami összefogja őket, a Szeretet, nincs. Aki még tudja, hogy fiú-e vagy lány, az titkát tartsa meg magának, s tegyen úgy, mintha hímnős meztelencsiga lenne a világnagy pornómoziban.
Vagy?

 


2017-03-12 00:00:00 - Vissza
 
© 2009 CzSimon Bt.