Beavatás lehetne

Kezdőlap

Húsvéti készületünket Péter Nagypéntek hajnali árulásánál, és Jézus különös, gyöngéd és tökéletes válaszánál hagytuk el: „Az Úr erre megfordult és rátekintett Péterre.” (Luk 22,61) Tegyük a kezünket a szívünkre, így viselkedtünk volna az Úr helyében? Bizonyára haragudtunk volna a nagyszájúra, aki nemrég még ezt mondta: „Te vagy a Messiás, az élő Isten fia. " Mire Jézus: "Boldog vagy Simon, János fia!  Nem test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám.” (Mt 16,16,-17) Szóba állt vele a Mennyei Atya, kinyilatkozatott neki, most meg áruló lett.

Kezdőlap

Szeretettel köszöntöm a Beavatás nézőit. Hölgyeim és uraim a XV. század végén a XVI. század elején az emberiség példaképe, Jézus helyére Júdás csempésződött. A bölcs Istenfia helyére a racionalista ember, akit Kodolányi János oly ragyogóan leírt Én vagyok c. regényében. Aki a trükköt keresi, hogy „megtudja a Mester titkait, szándékait, küldőjének nevét, hollétét.” Ezáltal megszerezze világ, a Lét megoldóképletét, és különb csodákat tehessen, mint az ostoba tanítványok, akiknek beszédét az emberek lenyűgözve hallgatják, őt pedig kidobják, akár a macskát, holott ezerszer okosabb náluk.

Kezdőlap

Egy paptestvérem mesélte, írta a nyáron Sebi Páter Marosvásárhelyről:

Kezdőlap

„Nagyon nagy adósságom, amit minél hamarabb szeretnék is pótolni, hogy Czakó Gáborról írjak egy könyvet. Régi barátom, rendkívül nagyra becsülöm, sok helyen írtam, beszéltem is már róla, de már akkora életműve van, hogy az megérdemel egy külön kötetet.”

Kezdőlap

Múltkor egy pályatársam elküldte új könyvét, hogy támogassam valamilyen ösztöndíj-pályázatát, aminek sikeressége haláláig megoldaná anyagi gondjait. Az érett, középkorú embert csak látásból ismerem: párszor összefutottunk az elmúlt években holmi irodalmi rendezvényeken, de beszélgetésbe sose keveredtünk. Műveihez sem volt szerencsém. Most még kevésbé lesz, mivel elküldte a legfrissebbet. Ennek alapgondolata – látszólag – a Teremtés Könyvében gyökerezik. (Bölcs 1- sk k)

Kezdőlap

Az irodalmi kategóriában ebben az évben a Szent István Társulat Stephanus-díjával kitüntetett író legújabb könyvében arra keresi a választ, ki a felelős a jelenlegi globális-pénzügyi válságért. Czakó Gábor metafizikai síkon közelíti meg a kérdést, s válasza egyértelmű: a fő felelős a modern kor emberének istentagadása, értékvesztése.

Kezdőlap

A német kancellár asszony különleges ismertségre tett szert az iszlámban és a történelemben való jellegzetes járatlansága által, amikor elkiáltotta, hogy jöhetnek a menekültek korlátlanul. A menekült szó utóbb szírekre módosult, mert ők már a Jézus utáni időben megkeresztelkedtek és keresztények is maradtak az iszlám hódításig. Ma már csak egy kis részük tartja ősei hitét. Lehet, hogy nem füleltem eléggé, de nem hallottam, hogy a mostani néphullámmal közülük, vagy más közel-keleti keresztény népségből számottevő csoport érkezett volna. Talán süket lettem vénségemre, de egyetlen egyről sem hallottam…

Kezdőlap

Egy régi színdarab képekben

Kezdőlap

Szent István király életrajzából ismerjük, hogy egy éjszaka orvgyilkos akarta megölni a nagy uralkodót. Amikor a fölbérelt ember a király arcát meglátta, megrémült tulajdon szándékától, és a tőrt kiejtette kezéből. A zajra felébredő király első szavai a Szentírásból valók: „Ha Isten velem, ki ellenem?” (Róm 8, 30)

Mit szóljunk ehhez? Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Kezdőlap

Olyan zaklatott világban élünk, amelyben már a múlt sem ül nyugton a fenekén.

