Beavatás lehetne

Amikor Jézus föltámadott, akkor sorra megnyugtatta tanítványait, meg a kíséretéhez csatlakozott asszonyokat: Ne féljetek! Ők pedig féltek: a megszálló rómaiaktól, a besúgóktól Heródes „és a papi fejedelmek” embereitől. Nem oktalanul. Ugyanúgy és ugyanazért féltek, amiért mostanában szoktunk: a „hatalom” visszaél erejével és érinthetetlenségével: törvény fölöttiségével. Igen, a világi hatalmak gyakorta így szoktak tenni. És aki ezt nem hiszi, annak utána járnak, aztán lesz nemulass! E szólás rámutat a világi hatalomgyakorlás keserves és kegyetlen következményeire, amelyek szinte mindig elsöprő túlerőben látszanak lenni. Az állítólagosan okos ember tanul keserves tapasztalataiból, és megtanul félni. Jól félni, főként pedig ügyesen. Nem szembe menni a gonosszal, ahogy a buták teszik, hanem okosan kicselezni. Úgy tenni, mintha mi is a sötét oldalon állnánk. Elkövetni a szokásos disznóságokat, hadd higgye a gonosz, hogy vele vagyunk! A nagyobbakat meg elkerülni, és elosonni, amíg lehet, s amíg nem muszáj…
Mi is az igazi félelem?
A legnagyobb baj, ami az embert érheti, a félelem rázuhanása, más szóval a Gondviselésbe vetett bizalom megszakadása. Megszakítása! Látszólag előjelek nélkül, mintegy a semmiből ront a mindennapi életében gyanútlanul bóklászó emberre. Nem a Gondviseléssel van baj. A szorongás – az újkor emberének lélek- és életállapota: nem tudjuk, mikor s honnan jön, de hogy folyvást támad, arra mérget lehet vetni. A célpont a magára hagyott ember, az istentelen ember, aki a Gondviselésben nem bízik, hiszen az árak el-, elszabadulnak, az időjárás állandóan kajlákodik, a politikai rendszer folyton inog, az emberiség kirugdosta maga alól az életmegtartó erőket, persze nem ő, hanem a többiek, szóval akad baj elég – mintegy magától is. A modern ember attól modern, hogy nem hiszi, hogy az önmagára szabadított rémélethez bármi köze lehetne.
Hazatérve alig nyitjuk ki a tévét, máris dübörög a filmgyári csatazaj, sikoltoznak a sebesültek, zuhog a véreső, egymást tiporják a lemészárlandók, meg a vérszomjas szörnyek, az őrületes, ember alkotta pénzgyártó tébolydában egyetlen szelíd és nyugodt, istenemberi hang zeng: Én vagyok, ne féljetek!