Beavatás lehetne

Jézus sok vakot gyógyított meg. Közöttük különösen érdekes a vakonszülött ember története. (Jn 9, 1-41) Kezdjük magával az orvoslással: „…a földre köpött, sarat csinált a nyálból, a sarat a vak szemére kente és így szólt hozzá: "Menj, mosakodjál meg Siloe tavában." Az Atya sárból alkotta meg Ádámot. Új szem alkotásához elég volt némi por és köpésnyi nyál, amit Megváltónk önmagából, a Világ Világosságából adott! Siloétól – a szó jelentése: "Küldött," az ember mosdás után ép szemmel tért vissza. Vajon hogyan lépett a világba, amit addig sosem látott? Ugrált, szökdécselt, bámulta-tapogatta a dolgokat? Ujjongott? Döbbenten magába szállt? Akár kacagott, akár megkukult, ő lett a világ legboldogabb embere.
A szomszédok,és akik azelőtt koldulni látták, kérdezgették egymást: "Nem ez az, aki itt ült és koldult?" (…) ő kijelentette: "Én vagyok az." Milyen büszke válasz! Egy látó, egészséges, boldog ember szava, aki nemcsak meggyógyult, nem csak lát, hanem ennek teljes tudatában is van! Erre megkérdezték tőle:"Hogyan nyílt meg a szemed?"
Elmondta nekik: (…)
Azok megkérdezték: "Hol van ő? " "Nem tudom.", felelte.
Erre elvitték a farizeusokhoz. Aznap ugyanis, szombat volt. Ajaj!
A farizeusok faggatták, hogyan nyerte vissza szeme világát. Nekik is elmondta:
Egyik-másik farizeus megjegyezte: "Nem Istentől való ez az ember, hiszen nem tartja meg a szombatot."Mások viszont ellene vetették:"Hogyan tud bűnös ember ilyen csodákat művelni?" És szakadás támadt köztük. Nyilván, hisz Isten nélkül nincs béke ember és ember között.
Ismét faggatni kezdték a vakot: "Te mit mondasz róla, mivel visszaadta a szemed világát?" "Hogy próféta", felelte az. Boldog és bátor, többé nem hunyász koldus, hanem hitvalló keresztény.„A zsidók ezért egyáltalán nem akarták elhinni, hogy visszanyerte látását. Odahívták szüleit és őket kezdték faggatni: (…) Szülei így feleltek: "Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született. De hogyan nyerte vissza látását, azt nem tudjuk. Azt sem tudjuk, ki adta vissza szemevilágát. Őt kérdezzétek, megvan a kora."Szülei féltek a zsidóktól. Azok ugyanis elhatározták, hogy azt, aki Messiásnak meri vallani, kizárják a zsinagógából.
Még egyszer hívták tehát a vakon született embert és figyelmeztették: "Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös." Micsoda vakság! A látóvá lett ember az orruk előtt ragyogott Isten világosságától! Tehát bölcsen felelt: "Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: vak voltam, most pedig látok." Mit hülyéskedtek? Hogy lehetne bűnös ember Ő?
Erre megint faggatni kezdték: "Mit csinált veled? Hogy adta vissza látásodat?" "Már elmondtam nektek, felelte az, de nem hallgattak rá. Miért akarjátok mégegyszer hallani? Talán tanítványai akartok lenni ti is?" Bátorés tréfásaz újjászületett ember, hisz átélte a vakságot, a tragédiát, a gyógyulást, az újjászületést! Erre megátkozták és azt mondták: "Te vagy az ő tanítványa. Mi Mózes tanítványai vagyunk. Mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt azIsten, de hogy ez honnan jön, nem tudjuk." Az ember megjegyezte: "Éppen az a különös, hogy nem tudjátok, honnan van, és mégis visszaadta a szemem világát. Tudjuk, hogy Isten nem hallgatja meg a bűnösöket. De ha valaki istenfélő és Isten akaratát teljesíti, azt meghallgatja. Mióta a világ fennáll, sohasem lehetett hallani, hogy valakivisszaadta volna a vakonszülött látását. Ha ő nem volna Istentől való, nem tehetett volna semmit." Lám, szemével és bátorságával együtt kinyílt az értelme és a szíve, hiszen szívünkkel látjuk a földön túli, az igazi világot. Azok elhallgattatták és kidobták.
Jézus mikor találkozott vele, megszólította: "Hiszel az Emberfiában?" "Ki az, Uram? kérdezte. Hinni akarok benne.""Előtted áll, felelte Jézus, ő az, aki veled beszél.""Hiszek, Uram!" Kiáltotta és leborult előtte.Nyilván ujjongott a lelke, hiszen nem csak meggyógyult, de láthatta az Urat! A farizeusok ép szemmel születtek, mégsem ismerték föl a Megváltót.Jézus megjegyezte: "Azért jöttem a világra, hogy ítéletet tartsak;Akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, elvakuljanak."Meghallotta ezt néhány körülötte álló farizeus és megkérdezte:"Csak nem vagyunk mi is vakok?" Az imént látóvá lett ember öröme örök derűvé változott, a farizeusok bámészkodása vaksággá.
Jézus így felelt: "Ha vakok volnátok, bűnötök nem volna. De tiazt mondjátok: Látunk. Ezért megmarad bűnötök." Miért? A vakság nem a szem hibája, hanem a léleké. A hazugságból, a gonosz lélek ármányából ered. A vak a gonoszt kedveli, követi, és józan észnek nevezi.