Kezdőlap
Kezdőlap
Ananada K. Coomaraswamy, a múlt század nagy művészetbölcselője, aki angol anyától és indiai apától származott, és otthonosan élt mindkét kultúrában, keserűen jegyezte meg, hogy „az ember soha nem élt úgy a szépségtől elhagyatva, mint manapság.” (Keresztény és keleti művészetfilozófia) Miért jutott erre a gondolatra? Mert úgy tartotta, hogy a művészet mindig Istenről szól, s Hozzá képest adja az „élet tervrajzát.” Ha manapság körülnézünk a volt keresztény kultúrkörben, akkor azt látjuk, hogy az itteni művészies megnyilvánulások – legalábbis az irányadók, a divatosak, a trendik – nemhogy Isten nélküliek, hanem Isten ellenesek. Istengyűlölők. Ipari szabványok szerint gyártódnak. A kiállítótermekben, a mozikban és színházakban, sőt a templomokba befurakodott lokálzenék, sajtónyelv és giccsfestmények sem nevezhetők istentiszteletieknek. Azt is hitte Coomaraswamy, hogy „a művészetet az igazság” vezérli. De mi az igazság? Zengi a Pilátus-kórus az EU-Parlamentben, az iskolákban, a sajtóban, a tervezőasztaloknál. Mindenütt csak a hasznot látják a karmesterek és a kóristák, az igazság kit érdekel? A nagy bölcselő úgy vélte, hogy „a művészet bármilyen jónak az elkészítése”. Mi a jó? Csattan föl az ismert dalárda, s nem hagy kétséget az iránt, hogy számára a jó csak a haszon, a saját, egyéni sikere, ezért öntötték el a világot kockaházak, vagy ami ugyanaz, „funkcionális” épületek, regények, operák és tantervek.
2024-11-11
BővebbenKezdőlap
Érmelléki Ady Endrénk egy pompás földközi tengeri hajókázás, majd riviérai üdülgetés során írta Sírni, sírni, sírni c. versét. Hogy miért? Nem tudjuk.
A vers kísérteties éjszakai temetésről szól. A szertartás katolikus lehetett – erre utal a kereszt, a tömjénfüst, a baldachin, a zsolozsma, a gyónás szavak említése. Íme az utolsó négy sora: „Megbánni mindent. Törve gyónva/ borulni rá egy koporsóra./Testamentumot, szörnyüt, írni/ És sírni, sírni, sírni, sírni.” Lajos öccsének épp ekkor küldött egy lapot Monacóból, ráadásul a Békéről elnevezett szállóból: „Semmi bajom, csak egy kicsit utálom ez idő szerint az életet.”
2024-11-04
BővebbenKezdőlap
A turista-templomokban az emberek jönnek-mennek, nem is tudják, hogy szent helyen járnak, egyszerűen azért, mert nincsen tudomásuk a Szent létezéséről. A gyönyörű régi épületek festmények, üvegablakok tetszenek nekik, hiszen szomjasak a szépre, és természetes emberi ösztönnel azonnal meg is beszélik egymással élményeiket. Állandó morajukat meg-megszakítja a hangosbeszélő csitító fölszólítása, ám meg nem állítja: egy pillanat múlva folytatják tovább.
2024-10-28
BővebbenKezdőlap
Napnál világosabb, hogy korszakváltás előtt állunk.
Hogy lássuk és értsük, kerüljük a nagypolitikát, a gazdaság látványos világválság-eseményeit, az iszlám világba helyezett puskaporos hordókat, inkább menjünk el egy iskolai jelmezbálba. A gyerekek ugyanolyan vidáman ugrándoznak, mint régen, a szülők szeme ragyog: ugye, hogy az én Hermioném, Dart Vaderem, Hegylakóm a legaranyosabb? Anyukám szeme is csillogott, amikor török basaként pompáztam előtte a Tündér Ilonák, Vasorrú Bábák, meg kurucok és labancok között. Ma is megvan a saját kezűleg faragott jatagánom.
