Beavatás lehetne

Kezdőlap

Amióta az ember elhagyta az Édent, azóta éhes. Arca verítékével keresi kenyerét, de sosem találja elégnek. Állandóan többre és többre vágyik, akkor is, ha tele a hasa.

Kezdőlap

Történt, hogy a Megváltás művének beteljesítéséhez Istennek szüksége volt egy okos, harcos zsidó férfira. Saul Pállá változása nem varázslat következménye, nem is az Úr hatalmának fitogtatása, hanem gyöngédségének megnyilvánulása. A damaszkuszi úton történteket mindannyian ismerjük, de a tudásból sosem lehet elég. Lássuk az eseményeket! „Útközben, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott föl körülötte. Földre esett, hangot hallott: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Ő pedig megkérdezte: Ki vagy, Uram? Az így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De kelj föl, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned.  A vele utazó férfiak hallották ugyan a hangot, de senkit sem láttak. Saul pedig egyáltalán semmit sem látott. Kézen fogva vezették be Damaszkuszba, és három napig nem látott, nem evett és nem ivott.” (Apcsel 9.) Döbbenetes, ugye? Jézus milyen higgadtan beszél bigott, vérszomjas üldözőjével! Ettől Saul is megnyugszik, tán megrendül s magába száll: kit is üldözök én? Ki vagyok én hozzá képest?

Kezdőlap

A barátok gyakran ugratják egymást. Csipkelődésük olykor éles a kívülálló számára, ám mégsem határsértés, mert személyiségük határa rugalmas. A pajkosságból eregetett nyilacskák nem tudnak sebezni, mert csak behorpasztják a határt, mint valami puha, lágy és pohos labdát, majd visszapattannak, lehullanak, s jöhet a következő!

Kezdőlap

A Teremtő szeretetteljes, gyöngéd vonásai az Ószövetségben a pátriárkák kora után elhalványulnak a választott nép bűnei miatt, s fölerősödik a haragvó Isten, a bosszúálló Isten képe, aki hetedíziglen is megtorolja az atyák vétkeit. A prófétákat s egy-két nagyszerű alakot leszámítva – Dávid, Salamon – közte és az egyes emberek között roppant szakadék tátong. A Karácsonnyal döntő fordulat kezdődik a világtörténelemben. Karácsony titka a megtestesülés titka. A betlehemi jászol híd a szakadék fölött.

Kezdőlap

Ádventben járunk. A szó a latin adventus Domini kifejezésből ered, jelentése az Úr eljövetele. Régen a Karácsony előtti hat héten át tartott, ezért november közepén kezdődött. Utóbb Szent András napján, november 30-án kezdődött. Az emberek szerdán és pénteken böjtöltek, szombatonként nem ettek húst, és minden hajnalban misére mentek. A hajnali misét latinul roráténak nevezzük. A szó jelentése harmatozzatok. A Harmatozzatok, égi magasok – kezdetű, ilyenkor szokásos énekről. Székelyföldön a hajnali misén adták elő a betlehemes játékot is.
Az utóbbi időben november 27. és december 3-a közötti vasárnap az első napja, Krisztus Király ünnepe, az egyházi év kezdete. Így az ádvent hossza 21 és 28 nap között ingadozhat december 25-től visszaszámolva.

Kezdőlap

Korunk legritkább jelenségeinek egyikéről szeretnék beszélni. Mi lenne az? Fülünk s lelkünk legfontosabb élménye.

A csönd. A jó zene nem nélkülözheti a jelentős és jól elhelyezett csöndeket. Ezért csoda a gregorián. Csönd járja át a zengését, midőn a szöveges közlés, a szó, a fogalomi tartalom megáll, lebeg, el is hallgat talán. A dallam pedig egyetlen magánhangzó körül indázik. A kronosz és a kairosz együtt.

Kezdőlap

Ádvent első vasárnapján a Szent Születésre készülődve ezt olvassuk az evangéliumban (Mk 13,33-37): „Virrasszatok. Vigyázzatok, virrasszatok (és imádkozzatok), mert nem tudjátok, mikor jön el ez az idő. Éppen úgy, mint amikor az idegenbe készülő ember elhagyja házát, és vezetését szolgáira bízza, mindegyikre a maga dolgát, a kapusnak pedig meghagyja, hogy virrasszon. Virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura, este-e vagy éjfélkor, kakasszóra-e vagy reggel. Ha váratlanul érkeznék, alva ne találjon titeket. Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: virrasszatok!”

Kezdőlap

Weöres Sándor rejtőzködő ember volt. Az újságírói kérdésekre rendszerint kitérő válaszokat adott, műveivel kapcsolatban így nyafogott a maga fura, vékony hangján: tényleg? Nahát! Ugyan, nem fontos! Ó, csak egy játék. Kétségtelenül a legnemzetibb költőnk, ha lehet ilyent mondani valakire, aki a közélettől elhúzódott, kerülte a hazaffyas megnyilatkozásokat – akkor mitől? Népmesés, magyar regeidőkben játszódó drámáitól? A közönség alig ismeri őket. Csak a Holdbéli csónakost játsszák közülük itt-ott… Inkább attól, hogy neki köszönhetjük, hogy még mindig értjük annyira-amennyire a magyar nyelvet. Az ötvenes években leginkább csak gyermekverseket közölhetett. Nos, a Bóbita kötetből és egyebekből vagy ötven évfolyamnyi magyar gyermeket az óvodákban anyanyelvünk ezer csodájára tanított.. Képi gondolkodásra, bölcseletre, szózenére, Isten-közelségre.

