Beavatás lehetne

Kezdőlap

A kíváncsi, a kíváncsiság a kíván szóból jön. Mostani nyelvészetünk ismeretlen eredetűnek tartja, mert nem talált neki sem finnugor rokont, sem szláv mostohát. A Magyar Nyelv Szótára, a Czuczor-Fogarasi (CzF.) szerint a kíván „A Tatrosi vagy Müncheni codexben keván, pl. kevánattal kevántam (desiderio desideravi). Benigna asszony imádságos könyvében, keván és kíván vegyesen fordul elé. Gyöke kiv v. kev, mely egy a ké, kéj szókkal, s rokonok hozzá a kedélyre vonatkozó, kies, kees, kedv, kegy, kecs, kell, kény, kér, kenál, kinál stb. (…) Értelme: Valamely dolgot, mint afféle kedvest, tetszőt, kellőt, kénynek kedvezőt óhajt, birni vágy.”

Kezdőlap

Talán tévedünk, de mi, magyarok úgy tudjuk, hogy Európa védőbástyája voltunk századokon át, amiért Európa rút hálátlansággal fizetett.

Nézzünk két eseményt. A középkorban a törökök leigázták az ezer esztendeje keresztény Közel-keletet, a balkáni fejedelemségeket, 1453-ban Bizánc is elesett. Európa látta a veszélyt, III. Callixtus pápa szervezte az ellenállást. Ezt írja a lexikon: „A török elleni küzdelem érdekében látszólag megmozdult minden európai állam, azonban a keresztes eszmét ismét érvénytelenítette az államérdek. A birodalmi gyűléseken megszavazott pénzt nem tudták összeszedni, a keresztes hadak szervezése lassan haladt, nagy részük csak az ostrom után érkezett meg, VII. Károly francia király még a keresztes bulla kihirdetését is megtagadta, és végül a befolyt török tizedet is az Anglia elleni háborúra fordította.” Az ima segített meg a hetven esztendős, mártíromságot kereső Kapisztrán Szent János, aki önkéntesekből keresztes hadat szervezett az országban.

Kezdőlap

A szocializmus uralkodó bűnbandája és szolgái, meg azok különféle átöltözködésekkel álcázott csoportjai, melyek ilyen és olyan pártnak, mozgalomnak adják ki magukat, folyton lebuknak.

Kezdőlap

Manapság senkiházi üzletemberek nagy íróink műveit átírogatják és szellemüket saját silányságukhoz alacsonyítják. Nem az állítólagos közérthetőség kedvéért, hiszen az ő álirodalmi gyuradékuk szellemileg értékelhetetlen, s mélyebb értelmet nélkülöz, vagyis érthetetlen, hanem a pénzért. Másod- és harmadsorban is a pénzért. Valójában cenzúrázzák a magyar irodalmat: kiirtják belőle a szellemet.

A cenzúra ma is él, is virul. Csak akkor szokás szóba hozni, és síkra szállni ellene, ha a rosszat próbálja korlátozni. A jó üldözése antikrisztusi korunkba természetes és ajánlatos.

Kezdőlap

Pósa Károly, délvidéki magyar ember írja honlapján: „Sokan közületek még most is jobban bíznak a papírjaikat eldobáló, úti-okmánytalan népvándorlókban, mint pár éve, december 5-én például bennem, aki három gyerekét Szerbiában is magyar iskolába járatja, magyar bizonyítványért.”

Így igaz. Miért bíznak jobban? Ezért: Pósa Károly három gyermeket nevel magyarnak, tehát a maga módján gondoskodik népünk magyar szellemű utánpótlásáról, hiszen a szerb megszállás alatt soha nem volt könnyű magyarnak lenni. Tegyük hozzá, horvátnak vagy koszovói albánnak sem. A megszállás már ilyen. Szóval, a Pósa gyerekekről föltételezhető, hogy az átlagnál tapasztaltabb, sőt, esetleg keményebb magyarok lesznek.

