Újság

A minap láttam egy fél filmet az állítólag legdivatosabb tévécsatornán. Odakattintottam, s ott ragadtam, mert egyrészt egy gyermekeim által hajdan kedvelt bábfigura, bizonyos Breki béka bukkant föl benne, másrészt, mert elállt szemem-szám. Hetvenen túl az ember manapság azt hiszi, hogy már mindent megért, Hollywood azonban rám cáfolt, s megmutatta, hogy számára sincs határa a történelemhamisításnak.
Nos, az általam látott első filmkockákon Breki az untig ismert amerikai könyöklő-helybenjáró, katonai menetelésre emlékeztető táncot oktatta egy erősen vidékies színpadon. Hamarosan kiderült, hogy parancsra cselekszik, egy elvirulóban lévő, de még formás-feszes nőnemű KGB-tiszt utasítására. A tánckar pedig rabokból áll, mivel a víg heje-huja a Gulágon zajlik. Maga Breki is fogoly.
Esztrádműsor a Gulágon?
Nem kétséges, hogy ott is megesett ilyesmi, különösen akkor, amikor Nyugatról meghívott „hasznos idiótáknak” tartottak bemutatót szocialista humanizmusból. Sokan a nagy Leninnek tulajdonítják az ötletet: nyugati értelmiségieket meg kell vesztegetni szovjetunióbéli körutakkal, könyveik és más műveik kiadásával, bemutatásával, fölmagasztalásával, és persze pénzzel. Így lett kommunista párttag és propagátor Picasso, Jean-Paul Sartre és neje Simon Beauvoir, Louis Aragon, Yves Montand, meg sokan mások, akik a szovjet rendszer reklámarcaiként győzködték a világot arról, hogy a kommunizmus a létező világok legjobbika. Gulág nincsen, szabadság van helyette. A leginkább olasz földön éldegélő Gorkij magasztalta a Balti- és a Fehér tenger közt épült csatornát, amit e célból elítélt mérnökök terveztek, és hatvan deka fekete kenyéren, híg levesen és szellős sátrakban tartott rabok vájtak a leghitványabb kéziszerszámokkal, mert Sztalin úgy gondolta, hogy kéne egy ilyen víziút. Csak ez az egy – a mai nyugatimádók szavával: projekt, negyedmillió ember életébe került. A csatornába tengerjárók nem férnek be, ezért nem használható.
A Lenin alapította egész Gulág szigetcsoporton kb. 40 millió ember halt meg a bánásmód, a hideg, a nélkülözések, egészségügyi hiányok, a szabadon garázdálkodó bűnözők, az őrség kegyetlensége és hasonlók következtében. Elsősorban a rendszer föltételezhető ellenfelei: volt tisztek és hivatalnokok, értelmiségiek, papok, kulákok, a „veszedelmes” kisebbségek tagjai, a pártviszályok vesztesei stb. Csak a Kárpátaljáról kb. 200.000 magyar férfit hurcoltak el. Persze bírói ítélettel, és persze tárgyalás nélkül. Az elfogottak nevét fölolvasták, a bíró közölte a paragrafust, meg az ítéletet, ami rendszerint húsz évet jelentett. Erről kapott az illető egy cédulát is. Az anekdota szerint egy új rab csak öt évet mondott cellatársainak. Olyan nincs, mondták a többiek, minálunk az ártatlanok kapnak tízet. A bűnösök ugyanis tényleg zsebre tették a kolhoz autójáról, „a szocialista tulajdonból” lepottyant két szem krumplit, és azért legalább tíz járt.
A Gulág része volt a tervgazdaságnak, ezért kívánalmai szerint gyűjtötték a hatóságok a rabszolga-munkaerőt. A fogságba esett katonákat a fegyverletétel, sőt a békekötés után sem engedték haza, mi több, foglyokat szedtek „málenkij robotra” a leigázott országokból. Ezt a demokratikus nyugati szövetségesek nyilván helyeselték, mert eltűrték. A lerombolt Magyarország e két címen több évre elvesztett fél milliónál több embert, akiknek jó, ha a fele túlélte.
Az embert dolognak tekintő baloldali materialista szemlélet a náciknál fajgyűlölettel, a kommunistáknál osztálygyűlölettel színeződött: e szerint irtotta a hatalmába kerülteket. Szelleme kiterjeszkedett a láger-szögesdrótokon túlra is, gondoljunk 7-10 millió áldozatot követelő mesterséges ukrajnai éhínségre – „holodomor,” 1932-33, vagy az orenburgi körzetben fekvő Tockoje község fölött robbantott kísérleti atombombára. Ötvenezer halott három napon belül, a béketábor vezértábornokai szeme láttára. A holtak közt volt ötezer „német hadifogoly”– nyilván a Gulágról. Történt mindez az „olvadás”, azaz Hruscsov idejében – 1954. szeptember 14.-én…
Tavaly, a 60. évfordulón egy árva hang sem emlékezett a példátlan rémtettre. Sőt, éppen tavaly, a világtörténelem tömeggyilkos intézményeinek legszörnyűbbjéből, a Gulágból hamisított táncos, kacagós vígjátékot Muppet krimi: körözés alatt címmel korunk hasznos idiótája, a Walt Disney…
Az aggódó balosok megnyugodhatnak, a fasiszto-kommunizmus nem halt meg.