Kezdőlap

Életrajzi adatok

Decsen született, 1942. szeptember 14-én.

Édesapja Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja volt, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora.  Három saját kötete jelent meg, köztük a kitűnő Kelj föl, öreg, a régi decsi cigányokról, és magáról szülőfalunkról.

Kezdőlap

Valljuk be, hogy a Karácsony egy kicsit, olykor és némelyikünknél elmászkosodott. Mint amikor valami gyógyszerre cukormázat tesznek, majd még és még, egyre vastagabbat, mert a keservesen epés íz minduntalan áttör… Lassan a gyógyító vegyület kiszorul, kell a hely a szirupnak. Karácsonyra lefordítva Jézus vagy Jézuska? Az édes kis cuncimókus baba, vagy a „szenvedés férfia”? És ami a kettő között van, helyesebben: Aki élt ezen a földön, és mint mindenki, belehalt…

Kezdőlap

A zsidó nép történelmi hányattatásai során mindig várta a Megváltót. Miután a zsidóság a Szentírásban az emberiséget is jelenti, mondhatjuk, hogy az emberek várták Isten Fiának születését, hogy megszabadítsa őket bajaiktól. Elsősorban testi szenvedéseiktől, sokféle nyomoruktól, de nem a bűneiktől. Utóbbiakkal jól kijöttek, mondjuk inkább jelen időben: jól kijövünk, elvagyunk velük, mert hasznot hoznak, kényelmesek, főként, ha sikerül befogni elnyomottjaink száját, és elkábítanunk lelkiismeretünket. A lelkiismeret elaltatására ezernyi ötletet sütöttünk ki a világtörténelem során. Lelkiismeretünk ezektől nem lett aluszékonyabb, csak mi érezzük úgy, hogy nélküle jobb lenne…

Kezdőlap

Az advent szó a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ezért szokás Úrjövetnek is mondani. Az egyházi naptár szerint ádvent az egyházi év kezdő időszaka, első napja mindig november 27. és december 3. közé esik.

Ekkor jön el az Úr? Karácsonykor? Évente egyszer? Jön, megy és Újévre már el is felejtettük?

Tegyük föl a kérdést fordítva: mikor nem jön el? És ha jön, hol, hová és hogyan?

Kezdőlap

A híres-neves szegény özvegyasszony sokat emlegetett két fillérje első fokon a kottyanásról szól. A kottyanásnak sok rokon kifejezése van a magyarban: megérzi, megrázza, fáj-e neki vagy nem fáj: „öt milliójába fájt neki a minapi rossz üzlet” a fájdalom, vagyis a kottyanás másodfokon a pénznemtől, meg az illető vagyonától függ.

Kezdőlap

Vihar dúl a világ óceánján. Rettenetesebb a világháborúknál. Azokban az óriás csatahajók, a tengeralattjárók, az anyahajók és fregattok kapitányai jól ismerték céljaikat, erőiket, ellenfeleiket, legénységük igyekezett engedelmeskedni. A kis népek lélekvesztői a saját céljaikat követve próbáltak kikerülni a tűzvonalból, megbújni a nagyok fedezékében, majd a győztesnek ígérkezők kikötőiben menedékre lelni.

Kezdőlap

Azt mondják – akik nem hazudnak –, hogy a nemzeti sorskérdések egyik legfontosabbika a nevelés. Az a társadalom, amelyik élni akar, az átadja tudását: szellemi-vallási, erkölcsi, művészi, történelmi, táji, műszaki ismereteit az utána jövőknek, hogy azok használják és gyarapítsák. Ez a közös tudás a kultúra, ez teszi a tömeget néppé, emeli a jóban, védelmezi a bajban.

Megjelent művek

>esszék

Gondolat, Budapest, 1991.

Megjelent művek

Banga Ferenccel

szatírák

Szépirodalmi, Budapest, 1990.

Megjelent művek

drámák

Múzsák, Budapest, 1989.

Megjelent művek

regény

Szépirodalmi, Budapest, 1988.

Megjelent művek

regény

Móra, Budapest, 1988.

Megjelent művek

Banga Ferenccel

szatírák

Szépirodalmi, Budapest, 1988.