Vélemények

– Saját szavai szerint regénykertet ír. Hol a helye ebben a pécsi egyetemi időszakának?

– A Pécsregényen valójában már fél évszázada dolgozom, bár több itteni történet és karakter átkerült más műveimbe is. A tartalma viszont a kor eszmélete: hogyha nem adjuk át a szeretet, a jóságot, a szépséget, akkor az megromlik bennünk, s örökre elveszítjük.

– Mit jelent Czakó Gábornak Pécs?

– Csak a joghallgatói éveimet éltem itt, de az egyik legjobb barátom Bocz Gyula itteni szobrászművész volt, akihez gyakran ellátogattam, még egy novellafüzért is írtam róla. Szóval ez a város egy tüneményes hely, ahol a csodák tömege várja az embert. 

– Ötven év távlatából mi tetszik és mi nem a mai városképből?

– Nagyon sokat emel a látványon, hogy kibontották a városfalat és a római emlékeket feltárták. Ami viszont nagy veszteség, hogy nincs Nádor kávéház, ahol hihetetlen karakterek fordultak meg Lázár Ervintől a kezdő balerinákon át a kispénzű joghallgatókig. 

– Beavatás című tévés esszésorozata már a négyszázadik adáshoz közelít. Mi a célja ezzel a műsorral?

– Szeretném, ha az embertársaim felébrednének. Hajlamosak vagyunk ugyanis különböző megszokások járszalagján haladni, kicsi az önismeretünk, erre szeretnék rávilágítani.

– A Sánta kutya-díj egyik döntnöke. Miről szól ez az „elismerés”? 

– A legnagyobb hazai félretájékoztatásokról, s akkor ítéljük oda, ha az év során tizenharmadikára esik valamelyik péntek. (Mészáros B. Endre, Dunántúli Napló 2012. január 17.)