Vélemények

Soha nem értettem azokat az embereket, akik feladva korábbi sikereiket, teljesen új dologba vágnak bele, amelyről aztán kiderül, hogy nem igazán nekik való. Mégis csinálják rendületlenül. Különösen az írók csábultak el, politizálni kezdtek, hol az egyik, hol a másik oldalon, nemegyszer megtagadva korábbi ideológiai hitvallásukat. Közéjük tartozik Czakó Gábor is, aki a Duna Televízióban Beavatás címmel televíziós esszét vezet, ki tudja, hogy mióta. Már a műfaji meghatározás is erőltetett, mondvacsinált, de ez legyen a legkisebbik baj. Nekem inkább az a kifogásom, hogy ezek a negyedórák semmiről sem szólnak, vagy ha igen, közhelyek sorakoznak előttünk, nincs, ami megfogjon bennünket.

Czakó valamikor a kedvenc íróim közé tartozott, a Megváltó, a Csata minden áldott nap és az Iskolavár című regényei máig emlékezetesek. Sőt első, A szoba című regényét is őrzöm, amely a Magvető legendás Új Termés sorozatában jelent meg. Ma ezek a kötetek irodalomtörténeti értéket képviselnek. Későbbi munkáiba is bele-belelapoztam, és azt gondoltam, hogy az író irodalmunk markáns alakjai közé emelkedik majd. De ez a reveláció az idő múlásával nem igazolódott. Czakó a rendszerváltozással szállingózó szabadságban egyszer csak úgy érezte, keresztényi vezető szerep vár rá, elkezdett tüzet okádni és korábbi értékeket kérdőjelezett meg. Többek között egy olyan költőbe rúgott bele, akit ezrek magasztaltak, és ma is igyekeznek feltámasztani.

A Beavatás vasárnap este A mester címet kapta. Czakó egy elegáns, régi bútorokkal berendezett lakásban áll, a szobák úgy nyílnak egybe, mintha egy Rippl-Rónai József-festményt látnék. Aztán az író, ha egyáltalán író még, elkezdi sorolni mestereit. Bevezetésként mindnyájunk mesterével, Jézussal kezdi, de ehhez az örök viszonyhoz fűzött blablát feleslegesnek érzem, hiszen a példa annyira nyilvánvaló, hogy kár említeni. A hét másik mesterre inkább figyelek. Czakó első mestere az édesanyja volt, aki a háború után özvegyen maradt, az író nem ismerte az édesapját. Szépen beszél erről a kapcsolatról, Weöres Sándortól idéz.

Aztán jön a második és a harmadik példa, egy férfi, aki fényképezkedni járt az író édesanyjához, és a feleségére panaszkodott; az útkaparó meg a munkájáról vallott, amely hasznos és törődést igényel. Ezek a párhuzamok laposak, levegősek. Szerencsére következik a már halott Somogyi Tóth Sándor író, a Kortárs folyóirat egykori szerkesztője, aki három nemzedék pályáját egyengette, és olyan nagy sikerű regényt írt, mint a Próféta voltál, szívem, amelyből kiváló filmet forgattak. Czakó hálával gondol rá, és már-már megnyer magának, hiszen kerüli a politikát, a vagdalkozást. De korai az örömöm, Czakó nem változott, a Gulágot megjárt orvos „mestere”, a belső száműzetésbe kényszerült Hamvas Béla és a kivégzett spanyol pap alakjában már megjelenik a politika, lehet árnyaltan, jóságos keresztény módjára szidni a kommunistákat, a megbukott szovjet rendszert. Hamvas a gondolat, a szó és a cselekedet egységének megvalósítására tanított. Czakó ezt nagyszerűen elsajátította a Beavatásban, csak gratulálhatok neki. 14.06.2005.

Veszprémi Napló