Kezdőlap

Szavunk gyöke, ill. gyökeleme a gyógy, gyó, „mely megvan a gyócs, gyógy, gyónik szókban és származékaikban, valamint több helynevekben. Mind hangra, mind jelentésre nézve rokon, sőt azonos jó (bonus) melléknévvel. Dunán túl, különösen Vas és Szala megyékben rendesen hallani: gyó, gyól (jó, jól helyett) Gyános Gyankó gyól meggyárd, gyól meghordozd a Gyutkát. Sőt országos divatúak a hajma, jön, jöszte, jere, helyett: hagyma, gyön v. gyün, gyüttem, gyere stb. A székelyeknél pedig épen gyavúl am. javúl, azaz gyógyúl, és gyavít = javít, gyógyít…” (CzF.)

Az Etimológiai Szótár lényegében a mai vogul jomā.s-hoz hasonló szavakból kikövetkeztetett *jomɜ vagy *jamɜ „ősszavakból” vezeti le jó szavunkat, ami kétségtelenül sok munkába került, de a szó jelentésének lényegéhez nem vitt közelebb. Nem azért mert a mai vogul közel harminc – 29 – egymást alig értő nyelvjárásra bomlott, inkább azért, mert a mai nyelvkutatás a magyar nyelv belső természetét nem önmagában, hanem csak a finnugor rokonságnak alávetetten vizsgálja. Még inkább azért, mert nem tárja föl a szavainkban rejlő gazdag és sokszor több rétegű tartalmakat.

Ha a CzF.-re tekintünk, akkor látjuk, hogy a gyógyulás szavunk alapja a gyó gyökelem, ami a jóság alapérteményét oltja az egész szócsaládba: a jóságot, finomságot a gyolcsvászonba, a gyógyulásba, a gyónásba, a lelki javulásba. Igen, mert a gyó a jó-ból jön a gyakori j>gy hangváltás által, és nagy jó történik a beteggel, ha meggyógyul. A szócsalád ily módon kiterjed, de a tartalom is mélyül: a betegség, a romlás helyébe a gyógyulás, a jó nyomul.

ÉPül

Ha fölidézzük Ó- és Újszövetség emlékeinket, szembeötlő, hogy előbbiben szinte mindenféle csoda akad a világ teremtéséről kezdve: a vízözön, Szodoma, az egyiptomi csapások, a szareptai özvegy fiacskájának meggyógyítása, és az özvegy ki nem ürülő lisztes edénye, olajos korsója, Jónás cethala és ricinusbokra – szóval, katonai, politikai, gazdasági valamint ország-világra szóló meg személyre szabott csodák. Mondhatjuk, hogy mindnek a legáltalánosabb célja a teremtett világ gyógyítása volt.

Ha az Újszövetség csodáit vesszük számba, ezek is ugyanezért történtek. Az Evangélium három legnagyobb csodája a Megváltó megtestesülése, kínhalála, majd föltámadása – egybefoglalva: a világ megváltása volt.

Ha számba vesszük Jézus gyógyító csodáit, akkor hamar rájövünk, hogy se szerük, se számuk. Először nyilvánvaló, hogy ebből van a legtöbb, de hánynak számoljuk a tíz leprás meggyógyítását? Vagy azt a számos evangéliumi közlést, miszerint „Mind, aki ruhája szegélyét érintette, meggyógyult.” (Mt 14,34-36), (Mk 6,53-56) Vagy: „Nagy tömeg kísérte, akiket meggyógyított Júdeában.” (Mt 19,1-2) És:

Nagy tömeg előtt gyógyított vakokat, bénákat, sántákat, némákat, és más betegeket (Mt 15,29-31).

Hova számoljuk a holtak föltámasztását? A rosszéletű szamáriai asszonnyal folytatott beszélgetését Jákob kútjánál, aminek eredményeként az asszony jó útra tért, elfogadta a Megváltó kinyilatkoztatását? Vagy a víz borrá változtatását a kánai menyegzőn, ahol a vigadókat a lakodalomban elképzelhető legnagyobb bajok egyike fenyegette: elfogyott a boruk!

 

Ezekben és a hasonló esetekben nem arról van-e szó, hogy a Mester helyrehozza azt, ami elromlott, beteg lett, ugyanakkor fölszítja a hit parazsát?  Igen gyakran így fejezi be: menj, hited meggyógyított! Még pislákolt hit a betegben, de magától már nemigen tudott fölizzani. Az orvos is hiába fáradozik, ha a beteg nem akar gyógyulni, a szülő, a tanító sem tud nevelni, ha a gyerekben „elúrhodik” a lustaság, vagy éppen a rosszaság: a jóra való restség.

A kulcsszó a jó. Mi a jó? Mi a gyógyszer?

Márk evangéliumában olvassuk: „Amikor kilépett az utcára, odafutott hozzá valaki és térdre borulva megkérdezte tőle: "Jó Mester, mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?"

18. "Miért mondasz engem jónak? - válaszolta Jézus. Senki sem jó, csak egyedül az Isten.” (Mk 10,17-18) Igen, már tudjuk, a gazdag ifjút tanítja az Úr. Mégpedig arra, hogy a világ és egy es egyes ember létnehézségeinek egyetlen orvossága Isten. Egyedül belőle árad a világra a jó, minden baj gyógyszere.

Egyetlen gyógyszere.

 

 

 

Beteg világunknak van-e nagyobb szüksége bármire a gyógyulásnál?

 

                                                                                                      (2015)