Beavatás lehetne

Kezdőlap

A német kancellár asszony különleges ismertségre tett szert az iszlámban és a történelemben való jellegzetes járatlansága által, amikor elkiáltotta, hogy jöhetnek a menekültek korlátlanul. A menekült szó utóbb szírekre módosult, mert ők már a Jézus utáni időben megkeresztelkedtek és keresztények is maradtak az iszlám hódításig. Ma már csak egy kis részük tartja ősei hitét. Lehet, hogy nem füleltem eléggé, de nem hallottam, hogy a mostani néphullámmal közülük, vagy más közel-keleti keresztény népségből számottevő csoport érkezett volna. Talán süket lettem vénségemre, de egyetlen egyről sem hallottam…

Kezdőlap

Egy régi színdarab képekben

Kezdőlap

Szent István király életrajzából ismerjük, hogy egy éjszaka orvgyilkos akarta megölni a nagy uralkodót. Amikor a fölbérelt ember a király arcát meglátta, megrémült tulajdon szándékától, és a tőrt kiejtette kezéből. A zajra felébredő király első szavai a Szentírásból valók: „Ha Isten velem, ki ellenem?” (Róm 8, 30)

Mit szóljunk ehhez? Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Kezdőlap

Olyan zaklatott világban élünk, amelyben már a múlt sem ül nyugton a fenekén.

A magyarság zöme a kommunista rendszer összeomlását és a szovjet haderő kivonulását fölszabadulásként élte meg. Sem a világtörténelem világcsúcsnak kikiáltott társadalom-elmélete, sem az 1945-ben kinevezett „uralkodó osztálya”, sem a „szocializmusa” nem vált be. Minden társadalmi réteg és csoport megkapta a kommunistáktól a maga pofonját. Előny viszont nemigen mutatkozott, még az – elvileg – politikailag semleges magyar őstörténet kutatásban sem.

Kezdőlap

1. Európa gyorsan szellemtelenedik. Ha tovább újpogánykodunk, elsodor minket is az iszlám roham, és megölnek bennünket. Ennél nagyobb baj, hogy elkárhozunk. Ezért az Egyháznak újra a társadalom lelki és szellemi központjává kell válnia. Intézményesen, és sugárzóan, Nem Rómában, hanem a mi utcánkban. Ennek alapja a cipészek, festők, rendőrök, orvosok szellemi emberré nevelése. Különösen a papoké…
2. A magyar valamelyest még keresztény, de szelleme hanyatlik. Némelyik papunk is marxistaként igyekszik megteremteni a hitélet „anyagi alapját”. Holott Teréz Anya, vagy éppen Böjte Csaba példája is tanítja, hogy a vidám, szolgáló szeretet a bőség forrása: a Gondviselés gondoskodik gondjainkról. (Mt 6, 25-34)

Kezdőlap

A közhely szerint nincs buta kérdés, csak rossz válasz. Talán másként áll a helyzet, hiszen akadnak olyan kérdések, melyek se a kérdezőt, se a válaszadásra kiszemeltet nem érdeklik. Azért nem, mert nem érintik. Ilyen például ez: az író úr szerint ki volt a legnagyobb magyar költő? Petőfi? Arany? József Attila? Vagy Radnóti, Ady, esetleg Vörösmarty, Balassi, netán Weöres? A kérdés érdektelensége abból fakad, hogy tétje nincs. Bármi a válasz, a kérdező aligha fogja beszélgetés után – mondjuk – Radnóti, vagy Weöres Sándor összes költeményeire vetni magát. Ha fikarcnyit izgatta volna a költészet, akkor legalább belekóstolt volna az említett mesterek munkáiba, s megpróbálna maga dönteni. Lehet, hogy a szilvalekvár és a barackíz közt sem tud választani?

Kezdőlap

Életrajzi adatok

Decsen született, 1942. szeptember 14-én.

Édesapja Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja volt, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora.  Három saját kötete jelent meg, köztük a kitűnő Kelj föl, öreg, a régi decsi cigányokról, és magáról szülőfalunkról.