Kezdőlap

Várkonyi Nándor, a múlt század legnagyobb magyar, katolikus polihisztor bölcse írja az Elveszett Paradicsomban: „Az egyetemes teremtés-mítosz alapeszméje ez: a Mindenség rendezetlen, nem él, elleneszegül a rend, az élet elvének, sötétség borítja a "víz" alaktalan tengerét, nincs más, csak az önmagába fulladó Káosz. De "fölötte", tehát rajta kívül, szintén önmagában, ott lebeg a rendezés akarata, az élet tevékeny elve, a világosság hatalma, a teremtő Szellem. Mindjárt kezdetben világosságot visz a sötétségbe, a határtalanságban elválasztja "a felsőt az alsótól", a tétlenségbe beleoltja az élet princípiumát, az alaktalanságba a rendét, a Káoszból Kozmoszt teremt.” Ez a gondolatmenete az eurázsiai és az amerikai népek teremtésmítoszainak – szépen el is sorolja őket. Hogy a Teremtőt az egyik nép a maga nyelvén így nevezi, a másik úgy, mellékes. Az a lényeg, hogy az Alkotó kozmoszt, magyarul rendet visz a világba. A rend egyik alap-megnyilvánulása számunkra az idő. Több az események egymásutániságánál. Lényegéhez tartozik, hogy ez ekkor esedékes, amaz akkor.

Kezdőlap

Bizony-bizony olykor igazságtalan vagyok veled, amikor írásaidról véleményemet kéred, ezért bocsánatot kérek.
Lelkiismeret vizsgálatom során arra jutottam, hogy igazából nem veled, hanem a műfajjal van bajom. Hajdan az Igen szerkesztőjeként sok támadást kaptam azért, mert a lap nem közölt aktuális prédikáció-szabásmintákat. Többször kérték, én mindannyiszor elhárítottam. Ösztönöm azt súgta, hogy ez árulás volna. Csalás, mintha a lusta focista helyett szolgája végezné az edzéseket, ő meg csak cicázna a győztes vasárnapi meccs után a lasztival. Józan ésszel persze nem ezt gondoltam, csak föl nem tudtam fogni, hogy minek az ilyesmi, hiszen, amikor az ember az Írást forgatja, alig talál benne olyan sort, ami ne keltene benne „számtalan, szebbnél szebb gondolatot.” Elképzelhető ennél különb szellemi öröm?

Kezdőlap

A régi emberek különös bölcsességet éreztek a számokban. Ezt a mi csodálatos nyelvünk évezredeken át meg is őrizte. Kezdhetjük szám szavunkkal: ami van, létezik, azzal számolunk, számot vetünk, arra számítunk, ami nincs, az nem számít, számfölötti, azt száműzzük – és így tovább. A végtelent, azaz a számtalant nem tartották lehetségesnek.

Kezdőlap

„Régebben az európai városokban szokás volt a vasfa. Temesváron is áll egy. Ifjúságom idején még úgy tartották, hogy mesterlegények kiinduló és visszaérkezési helye volt, egy szeget kellett verni belé.” Mondta Kányádi Sándor Illyés Gyula emlékbeszédében (2003.)

Megnéztem a Világhálót: nem találtam több említést. No, meglehet, rosszul kerestem.

Állítólag az etruszkok kalendáriumának szögei a napokat, s nyilván az ünnepeket jelezték, a mesterlegények vasfái is az időre emlékeztek: az indulásra és a visszatérésre.

Kezdőlap

Európában sosem létezett kasztrendszer a szó szellemi értelmében, de minden magasabbnak nevezett kultúrában ugyanaz munkamegosztás alakult ki az ismert évezredekben. A király uralkodott az Ég nevében, katonáival együtt védte és kormányozta a közösséget. A papság kutatta Isten szavát és az élet végső értelmét, akár a művész, aki a „szent látvány” képét írta, énekelte, táncolta, a bölcs, a tanító tovább adta az ifjúságnak.

