Beavatás lehetne

A világ megalkotása során, miként a Teremtés könyvének első két fejezetében olvashatjuk, Isten az embereknek adta a természet egészét: „töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.” Az embert „saját képmására” formálta, mert lelket is lehelt belé. Ezáltal az ember – te, én és mi, valamennyi Ádám-Éva ivadék – különleges, egyedülálló lény lett a világmindenségben. Ezt a szentség hírében élt L. Ny. Tolsztoj szépen fogalmazta meg a Háború és béke c. regényében. E mű egyik főhőse, Pierre Bezuhov gróf a Napóleon elleni sikertelen merénylete után francia fogságba esett. Egyik esti sétálgatása közben rákiáltott az őr, hogy ne menjen tovább. Mire ő: Ki korlátozhatja az én halhatatlan lelkemet?
A francia forradalom gyermeke, Napóleon katonája, abban a tévhitben nevelkedett, hogy a fegyvertelenek – tegyük hozzá: a gyöngék és szegények – szabadsága erővel korlátozható. Kinevelték belőle az őstudást, amivel Teremtője önmagához hasonlatossá, vagyis emberré tette. Létünk lényege, a Nagy Négyes, az Igazság, a Szépség, a Jóság és a Szeretet, vagyis Isten általunk fölfogható tulajdonságai iránti vágy. Ezekről a Teremtés könyve külön nem szól, de aki nyitott lélekkel él, az mind tudja, hogy ezek az ún. természetben nem fordulnak elő. Termőhelyük a Szentháromság belső világa, onnan áradnak ki, s lelnek otthonra az istenkereső ember szívében. Az Evangélium tanítása jobbára ezeknek a Második Isteni Személy általi hirdetése és megvalósítása. Különösen megrendítők azok az esetek, amikor Krisztus a bevett, pontosabban a begyöpösödött szokások és hagyományok ellen cselekszik. Gondoljunk a szír-föníciai, vagy a szamáriai asszonyra, a leprásokra, vámosokra – és így tovább.
A Nagy Négyest és tagjait se törvénybe iktatott jogtalanság, se puska, se pénz nem sebezheti. Utóbbit, a pénzt, manapság külön is kell hangsúlyozni, mert Gazdaságkor urai őszemélytelensége által irányítják a társadalmak életét. Lehet, hogy őszemélytelensége parancsol az ún. uraknak is? Maga a Semmi? Aki Van helyett és ellenében?
Kanyarodjunk a végeredményhez: a pénz által sereget küldenek ide, tanügyi reformot oda, emide válságot vagy járványt és lázadást, no meg persze szórakoztatóipart minden mennyiségben, hogy a butaságot ne kelljen külön postázni. Üzemi költségeiket igyekeznek alacsonyan tartani…
Tudjuk, hogy mi a helyzet, de mindenek ellenére rengeteg a tiszta ember, a jó ember, a szeretetben élő, az igaz, a szépet korunk giccs-tengerében újra és újra fölmutató.
Honnan a tehetségük és a bátorságuk? Sehonnan. Már nem kell külön beszereznünk. Lelkünkkel együtt eleve mindent megkaptunk. Tudásunk elvehetetlen, elég, ha élünk vele. Ha megkopik, ha elgyöngül, ha kifakul, elég belefeledkeznünk a mindenségbe, máris föltöltődünk.
Hogyan érhető el a mindenség?
Öreg barátom Lepár Zoli bácsi erre a kérdésre szelíd fölszólítással szokott válaszolni:
Mutass egy helyet a világon, ahonnan nem látható a mindenség!