Beavatás lehetne

A kérdés végiggondolása előtt érdemes egy kis leltárt készíteni: Ki vagyok én? Vagy nem ki, hanem csak mi?
Legyek bár akárki, szabad vagyok-e? Teszem-e, amit szeretnék, vagy engedek a körülmények kényszerének?
Van-e életemnek külső kényszer nélküli tette-pillanata?
*
1. Hajdan úgy mondták, hogy az ember lelkes állat. 2. A lélek szellem. 3. A lélek szabad, tehát az ember is szabad. 4. Az emberi lélek halhatatlan. 5. Az ember bomlékony testnek ugyanakkor egyedi szellemnek/léleknek az egysége. „Nincs két egyforma ember”! Valóban: egyikünk sem azonos a másik emberrel, még az ún. egypetéjű ikrek sem. Köztük sem találhatunk azonos ujjlenyomatokat, nem beszélve a gondolatok, vélemények, „ízlések és pofonok” stb. különbözőségéről.
*
Krisztus emberi akarata szabad akarat.
*
„Az akarat a hatékony kegyelem hatása alatt is szabad marad” szögezte le az Egyetemes Tridenti Zsinat, azaz a trentói, (1545-1563) s ezzel kinyilvánította a keresztény emberfölfogás alapelvét, a szabad akarat dogmáját, ami magába foglalja a Teremtővel való ellenszegülés lehetőségét is – szemben a reformáció predestináció-tanával. Másként is megfogalmazva: az ember képes ellenszegülni Isten szándékával, az Ő sugalmazásával, kérésével, tanácsával, sőt parancsával.
A személyes és szabad akarat a hatékony kegyelem hatása alatt is szabad marad, tehát Istennek is ellentmondhatunk, lásd: Jónás esetét, aki a Ninivének adott isteni kegyelem ellen is berzenkedett, sőt lázadt.
*
A szabad akarat ismerete, megélése, tehát fájdalma és öröme az állandó gyakorlás révén kezdettől része volt a kereszténységnek.
Jézus az Utolsó Vacsorán beszélgetett tanítványaival árulójáról. János apostol ült mellette.
„24. Simon Péter intett neki és kérte: "Kérdezd meg, kiről beszél?" ,,25. Az Jézus keblére hajolt és megkérdezte: "Uram, ki az?"
26. Jézus így felelt: "Az, akinek a bemártott falatot adom." Ezzel bemártotta a falatot és karióti Júdásnak, Simon fiának nyújtotta.
27. A falat után mindjárt belé szállt a sátán. Jézus csak ennyit mondott: "Tedd meg hamarosan, amit tenni akarsz!" (Jn 13.) Történt ez azután, hogy Júdásba már "belészállt a sátán." Az ördög mindenütt kever, de nem mindenkit szédít meg, mert egyikünk lelke erősebb, másikunké gyöngébb. Ott volt a Golgotán is, ahova tíz apostol nem mert elmenni, János viszont igen.
A szabad akarat tudása, birtoklása és gyakorlása kezdettől része volt a kereszténységnek. , Mindenütt leselkedik és vadászik az elejthetőkre. Jézus az Utolsó Vacsorán mondta Júdásnak: "tedd meg mielőbb azt, amit tenni akarsz". Történt ez azután, hogy Júdásba már "belészállt a sátán”, s átvette akaratának irányítását. Szabad akaratunktól, vagyis gondolatainktól vágyainktól, ténykedésünk következményeitől gyakran mi magunk riadunk meg először. Mi lesz, ha sikerül?
*
Roppant érdekes, hogy a szabad akarat a kereszténységben oly természetes volt, hogy az ellenkezője a reformációig föl sem merült. Pl. a szerzetesség egyik előképe, a "sivatagi atyák" mozgalma az első századokban még római szenátorokat is vonzott: mind hitték, hogy üdvösségüket elérhetik aszkézissel, tehát saját tetteikkel, vagy éppen azok megfékezésével.
Mélységesen tanulságos, hogy a szabad akaraton nyugvó misztika, még az iszlám is, lényegében a szabad akarat fölszámolására törekszik – teszi ezt szabad akaratából. Azért, hogy csak Isten munkálkodjék a misztikus lélekben. Ez gyönyörűen kiviláglik a misztikusok tetteiből az említett remetéktől Teréz Anyáig és a maiakig.
Hatalmas lelki tett visszaszerezni hatalmunkat ösztöneink és érdekeink fölött.