Kezdőlap

Valljuk be, hogy a Karácsony egy kicsit, olykor és némelyikünknél elmászkosodott. Mint amikor valami gyógyszerre cukormázat tesznek, majd még és még, egyre vastagabbat, mert a keservesen epés íz minduntalan áttör… Lassan a gyógyító vegyület kiszorul, kell a hely a szirupnak. Karácsonyra lefordítva Jézus vagy Jézuska? Az édes kis cuncimókus baba, vagy a „szenvedés férfia”? És ami a kettő között van, helyesebben: Aki élt ezen a földön, és mint mindenki, belehalt…

Kezdőlap

A zsidó nép történelmi hányattatásai során mindig várta a Megváltót. Miután a zsidóság a Szentírásban az emberiséget is jelenti, mondhatjuk, hogy az emberek várták Isten Fiának születését, hogy megszabadítsa őket bajaiktól. Elsősorban testi szenvedéseiktől, sokféle nyomoruktól, de nem a bűneiktől. Utóbbiakkal jól kijöttek, mondjuk inkább jelen időben: jól kijövünk, elvagyunk velük, mert hasznot hoznak, kényelmesek, főként, ha sikerül befogni elnyomottjaink száját, és elkábítanunk lelkiismeretünket. A lelkiismeret elaltatására ezernyi ötletet sütöttünk ki a világtörténelem során. Lelkiismeretünk ezektől nem lett aluszékonyabb, csak mi érezzük úgy, hogy nélküle jobb lenne…

Kezdőlap

Az advent szó a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ezért szokás Úrjövetnek is mondani. Az egyházi naptár szerint ádvent az egyházi év kezdő időszaka, első napja mindig november 27. és december 3. közé esik.

Ekkor jön el az Úr? Karácsonykor? Évente egyszer? Jön, megy és Újévre már el is felejtettük?

Tegyük föl a kérdést fordítva: mikor nem jön el? És ha jön, hol, hová és hogyan?

Kezdőlap

A híres-neves szegény özvegyasszony sokat emlegetett két fillérje első fokon a kottyanásról szól. A kottyanásnak sok rokon kifejezése van a magyarban: megérzi, megrázza, fáj-e neki vagy nem fáj: „öt milliójába fájt neki a minapi rossz üzlet” a fájdalom, vagyis a kottyanás másodfokon a pénznemtől, meg az illető vagyonától függ.

Kezdőlap

Vihar dúl a világ óceánján. Rettenetesebb a világháborúknál. Azokban az óriás csatahajók, a tengeralattjárók, az anyahajók és fregattok kapitányai jól ismerték céljaikat, erőiket, ellenfeleiket, legénységük igyekezett engedelmeskedni. A kis népek lélekvesztői a saját céljaikat követve próbáltak kikerülni a tűzvonalból, megbújni a nagyok fedezékében, majd a győztesnek ígérkezők kikötőiben menedékre lelni.

Kezdőlap

Azt mondják – akik nem hazudnak –, hogy a nemzeti sorskérdések egyik legfontosabbika a nevelés. Az a társadalom, amelyik élni akar, az átadja tudását: szellemi-vallási, erkölcsi, művészi, történelmi, táji, műszaki ismereteit az utána jövőknek, hogy azok használják és gyarapítsák. Ez a közös tudás a kultúra, ez teszi a tömeget néppé, emeli a jóban, védelmezi a bajban.

Kezdőlap

Mély naptárszerkesztői bölcsességre vall, hogy Mindenszentek és Halottak napja egymás mellé esik a kalendáriumban. Mindenszentekkor azoknak az ünnepét üljük, akik szentek, vagyis üdvözültek, de ezt nem kísérte semmi evilági szertartás. Nem avatták sem boldoggá, sem szentté az illetőt, látványos csodák sem kísérték életét, bölcsnek sem tartották, csak éppen tisztességes, becsületes életet élt, vagy még ez sem sikerült neki, mert folyton elbukott, de a végén mégis csak elérte a jó halál kegyelmét, s Isten azt mondta neki: ülj ide mellém, gyerekem.

Kezdőlap

A kíváncsi, a kíváncsiság a kíván szóból jön. Mostani nyelvészetünk ismeretlen eredetűnek tartja, mert nem talált neki sem finnugor rokont, sem szláv mostohát. A Magyar Nyelv Szótára, a Czuczor-Fogarasi (CzF.) szerint a kíván „A Tatrosi vagy Müncheni codexben keván, pl. kevánattal kevántam (desiderio desideravi). Benigna asszony imádságos könyvében, keván és kíván vegyesen fordul elé. Gyöke kiv v. kev, mely egy a ké, kéj szókkal, s rokonok hozzá a kedélyre vonatkozó, kies, kees, kedv, kegy, kecs, kell, kény, kér, kenál, kinál stb. (…) Értelme: Valamely dolgot, mint afféle kedvest, tetszőt, kellőt, kénynek kedvezőt óhajt, birni vágy.”