Mi a különbség?
2024-10-21
BővebbenKezdőlap
Nem tudom, hogy a kedves Olvasók észrevették-e már, hogy mostanában nincs kergemarhakór, madárinfluenza és hasonlók, pedig most is halnak meg török kislányok, akik kedves pipéikkel alszanak, s bizonyára a kergemarhakór is szedegeti áldozatait. Hál’istennek, nem túl sokat. Föltehetően éppen annyit, mint a járvány tombolása idején. Egy korabeli adat: Nagy-Britanniában 1995 és 2000 között 75 ember halt meg a Creutzfeld-Jakob-kór – népiesen a kergemarhakór – különböző változatai okozta betegségekben. Kevesebben, mint konyhai balesetben vagy náthában. Nosza, százezer szám irtották a teheneket, borjakat, millió szám a baromfit madárinfluenza idején, ha a nádasban valahol egy bütykös hattyú tetemet találtak. Fölmérhetetlenül sok gazdaság ment tönkre és még több gazdálkodó család élete munkája semmisült meg a szó mindenféle értelmében. Közben jókat lehetett játszani az élelmiszer-árfolyamokkal.
2024-10-14
BővebbenKezdőlap
A magyar kereszténység egyik fellegvára Nógrád: a község is, a megye is. Bernecebarátiban még a kommunizmus idején is 98 %-os volt a hittanbeíratás, nem maradtak ki olyan gyermekek sem, akiknek a szülei hivatalból ateisták voltak…
2024-10-07
BővebbenKezdőlap
Ha számba vennénk a ma Magyarországon élő pár tucat szellemi embert, akik a költők helyett a Temenosz tüzét őrzik, akkor Buji Ferenc föltétlenül közéjük kerülne. Nem „valami előkelő helyen”, mert ebben a kasztban ilyen nincs, bár akadnak, akik erről vagy arról többet tudnak társaiknál. Némelyeket bizonyos szűkebb kör forró tisztelete övez, mások alig ismertek, s többen közülük bizonyára oly mélyen elrejtőztek valami képtelen szerepbe, hogy szellemtestvéreik sem igen hallották hírüket. Az ide tartozóknak nincsenek rangjelzéseik, amelyek mutatnák, hogy ezek előkelőek, és azok még előkelőbbek, mert igazi tudásuk az, amit élnek. A hierarchia tehát létezik – közöttük is –, ám, aki ott van, nem méricskéli, hogy ki hová jutott életével. Ebben a kérdésben egyedül az Örök Bíró ítélhet. Aki azt számolgatja, hogy bárki másnál kiválóbb, bárki más pedig hitványabb nála, az nyilvánvalóan nem tartozik ehhez a körhöz.
2024-09-30
BővebbenMegjelent művek
Megjelent művek
esszék
Boldog Salamon Kör, Budapest, 2003.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
esszék
Boldog Salamon Kör, Budapest, 2002.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
szótárkönyv
Boldog Salamon Kör, Budapest, 2001.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
Az illusztrációkat Banga Ferenc készítette.
Válasz Kiadó, Budapest, 2001.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
vezérCZikkek
Szent István Társulat, Budapest, 2001.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
szatirikus regény
Szépirodalmi, Budapest, 1983.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
Boldog Salamon király
regény
IGEN Katolikus Kulturális Egyesület,
Budapest, 1999.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
novellafüzér
IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1997.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
esszék
IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1996.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
Banga Ferenccel
szatírák
Windsor, Budapest, 1996.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
esszék
IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1995.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
regény
Nesztor, Budapest, 1994.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
szótár
Antológia, Budapest, 1994.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
regény
Szépirodalmi, Budapest, 1992
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
mese, a rajzokat készítette: Szemadám György és Szemadám Eszter
Múzsák, Budapest, 1991
2000-01-01
Bővebben