Kezdőlap

Olvasom a hálón, hogy egy holland lelkész (?) istentagadó könyvet adott ki, melyben Jézust legendás alaknak minősíti, és azt állítja, hogy Isten nincs, tehát mindenki élvezze ki a rendelkezésére álló időt, amennyire tőle telik. Az élet ennyi. Egyik célját elérte, a könyv jó üzletnek bizonyult, dől a pénz az élvezetekre. Főnöke helyesli társa véleményét, és ő is arról handabandázik a „templomukban,” hogy nincs Isten. Miért tehetik? Ki szólhat bele? Alapítottak egy saját, külön bejáratú kereskedelmi szektát, mely az embereket felelőtlen, gátlástalanul önző életvitelre, magyarán bűnözésre bíztatja. Hogy Isten miként értékeli e „lelkészek” működését, az belátható időn belül ki fog derülni.

Kezdőlap

Létezik-e Gazdaságkorban templom? A latin ’templum’ olyan magaslati helyet jelentett eredetileg, ahonnan az augurok, a római madárjósok megfigyelték a madarak mozgását, s kiolvasták belőle az istenek üzenetét. Értelemszerűn nyugodt és csöndes volt e magaslat, hiszen a madarakat, az égi küldötteket, nem riogathatták. A templum - templom tehát szent hely, ahol ég és föld összeér, az ember lelke összekapcsolódik az istenségével.

Kezdőlap

A Nemzeti Alaptanterv elkészült, biztos jobb az eddigieknél, mert valószínűleg sok hibát javítottak a hozzáértők.

Szakmámnál, a „magyar nyelv és irodalomnál” maradva, jó jelnek látom, hogy a javasolt szerzőkön kívül fontos művek is szerepelnek a tananyagban. A fontos művek egy-egy kor lenyomatai, összefoglalják az akkor küzdő eszméket, és az irodalom láttató erejével közel is hozzák a tanulókhoz. Ilyen eszme volt a múlt században a máig élő kommunizmus, fasizmus és liberalizmus, meg hozzájuk képest az a hagyományos világszemlélet, melyet a kereszténység testesít meg legpontosabban, és amely magában foglalja az emberiség mindenkori hagyományát, vagyis azt az értékrendet, amely megtartó tudásként lepárlódott százezer évek tapasztalatából, újabb nemzedékek tudásvágyából. Természetesen megtermékenyítette a népművészetet is. Az irodalom, a szépirodalom azért is viseli ezt a nevet, mert szépen szól az igazságról, jóságról, szeretetről, barátságról – azokról az értékekről, melyek bennünket emberré tettek valaha. Sőt meg is tartanak emberségünkben.

Kezdőlap

A mái világkísérlet nyula az egyén, akinek hazája a tévéje, kedélyét kémiailag igazgatja. Ha szüksége támad valamire, akkor azt a bankkártyájáról levillantott jellel magához rendeli a szupermarkecből. Kispárnát, robotgépet, nőt.

„Önök elferdítik a valóságot, mert az igazság az, hogy a társadalom legkisebb
alapegysége, az autonóm, szuverén, felelős egyén. – Írja egy kedves levelezőnk. – Ha úgy lenne, ahogy ön mondja, akkor erkölcsileg és jogilag a családi kollektívákat lehetne felelősségre vonni. Ekkor igaz lenne az állítás, miszerint "a társadalom legkisebb alapegysége a család."

Kezdőlap

Szabad-e levegőt venni? 36 Celsius fokosnak lenni? Ha kérdik, megmondani, hogy magyar vagyok. Izgalommentesen, se félve, se támadva, mintha az mondanám: májas hurka.

Szabad-e emlékjelet állítani a nemzeti hagyomány egyik legfontosabb állatának, a sasmadárnak, ami fölhozta az alvilágból mondahősünket, Fehérlófiát, ami, vagy inkább, aki Emese ősanyánk álmában Turul néven ősapánk volt, vagy – ismét ami – keringett a sík mezőn legeltető őseink fölött ebédre való rágcsálókat keresve. A magyar pásztor figyelte útját, mert ott, ahol pocok van, ott magvas füveket nevel a táj, oda érdemes hajtani a nyájat.