Vélemények
Lépcső és szalmaszál
Hova vezet a lépcs??
Olvasótábor (1973 - ) tanítani arra, amit az iskola elmulaszt: az emberi személy, az ország és a világ helyzetére.
Beavatás (1997- ) Ugyanaz. Az egész népet tanítani nem középiskolás fokon. (J. A.)
A helyzet kozmikus és transzcendens és apokaliptikus, mert „Gazdaságkor” „bedeszkázta az eget”. Két jellegzetes Cz, G. kifejezés, melyek sok más szó-leleményével együtt a tudományos és a mindennapi nyelv részévé lettek – a Beavatás jóvoltából. A magyar ember és Magyarország meg az egész világ helyzete az Istent?l való szakítás következtében alakult olyanná, amilyenné lett.
Az els? esszé a Himnuszról szól: Isten áldd meg a magyart, Jó kedvel, b?séggel. Nincs még egy ilyen Himnusz. Isten és a jó kedv elválaszthatatlanok! Mire megyünk nélkülük? Ugyanott olvasható: A kesergés a remény gyilkosa, a gy?lölet ügynöke. A szeretet járm?ve a der?. Ez a szalmaszál, ami mindennél er?sebb kapaszkodó.
Ez talán az összefoglaló gondolata a kötetnek.
Roppant szerteágazó, óriási m?veltséganyag: ökológia, vallás, történelem, technika, magyarságtudomány, cigánykérdés, esztétika, mitológia, filozófia, középkori vízgazdálkodás, család. Föl sem lehet sorolni. Enciklopédia. Még csillagászat is – nemhiába hallgatta olvasótábori el?adásaimat, hehe.(Terraformálás, Hogy van a földi élet?)
Különös helyet kap a kötetben - miként az életm?ben – a nyelv, mint drámai és mindenkor szellemes eszköz – mivelhogy igazi szellem lakik benne –, melynek fordulatos és leleményes használata a legaluszékonyabb olvasót is ébren tartja. Úgy látszik, a kötetb?l kimaradtak az újabb nyelvesszék, de ett?l még számos írásban föl-fölbukkan egy-egy vártatlan utalás Nyelvédesanyánk csodás tudományára.
Sosem áll meg a részletnél, mindig a nagy egészbe helyezi, sok kiadást megért híres könyvére utalva: Mi a helyzet? – Gazdaságkor titkai. Mi a helyzet most, a világválság jelenlegi szakaszában? Hova vezet a növekedés meg a szétbontás ?rülete a Föld véges és egyensúlyokra épül? rendszerében?
Íróilag roppant nehéz helyzetbe hozza, s?t, tartja magát a szerz? is, m?ve is, mert besorolhatatlan az éppen hatályos irodalmi izmusok közé: sem nem strukturalista, nem posztmodern, nem is népi – mindegyik fölött áll, mint mesterei: Csontváry, Hamvas, Weöres, akik ugyancsak besorolhatatlanok és értékelhetetlenek az irodalmi-m?vészeti szabványok fogalmi rendszerével – ISO-jával. (Lásd: ISO kultúra meg a Teljesség) Ezért aztán nem hemzsegnek a szakmai hívei, hiszen a demokratikus szellemi élet tiszta terror: karrierjükkel játszanak, akik merészelnek kilógni a hatályos m?vészetipari szabványból.
Cz. és a Beavatás, meg a regényei, drámái bizony merészelnek, és szemben állnak a mindenkori f?áramú m?vészetideológiákkal. Büntetése a mindenkori kivetettség, jutalma a nyelv és a helyzet megértése, Isten szolgálata, a der? meg az Önök szeretete.
Ide vezet a lépcs?.
Zombori Ottó csillagász
2011-12-18