Kezdőlap

1. Európa gyorsan szellemtelenedik. Ha tovább újpogánykodunk, elsodor minket is az iszlám roham, és megölnek bennünket. Ennél nagyobb baj, hogy elkárhozunk. Ezért az Egyháznak újra a társadalom lelki és szellemi központjává kell válnia. Intézményesen, és sugárzóan, Nem Rómában, hanem a mi utcánkban. Ennek alapja a cipészek, festők, rendőrök, orvosok szellemi emberré nevelése. Különösen a papoké…
2. A magyar valamelyest még keresztény, de szelleme hanyatlik. Némelyik papunk is marxistaként igyekszik megteremteni a hitélet „anyagi alapját”. Holott Teréz Anya, vagy éppen Böjte Csaba példája is tanítja, hogy a vidám, szolgáló szeretet a bőség forrása: a Gondviselés gondoskodik gondjainkról. (Mt 6, 25-34)

Kezdőlap

A közhely szerint nincs buta kérdés, csak rossz válasz. Talán másként áll a helyzet, hiszen akadnak olyan kérdések, melyek se a kérdezőt, se a válaszadásra kiszemeltet nem érdeklik. Azért nem, mert nem érintik. Ilyen például ez: az író úr szerint ki volt a legnagyobb magyar költő? Petőfi? Arany? József Attila? Vagy Radnóti, Ady, esetleg Vörösmarty, Balassi, netán Weöres? A kérdés érdektelensége abból fakad, hogy tétje nincs. Bármi a válasz, a kérdező aligha fogja beszélgetés után – mondjuk – Radnóti, vagy Weöres Sándor összes költeményeire vetni magát. Ha fikarcnyit izgatta volna a költészet, akkor legalább belekóstolt volna az említett mesterek munkáiba, s megpróbálna maga dönteni. Lehet, hogy a szilvalekvár és a barackíz közt sem tud választani?

Kezdőlap

Életrajzi adatok

Decsen született, 1942. szeptember 14-én.

Édesapja Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja volt, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora.  Három saját kötete jelent meg, köztük a kitűnő Kelj föl, öreg, a régi decsi cigányokról, és magáról szülőfalunkról.

Kezdőlap

Valljuk be, hogy a Karácsony egy kicsit, olykor és némelyikünknél elmászkosodott. Mint amikor valami gyógyszerre cukormázat tesznek, majd még és még, egyre vastagabbat, mert a keservesen epés íz minduntalan áttör… Lassan a gyógyító vegyület kiszorul, kell a hely a szirupnak. Karácsonyra lefordítva Jézus vagy Jézuska? Az édes kis cuncimókus baba, vagy a „szenvedés férfia”? És ami a kettő között van, helyesebben: Aki élt ezen a földön, és mint mindenki, belehalt…

Kezdőlap

A zsidó nép történelmi hányattatásai során mindig várta a Megváltót. Miután a zsidóság a Szentírásban az emberiséget is jelenti, mondhatjuk, hogy az emberek várták Isten Fiának születését, hogy megszabadítsa őket bajaiktól. Elsősorban testi szenvedéseiktől, sokféle nyomoruktól, de nem a bűneiktől. Utóbbiakkal jól kijöttek, mondjuk inkább jelen időben: jól kijövünk, elvagyunk velük, mert hasznot hoznak, kényelmesek, főként, ha sikerül befogni elnyomottjaink száját, és elkábítanunk lelkiismeretünket. A lelkiismeret elaltatására ezernyi ötletet sütöttünk ki a világtörténelem során. Lelkiismeretünk ezektől nem lett aluszékonyabb, csak mi érezzük úgy, hogy nélküle jobb lenne…

Kezdőlap

Az advent szó a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ezért szokás Úrjövetnek is mondani. Az egyházi naptár szerint ádvent az egyházi év kezdő időszaka, első napja mindig november 27. és december 3. közé esik.

Ekkor jön el az Úr? Karácsonykor? Évente egyszer? Jön, megy és Újévre már el is felejtettük?

Tegyük föl a kérdést fordítva: mikor nem jön el? És ha jön, hol, hová és hogyan?

Kezdőlap

A híres-neves szegény özvegyasszony sokat emlegetett két fillérje első fokon a kottyanásról szól. A kottyanásnak sok rokon kifejezése van a magyarban: megérzi, megrázza, fáj-e neki vagy nem fáj: „öt milliójába fájt neki a minapi rossz üzlet” a fájdalom, vagyis a kottyanás másodfokon a pénznemtől, meg az illető vagyonától függ.

Megjelent művek

esszék

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2003.

Megjelent művek

esszék

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2002.

Megjelent művek

szótárkönyv

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2001.

Megjelent művek

Az illusztrációkat Banga Ferenc készítette.

Válasz Kiadó, Budapest, 2001.

Megjelent művek

vezérCZikkek

Szent István Társulat, Budapest, 2001.

Megjelent művek

szatirikus regény

Szépirodalmi, Budapest, 1983.

Megjelent művek

Boldog Salamon király

regény

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület,
Budapest, 1999.

Megjelent művek

novellafüzér

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1997.

Megjelent művek

esszék

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1996.

Megjelent művek

Banga Ferenccel

szatírák

Windsor, Budapest, 1996.

Megjelent művek

esszék

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1995.

Megjelent művek

regény

Nesztor, Budapest, 1994.

Megjelent művek

szótár

Antológia, Budapest, 1994.

Megjelent művek

regény

Szépirodalmi, Budapest, 1992

Megjelent művek

mese, a rajzokat készítette: Szemadám György és Szemadám Eszter

Múzsák, Budapest, 1991