Kezdőlap

A közszereplés előnye a hátránya. Ha az ember fönnforog, nyilvános gondolkodást végez, akkor óhatatlanul összeakad valakikkel, akik eszmét akarnak cserélni vele. Van a Beavatásnak egy állandó nézője, aki nem hagy ki egy adást sem, s utána dühös, olykor gyalázkodó leveleket ereget – napjában néha hármat is. Önmagát buddhistának, liberálisnak és individualistának nevezi, a kereszténységet ósdi, ostoba és zsarnoki találmánynak tartja, amely nem tart lépést az „evolúcióval.”

Kezdőlap

Ananada K. Coomaraswamy, a múlt század nagy művészetbölcselője, aki angol anyától és indiai apától származott, és otthonosan élt mindkét kultúrában, keserűen jegyezte meg, hogy „az ember soha nem élt úgy a szépségtől elhagyatva, mint manapság.” (Keresztény és keleti művészetfilozófia) Miért jutott erre a gondolatra? Mert úgy tartotta, hogy a művészet mindig Istenről szól, s Hozzá képest adja az „élet tervrajzát.” Ha manapság körülnézünk a volt keresztény kultúrkörben, akkor azt látjuk, hogy az itteni művészies megnyilvánulások – legalábbis az irányadók, a divatosak, a trendik – nemhogy Isten nélküliek, hanem Isten ellenesek. Istengyűlölők. Ipari szabványok szerint gyártódnak. A kiállítótermekben, a mozikban és színházakban, sőt a templomokba befurakodott lokálzenék, sajtónyelv és giccsfestmények sem nevezhetők istentiszteletieknek. Azt is hitte Coomaraswamy, hogy „a művészetet az igazság” vezérli. De mi az igazság? Zengi a Pilátus-kórus az EU-Parlamentben, az iskolákban, a sajtóban, a tervezőasztaloknál. Mindenütt csak a hasznot látják a karmesterek és a kóristák, az igazság kit érdekel? A nagy bölcselő úgy vélte, hogy „a művészet bármilyen jónak az elkészítése”. Mi a jó? Csattan föl az ismert dalárda, s nem hagy kétséget az iránt, hogy számára a jó csak a haszon, a saját, egyéni sikere, ezért öntötték el a világot kockaházak, vagy ami ugyanaz, „funkcionális” épületek, regények, operák és tantervek.

Kezdőlap

Érmelléki Ady Endrénk egy pompás földközi tengeri hajókázás, majd riviérai üdülgetés során írta Sírni, sírni, sírni c. versét. Hogy miért? Nem tudjuk.

A vers kísérteties éjszakai temetésről szól. A szertartás katolikus lehetett – erre utal a kereszt, a tömjénfüst, a baldachin, a zsolozsma, a gyónás szavak említése. Íme az utolsó négy sora: „Megbánni mindent. Törve gyónva/ borulni rá egy koporsóra./Testamentumot, szörnyüt, írni/ És sírni, sírni, sírni, sírni.” Lajos öccsének épp ekkor küldött egy lapot Monacóból, ráadásul a Békéről elnevezett szállóból: „Semmi bajom, csak egy kicsit utálom ez idő szerint az életet.”

Kezdőlap

A turista-templomokban az emberek jönnek-mennek, nem is tudják, hogy szent helyen járnak, egyszerűen azért, mert nincsen tudomásuk a Szent létezéséről. A gyönyörű régi épületek festmények, üvegablakok tetszenek nekik, hiszen szomjasak a szépre, és természetes emberi ösztönnel azonnal meg is beszélik egymással élményeiket. Állandó morajukat meg-megszakítja a hangosbeszélő csitító fölszólítása, ám meg nem állítja: egy pillanat múlva folytatják tovább.

Kezdőlap

Napnál világosabb, hogy korszakváltás előtt állunk.

Hogy lássuk és értsük, kerüljük a nagypolitikát, a gazdaság látványos világválság-eseményeit, az iszlám világba helyezett puskaporos hordókat, inkább menjünk el egy iskolai jelmezbálba. A gyerekek ugyanolyan vidáman ugrándoznak, mint régen, a szülők szeme ragyog: ugye, hogy az én Hermioném, Dart Vaderem, Hegylakóm a legaranyosabb? Anyukám szeme is csillogott, amikor török basaként pompáztam előtte a Tündér Ilonák, Vasorrú Bábák, meg kurucok és labancok között. Ma is megvan a saját kezűleg faragott jatagánom.

Mi a különbség?

Kezdőlap

Nem tudom, hogy a kedves Olvasók észrevették-e már, hogy mostanában nincs kergemarhakór, madárinfluenza és hasonlók, pedig most is halnak meg török kislányok, akik kedves pipéikkel alszanak, s bizonyára a kergemarhakór is szedegeti áldozatait. Hál’istennek, nem túl sokat. Föltehetően éppen annyit, mint a járvány tombolása idején. Egy korabeli adat: Nagy-Britanniában 1995 és 2000 között 75 ember halt meg a Creutzfeld-Jakob-kór – népiesen a kergemarhakór – különböző változatai okozta betegségekben. Kevesebben, mint konyhai balesetben vagy náthában. Nosza, százezer szám irtották a teheneket, borjakat, millió szám a baromfit madárinfluenza idején, ha a nádasban valahol egy bütykös hattyú tetemet találtak. Fölmérhetetlenül sok gazdaság ment tönkre és még több gazdálkodó család élete munkája semmisült meg a szó mindenféle értelmében. Közben jókat lehetett játszani az élelmiszer-árfolyamokkal.

Kezdőlap

A magyar kereszténység egyik fellegvára Nógrád: a község is, a megye is. Bernecebarátiban még a kommunizmus idején is 98 %-os volt a hittanbeíratás, nem maradtak ki olyan gyermekek sem, akiknek a szülei hivatalból ateisták voltak…