Kezdőlap

Szent István király életrajzából ismerjük, hogy egy éjszaka orvgyilkos akarta megölni a nagy uralkodót. Amikor a fölbérelt ember a király arcát meglátta, megrémült tulajdon szándékától, és a tőrt kiejtette kezéből. A zajra felébredő király első szavai a Szentírásból valók: „Ha Isten velem, ki ellenem?” (Róm 8, 30)

Mit szóljunk ehhez? Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Hihetetlenül nehéz helyzetben vagyunk. Az ország – mint szinte mindig – megosztott. Nem csak a pártok közt dúl a viszály, hanem mintha a nép is bomlásnak indult volna. Olyan fiatal nemzedék nőtt föl, amelynek sok tagja semmiféle érdeklődést nem tanúsít hazája, népe, anyanyelve, vallása, vagy egyáltalán bármi olyasmi iránt, ami nem közvetlen érdekre, sikerre, pénzre irányul. Ha ilyennel beszél az ember, mély sáros lucsokban érzi magát, amiből az orráig sem lát, és nemcsak az égtájakról, még édesanyjáról is megfeledkezik.

Mielőtt elhamarkodott ítéletet hoznánk, nézzünk körül a nagyvilágban. Ehhez nem szükséges se pénz, se táltos paripa, sőt, varázslat sem kell, Elég bekapcsolni a tévét, melyben a Föld vezető üzletágát, a szórakoztatóipart tanulmányozhatjuk. Közben ne röstelljünk édesanyánk kezébe kapaszkodni. Jó erősen!

Az út ugyanis roppant veszélyes, sőt, még annál is kockázatosabb, mivel manapság a legnagyobb földi üzletág a szórakoztatóipar. Föladata, hogy világ pénzét szedje össze gazdáinak, eközben pedig – miként neve mondja –, szórja szét áldozatai gondolatait, hogy a szerencsétlen emberek még saját, legelemibb érdekeiket-értékeiket se ismerjék föl, sőt, vesszenek el az „információrobbanásban”.

Mit kapnak cserébe a kifosztottak?

Természetesen semmit.

Ha valaki az előbbiekkel vitatkozni szeretne, tegye. Különösebb erőfeszítésre sincs szüksége. Elég, ha kinyitja a szemét, s megszámolja, hogy bármelyik este 19 és 23 óra között hány csalás, rablás, gyilkosság, erőszak, kínzás, fosztogatás, gázolás és hasonló történt a szeme láttára. Mintegy azért, hogy szokja, hogy szeresse meg az ilyesmit. Különösen fontos megbarátkozni a csalással, a hazudozással és a kegyetlenséggel. Kellő leleménnyel mindhárom könnyedén álcázható amolyan jó dilinek, poénnak, izginek és csinosan kiszínezhető, hogy hozza a pénzt, tessék a nagyközönségnek, a többi pedig nem számít.

Mi se, kedves olvasó…

                                                                                                                                (2019)