A magyarság zöme a kommunista rendszer összeomlását és a szovjet haderő kivonulását fölszabadulásként élte meg. Sem a világtörténelem világcsúcsnak kikiáltott társadalom-elmélete, sem az 1945-ben kinevezett „uralkodó osztálya”, sem a „szocializmusa” nem vált be. Minden társadalmi réteg és csoport megkapta a kommunistáktól a maga pofonját. Előny viszont nemigen mutatkozott, még az – elvileg – politikailag semleges magyar őstörténet kutatásban sem.

Kezdőlap

1. Európa gyorsan szellemtelenedik. Ha tovább újpogánykodunk, elsodor minket is az iszlám roham, és megölnek bennünket. Ennél nagyobb baj, hogy elkárhozunk. Ezért az Egyháznak újra a társadalom lelki és szellemi központjává kell válnia. Intézményesen, és sugárzóan, Nem Rómában, hanem a mi utcánkban. Ennek alapja a cipészek, festők, rendőrök, orvosok szellemi emberré nevelése. Különösen a papoké…
2. A magyar valamelyest még keresztény, de szelleme hanyatlik. Némelyik papunk is marxistaként igyekszik megteremteni a hitélet „anyagi alapját”. Holott Teréz Anya, vagy éppen Böjte Csaba példája is tanítja, hogy a vidám, szolgáló szeretet a bőség forrása: a Gondviselés gondoskodik gondjainkról. (Mt 6, 25-34)

Kezdőlap

A közhely szerint nincs buta kérdés, csak rossz válasz. Talán másként áll a helyzet, hiszen akadnak olyan kérdések, melyek se a kérdezőt, se a válaszadásra kiszemeltet nem érdeklik. Azért nem, mert nem érintik. Ilyen például ez: az író úr szerint ki volt a legnagyobb magyar költő? Petőfi? Arany? József Attila? Vagy Radnóti, Ady, esetleg Vörösmarty, Balassi, netán Weöres? A kérdés érdektelensége abból fakad, hogy tétje nincs. Bármi a válasz, a kérdező aligha fogja beszélgetés után – mondjuk – Radnóti, vagy Weöres Sándor összes költeményeire vetni magát. Ha fikarcnyit izgatta volna a költészet, akkor legalább belekóstolt volna az említett mesterek munkáiba, s megpróbálna maga dönteni. Lehet, hogy a szilvalekvár és a barackíz közt sem tud választani?

Kezdőlap

Életrajzi adatok

Decsen született, 1942. szeptember 14-én.

Édesapja Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja volt, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora.  Három saját kötete jelent meg, köztük a kitűnő Kelj föl, öreg, a régi decsi cigányokról, és magáról szülőfalunkról.

Kezdőlap

Valljuk be, hogy a Karácsony egy kicsit, olykor és némelyikünknél elmászkosodott. Mint amikor valami gyógyszerre cukormázat tesznek, majd még és még, egyre vastagabbat, mert a keservesen epés íz minduntalan áttör… Lassan a gyógyító vegyület kiszorul, kell a hely a szirupnak. Karácsonyra lefordítva Jézus vagy Jézuska? Az édes kis cuncimókus baba, vagy a „szenvedés férfia”? És ami a kettő között van, helyesebben: Aki élt ezen a földön, és mint mindenki, belehalt…

Kezdőlap

A zsidó nép történelmi hányattatásai során mindig várta a Megváltót. Miután a zsidóság a Szentírásban az emberiséget is jelenti, mondhatjuk, hogy az emberek várták Isten Fiának születését, hogy megszabadítsa őket bajaiktól. Elsősorban testi szenvedéseiktől, sokféle nyomoruktól, de nem a bűneiktől. Utóbbiakkal jól kijöttek, mondjuk inkább jelen időben: jól kijövünk, elvagyunk velük, mert hasznot hoznak, kényelmesek, főként, ha sikerül befogni elnyomottjaink száját, és elkábítanunk lelkiismeretünket. A lelkiismeret elaltatására ezernyi ötletet sütöttünk ki a világtörténelem során. Lelkiismeretünk ezektől nem lett aluszékonyabb, csak mi érezzük úgy, hogy nélküle jobb lenne…