Újság
Ha otthonunkban akad egy csöndes sarok, ahol elgondolkodhatunk a világ mostani folyásán, vagy inkább tajtékzásán, és gondolatainkat el akarjuk csitítani, akkor a régiek szerint ajánlatos számolni. A számok rakosgatása gépies dolog, elzsongítja az agyat. A szürkeállományt akár aludni is küldhetjük. Míg föl nem riadunk. Vagy el nem bóbiskolunk. A könnyű szunyókálás gyakran álmot vetít a tudatunkba: például látjuk a Bécstől Bangladesig, Malajziáig érő gyalogos meneteket, és a számolás eredményét! Ha napjában nyolc-tízezernyi vándor érkezik, akkor az egy hónap alatt háromszázezer, negyed év alatt egy millió, esztendőnként négy. És árad a tömeg Afrikából is, különösen, amióta az USA nagylelkűen elhárította útjából a Kadhafi-féle Líbia nevű akadályt, meg Tunéziát.Ugyanő noszogatja is a resteket az Iszlám Állam nevű alkotása által.
Okkal jönnek a volt gyarmatlakók, hiszen évszázadokon keresztül Nyugat-Európa mai gazdag országai szipolyozták őket. A saját javaikat kérik vissza. Jogos örökségüket, hiszen eljött az idő: azt a hírt hozták nekik, hogy Európa halott. Biológiailag is, eszmeileg is, mivel sem szaporodni nem képes, sem hinni, sem gondolkodni. Olyan egyéneket választott vezetőinek, akik a sírját ássák.
A gyalogság fölött és mellett méregdrága taxikon, repülőkön cikázik a tisztikar: ellenőrzi, hogy rendben mennek-e a dolgok.
Rendben mennek, mert pár ezren ugyan tengerbe fúltak, vagy végeztek velük mérges állatok, szennyes vizek és ezerféle megpróbáltatások sokasága, de ilyen méretű hadműveletben mindig van káló – nem is kevés…
Akik, úgymond, odavesztek, azok győztesek: már mind boldogan élvezik a hurik mézes csókját a Paradicsomban…
A menetelők is boldogok, hiszen kiválasztottak: új birodalmat fognak alapítani,Eurábiát. Csupa muzulmánnal, óriás mecsetekkel, tömérdek pénzzel. Az éjjel-nappali kocsmák helyén reggeltől-reggeligezeregyéjszaka lesz.
A Nagy Utazás tervezői nem boldogok, nekik az ilyesmi nem osztályrészük. Nekik nem adatik meg. Az ő fölvilágosultságuk felhőkakukk-várában ilyen pórias vágyak nem bűzlenek. Egész lényüket átitatja áldozat mivoltuk. A világ összvagyonának 90%-át nem önzésből szerezték meg, hanem azért, hogy alkalmatlan, avatatlan, ne kerteljünk, avathatatlan kezekbe ne kerüljön.
Ők sosem lehetnek elégedettek, akkor sem, ha számukra tűrhetően alakulnak a dolgok. Most nagyjából ez a helyzet. A kivénült kontinens kulcs országait és köz-szervezeteit az ő barátaik kormányozzák, nemkülönben a tudatokat is. Már a XIX. században kialakultak a „keretek”: butító iskolarendszer, álkultúra, izmusművészet, fölforgató politika. A kis büdös, festékszagú sajtóbólbűbájos lepke bújt elő: a szórakoztató álomipar. Legnagyobb győzelmük, a kamatos kamat elfogadtatása óta, tehát jó félévezrede ragyogóan működik csodamalmuk, Gazdaságkor és kizárólag nekik őröl.
A templomokban kőfejtők nyílnak, a könyvtárakban poénbányák, mert se Shakespeare, se Platón, se Mozart nem kerül zúzdába, hiszen teli vannak ma is használható poénokkal.
Eurábiában is a Tervezők teremtménye lesz az uralkodó. A nem nélküli ember, akit nem fog érdekelni, hogy ki volt a nagyapja, sőt, az sem, hogy ő fiú-e vagy lány. Ilyen, antipíszí szavakat nemhogy a szájára nem vesz, de álmába sem enged be. Természetesen az sem érdekli majd, hogy mi végre van a világon. Az ilyen és hasonló kérdéseket őrültségnek fogja tartani. Ha valahol effélét hall, azonnal telefonál a rendőrségre, sőt, ami még keményebb,a fészbukon is följelenti a lázítót.
Jézus kiemelte az Isten-ember viszonyt a faji kapcsolatból, és minden Ádám összes ivadéka számára megnyitotta a lét teljességét. Az emberi személy gyökerét a megváltásba helyezte, onnan is táplálja. A gazdaságkori fordulattal Európa fokról fokra, de terve szerint gyökerestül elvetetette a kereszténységet. Ma multikultit nyom a helyére, hogy ne legyenek gyökereink.
Az iszlám erre hevesen bólogat: az igaz hitet kell terjeszteni, a szent háború által is. Saría,vahabiták¸szó szerinti Korán. Ez összefér a pénzvilág kiszolgálásával, hiszen az csak kereszténység nélkül lehet zavartalan.
Eurábia-EU a lélekkeverésre szerződött.
2015-12-01