Kezdőlap

„Ne a folyót igazítsuk az energiatermeléshez, hanem az erőművet a folyóhoz!”

 

A Krisztus előtti 3. századból van az első adatunk vízimalmok létezéséről. Azóta ez a gépezet szinte napjainkig őrölt gabonát, fűrészelt márványt, fát, stb. Jelenleg nem használatos.

Az alábbi javaslat az elv és a szerkezet korszerű alkalmazását célozza, hiszen civilizációnk energiafalánksága csillapíthatatlan, a világ elszennyezése pedig szinte fölmérhetetlen.

Az áramtutaj elkészítéséhez alapvetően elegendők a meglévő ismeretek, ám a részletes kidolgozás számos műszaki-energetikai tanulmányt és kísérletet, környezeti, vízdinamikai vizsgálatot, leginkább pedig szakértelmet igényel. Ilyennel szerénységem, mint föltaláló és egyszerű magyar művész, nem rendelkezik.

Talán megbocsátják lapunk más iránt érdeklődő olvasóink, ha ezt az igen-igen fontos kérdést, és bátor javaslatomat itt teszem közzé, s nem a Találmányi Hivatalnak küldöm.

Nos, térjünk a részletekre, már amennyire itt lehetséges.

Az elv tehát egyszerű: az ősrégi vízimalmok, melyek hajdan ezrével termeltek energiát a Dunán, a Tiszán és más folyóinkon az újabb műszaki lelemények jóvoltából a régi malmoknál hatékonyabb szerkezetekként villanyáramot termelhetnének.

Az áramtutaj részei: turbinák, fedélzet, kikötőszerkezet, felépítmény, melynek egyik része a gépház az erőművel, a többi másodlagos hasznú helyiségekből áll.

Tutaj: folyók vizén biztonságosan fönnmaradni képes, terhelhető fedélzet, melyet rugalmas kapcsolat köt a parthoz. Ugyanúgy, ahogy a mai csónakházakat – ennélfogva különleges vízállási viszonyok közt is használható.

A fedélzet teljes szélessége alatt a vízben áramtermelő turbinák dolgoznak.

A turbinák előtt nagyobb uszadékok elleni védőháló. A tutajok alkalmas pontján gépház, benne erőgép, mely a víz erejét villanyárammá alakítja. A termelt áram a kikötőszerkezeten keresztül csapolódik a Hálózatba. Ugyanitt folyik a víz, gáz, szennyvíz forgalmazása is.

A víz felőli oldalon – a látvány kedvéért is – a régi vízimalmokra emlékeztető alulcsapott kerék is elhelyezhető. Ez szintén termel áramot.

Az alkalmas partszakaszon több, rendszerré épített áramtutaj is elhelyezhető – figyelemmel az áramlási viszonyokra, és lehetőleg közel az országos hálózathoz.

Az áramtutajok a magyar éghajlati viszonyok közt szinte egész éven át használhatók.

Hazánkban áramtutajok telepítésére bizonyára alkalmas folyók: Duna, Ipoly, Bodrog, Sajó, Hernád, Tisza, Szamos, Körös, Maros, Mura, Dráva, Rába, Rábca, Sárvíz-Sió. Természetesen valamennyi komolyabb folyónk vizsgálandó.

Az erőtutajok gyártása és fejlesztése hazánk megújuló-energiával való jobb ellátása mellett komoly lökést adna a kutatásnak, a mérnöki tervezőmunkának és az energiaiparnak. A munka alapszabálya: – ne a folyót igazítsuk az energiatermeléshez, hanem az erőművet a folyóhoz!

A másodlagos hasznú épületek egyike gondnoki lakás és ügyeleti helyiség, műhely, közmű, a többiek lehetnek horgász, csónakos, vagy egyéb üdülőházak, vendéglők, kávézók – a helyi igények szerint. Mindegyiknek a tetején napelemek. Esetleg függőleges tengelyű szélturbinák.

Az áramtutaj-rendszerek kizárólag állami tulajdonban lehetnek. Az állam gondoskodik az energiatermelés folyamatosságáról és a másodlagos hasznú épületek környezetbe illő csinos tervezéséről. Utóbbiak építésébe magántőke is bevonható – hosszú bérleti viszony fejében.

Közelükben, vagy éppen rajtuk, szolgáltatásaikra támaszkodva vízisport- és nyaralótelepek alakíthatók ki.

 

                                                                                                                              (2011)