Újság

Teli van velük a Tisza parti Magyarkanizsa parkja. Szerb rendőri kísérettel, divatos márkájú drága ruhákban érkeznek, lapgéppel, férfitenyérnyi telefonokkal. Nem boltból, hanem éttermekben esznek, s gondosan számolgatják, hogy eurójuk dinárban mit ér, egész pontosan mennyi a napi kerethez képest. Úgy látszik, van napi keretük, mintha ilyesmit kapnának valahonnan. Talán éppen attól, aki Európába településüket szervezi. Gazdáik kilétéről nem beszélnek, de találtak már a helybéliek elveszett, amerikai honosságú telefont is.
Kanizsa mintegy elosztó állomásként működik. Meghatározott napon lakóit kiviszik a határ egy megadott térségébe. Ott ócska ruhába öltöznek, a ledobott Lewis, Nike és egyéb holmikat várják a cigányok, a „menekülőket” a magyarországi ügynökök.
Elmondásuk szerint egy négy tagú család 2.000 eurót fizet Görögországtól Kanizsáig. Pakisztántól negyven ezret. Ember legyen a talpán az, aki ennyi útiköltséget futás közben elő tud teremteni. Le a kalappal előtte, meg útjának egyengetői előtt.
Az 56-57-es magyar és a ’89-es endékás menekülés másként nézett ki. Emlékszünk? Azzal együtt, hogy akkor is akadtak „ügyes” fosztogatók…
Kik a szervezők?
Titok.
Sokan úgy sejtik, hogy az Iszlám Állam, vagy más stratégiai gondolkodású muszlim csoport szervezi a népvándorlást. A haditerv bekerült a köztudatba. A fegyveres muzulmán csoportok már két világrészen sikerrel harcolnak a volt gyarmatosítók és szövetségesük, az USA ellen. Az ő nem felejtő kultúrájukban máig eleven a lassan másfél évezredes siita-szunnita ellentét, tehát természetes, hogy a rabló gyarmatosítók, meg üzlettársaik, a rabszolga-kereskedők egy kalap alá vétetnek, és bűneik sosem évülnek el. Már csak azért sem, mert újakkal tetéződnek, s a gyarmatokat ma is szipolyozzák volt uraik. Mi tagadás, igen sokkal tartozik a Nyugat Afrikának, Ázsiának, Latin-Amerikának, s illő volna, hogy fizessen: egye meg a saját főztjét.
A mai népvándorlás kieszelői remek taktikát találtak ki, miután fölmérték az ellenfél erőit és gyöngéit.
A célpont véletlenül sem a főundok Izrael, hanem a jómódú Európa, amelynek déli részei a középkorban arab, majd oszmán-török fölségterületek voltak. Nem csak az Ibériai félsziget zöme, Carcassone meg Narbonne környéke Dél-Franciaországban, a Földközi tenger szigetei, beleértve Szicíliát, is. Még az olasz csizma „feje” is arab kézre került néhány évtizedre. Később az Oszmán Birodalom uralma alá került a Balkán s Magyarország háromnegyede, a krími tatárok birodalma Lengyelországig és a Moszkvai nagyfejedelemségig. Íme a történelmi jogcím. Erősebb, mert igazoltabb, mint a románoké Erdélyre, a szerbeké Bácskára-Bánátra-Szerémségre. A történelmi jogcím lelkesíti a hadakat.
Izrael-Palesztina is iszlám birtok volt, de Izrael atomhatalom. Európa és az USA föltétel nélkül védi. Ezért sütötték ki a stratégák: hátországa legyen a célpont.
Továbbá: Európa műszaki-tudományos fölénye folytán katonailag ugyan még igen erős, de társadalma szemlátomást bomlik. Maga a helyi elit rombolja! A család eltűnőben, a gyermekek fogynak. A vallás és a hit alig pislákol: gúnyolják, sőt, üldözik, ezáltal a szellemi élet elsorvad, a kultúra kérész-ötletek – izmusok – porvihara. Közgondolkodása- és az azt vezénylő liberális sajtója serkenti az önemésztő folyamatokat, csakúgy az oktatási rendszere is. A család helyett az egyneműek „házassága” pártolandó, a természetes családért küzdeni illiberális eretnekség, az egyház reakciós, a nemzet elavult.
A már behatolt muzulmán csoportok sokfelé népes, városnegyedekre kiterjedő közösségekké izmosodtak saját nyelvvel, vallással-kultúrával, oktatással. Sőt, jogszolgáltatással – nem kérnek a liberális törvényekből!
Eszük ágában sincsen beolvadni, divatos szóval integrálódni. Ugyan mihez? A bomláshoz? Egyedül a műszaki-tudományos javakat kell elsajátítaniuk, s akkor kész.
Európa fővárosa, Bruxelles, nem véletlenül rég kijelölt célpont: lakóinak már 40 %-a muzulmán, a leggyakoribb férfi személynév a Mohamed.
A Földközi tengeren az embercsempész bandák afrikaiakat hurcolnak a gyarmati világ átörökített, s máig tartó kizsákmányolással fönntartott nyomorából Európába, ami „előzékenyen” eltakarította útjukból Líbiát. Ha a lélekvesztőkre zsúfoltak fele elpusztul, semmi baj, jön a következő menekülthullám, s az útiköltség is ki lesz fizetve…
A magyar hatóságok 2015 első öt hónapjában 33 542 „menekültet” fogtak, nagyjából annyit, amennyit tavaly egész esztendőben. 128 maradhatott, a többi próbálkozhat újra.
A magyarkanizsai hírek fényében arra kell gondolnunk, hogy a szerb rendőrség védelmében a balkáni úton a képzettebb hadoszlop, a jövendő tisztikar menetel, immár bizonyos technikai eszközök, s ami fontosabb, tudás birtokában.