Beavatás lehetne

Az istenfélelem szó hajdan a mindennapi szókészlethez tartozott. Jelentése pedig az alapvető életérzésekhez kapcsolódott, hiszen mindenki félte Istent. Eleink azzal a tudattal éltek, hogy az Úr egyszer majd megítéli tetteinket, szavainkat, gondolatainkat és mulasztásainkat. Ugyanis Ő azért Ő, mert – miként Gondviselés szavunk tisztán mutatja, valamennyiünknek viseli összes gondját, baját, örömét. Mindenhatóságának az éber életet élő ember mindenkor tudatában volt.
Szeplőtelen Szűzanyánkat sem kerülte el a szorongás, amikor úgy érezte, hogy a kis Jézus elveszett Jeruzsálemben, vagy Fia haldoklását végigszenvedte a Koponyák hegyén. Sőt, maga az Úr Jézus is kérte a Getsemáni kertben, hogy az Atya hárítsa el tőle a keserű poharat… Ezért is lehet Őket annyira szeretni, mint senki mást az anyaszültek közül…
A gerázai megszállott történetében (Luk 8, 35-39) igen sok és roppant mély tanulság rejlik. Olvassuk el a Szentírás idevágó sorait alaposan a nagy fordulat, a gyógyítás után. Ha az Evangélium más helyeit is idevesszük, akkor tudhatjuk, hogy Krisztus urunk nem egy kósza ördögöt kergetett el, hanem egy egész légiót, miként azt Márk is megerősíti. (Mk 5, 1, 9)
Hallgassuk Lukácsot: „Az emberek kisereglettek, hogy lássák mi történt. Jézushoz érve ott találták az ördögöktől megszabadított embert: felöltözve, ép ésszel ült Jézus lábánál. Erre félelem fogta el őket. A szemtanúk elbeszélték nekik, hogyan gyógyult meg az ördögtől megszállt. Geráza vidékének lakossága ekkor kérte, hogy távozzék el, olyan nagy félelem fogta el őket.”
Mennyire jellemző!
Az ördögöktől megszállott ember, nyilván az ő erejükkel, az egész környéket rettegésben tartotta. Gazdaságkorban világszerte így megy! Gondoljunk bele! A Gonosz birodalma mindenkor hatalmas volt, de manapság bizonyos környékeket csak füldugóval lehet megközelíteni a zene gyanánt árult pokoli zaj miatt. Olvasom az újságban, hogy világmenő amerikai kosaras lány harminc évesen, tehát fénykorában, visszavonult, mert nem bírta tovább, hogy „lelki és fizikai értelemben folyton a padlóra küldje” a csapat leszbikus többsége.
Este Földszerte életveszélyes televíziót nézni, főként kapcsolgatni, mert szinte mindenütt ömlik a vér, a bél, tombolnak a szörnyek, ünnepel a pokol, a hazugság. Mintha az alvilág ura vette volna át a hatalmat a Föld fölött.
Tőle félni azonban mégis egészen más, mint Istentől félni?
Hát igen. A bolond ember tombolását ki lehetett kerülni, legföljebb egy kicsivel többet ballag az ember. Majd még többet, és annál is többet…
Mennyit?
A gerázai ördögűzés végén Jézus bárkába szállt. „A férfi, akiből az ördögök kimentek, kérte, hogy vele mehessen. De Jézus elbocsátotta. "Térj haza, mondta neki, és beszéld el, milyen nagy dolgot művelt veled az Isten." Ő el is ment és hirdette az egész városban, milyen nagy dolgot művelt vele Jézus.”
A sátántól sanyargatott világot nekünk magunknak kell fölszabadítanunk alvilágivá lett állapotából. Ott, ahol élünk, ahová Isten küldött bennünket, ott kell hirdetnünk az Igazságot. A föladat óriási és roppant veszélyes, nem csoda, hogy a Geráza környéki emberek közül is sok félt vállalni.
Megváltónk nem csak az említett bárkában van velünk, hanem mindenütt és mindenkor a világ végezetéig.