Kezdőlap
Kezdőlap
Korunk legritkább jelenségeinek egyikéről szeretnék beszélni. Mi lenne az? Fülünk s lelkünk legfontosabb élménye.
A csönd. A jó zene nem nélkülözheti a jelentős és jól elhelyezett csöndeket. Ezért csoda a gregorián. Csönd járja át a zengését, midőn a szöveges közlés, a szó, a fogalomi tartalom megáll, lebeg, el is hallgat talán. A dallam pedig egyetlen magánhangzó körül indázik. A kronosz és a kairosz együtt.
2024-12-09
BővebbenKezdőlap
Ádvent első vasárnapján a Szent Születésre készülődve ezt olvassuk az evangéliumban (Mk 13,33-37): „Virrasszatok. Vigyázzatok, virrasszatok (és imádkozzatok), mert nem tudjátok, mikor jön el ez az idő. Éppen úgy, mint amikor az idegenbe készülő ember elhagyja házát, és vezetését szolgáira bízza, mindegyikre a maga dolgát, a kapusnak pedig meghagyja, hogy virrasszon. Virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura, este-e vagy éjfélkor, kakasszóra-e vagy reggel. Ha váratlanul érkeznék, alva ne találjon titeket. Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: virrasszatok!”
2024-12-02
BővebbenKezdőlap
Weöres Sándor rejtőzködő ember volt. Az újságírói kérdésekre rendszerint kitérő válaszokat adott, műveivel kapcsolatban így nyafogott a maga fura, vékony hangján: tényleg? Nahát! Ugyan, nem fontos! Ó, csak egy játék. Kétségtelenül a legnemzetibb költőnk, ha lehet ilyent mondani valakire, aki a közélettől elhúzódott, kerülte a hazaffyas megnyilatkozásokat – akkor mitől? Népmesés, magyar regeidőkben játszódó drámáitól? A közönség alig ismeri őket. Csak a Holdbéli csónakost játsszák közülük itt-ott… Inkább attól, hogy neki köszönhetjük, hogy még mindig értjük annyira-amennyire a magyar nyelvet. Az ötvenes években leginkább csak gyermekverseket közölhetett. Nos, a Bóbita kötetből és egyebekből vagy ötven évfolyamnyi magyar gyermeket az óvodákban anyanyelvünk ezer csodájára tanított.. Képi gondolkodásra, bölcseletre, szózenére, Isten-közelségre.
2024-11-25
BővebbenKezdőlap
A közszereplés előnye a hátránya. Ha az ember fönnforog, nyilvános gondolkodást végez, akkor óhatatlanul összeakad valakikkel, akik eszmét akarnak cserélni vele. Van a Beavatásnak egy állandó nézője, aki nem hagy ki egy adást sem, s utána dühös, olykor gyalázkodó leveleket ereget – napjában néha hármat is. Önmagát buddhistának, liberálisnak és individualistának nevezi, a kereszténységet ósdi, ostoba és zsarnoki találmánynak tartja, amely nem tart lépést az „evolúcióval.”
2024-11-18
BővebbenKezdőlap
Ananada K. Coomaraswamy, a múlt század nagy művészetbölcselője, aki angol anyától és indiai apától származott, és otthonosan élt mindkét kultúrában, keserűen jegyezte meg, hogy „az ember soha nem élt úgy a szépségtől elhagyatva, mint manapság.” (Keresztény és keleti művészetfilozófia) Miért jutott erre a gondolatra? Mert úgy tartotta, hogy a művészet mindig Istenről szól, s Hozzá képest adja az „élet tervrajzát.” Ha manapság körülnézünk a volt keresztény kultúrkörben, akkor azt látjuk, hogy az itteni művészies megnyilvánulások – legalábbis az irányadók, a divatosak, a trendik – nemhogy Isten nélküliek, hanem Isten ellenesek. Istengyűlölők. Ipari szabványok szerint gyártódnak. A kiállítótermekben, a mozikban és színházakban, sőt a templomokba befurakodott lokálzenék, sajtónyelv és giccsfestmények sem nevezhetők istentiszteletieknek. Azt is hitte Coomaraswamy, hogy „a művészetet az igazság” vezérli. De mi az igazság? Zengi a Pilátus-kórus az EU-Parlamentben, az iskolákban, a sajtóban, a tervezőasztaloknál. Mindenütt csak a hasznot látják a karmesterek és a kóristák, az igazság kit érdekel? A nagy bölcselő úgy vélte, hogy „a művészet bármilyen jónak az elkészítése”. Mi a jó? Csattan föl az ismert dalárda, s nem hagy kétséget az iránt, hogy számára a jó csak a haszon, a saját, egyéni sikere, ezért öntötték el a világot kockaházak, vagy ami ugyanaz, „funkcionális” épületek, regények, operák és tantervek.
2024-11-11
BővebbenKezdőlap
Érmelléki Ady Endrénk egy pompás földközi tengeri hajókázás, majd riviérai üdülgetés során írta Sírni, sírni, sírni c. versét. Hogy miért? Nem tudjuk.
A vers kísérteties éjszakai temetésről szól. A szertartás katolikus lehetett – erre utal a kereszt, a tömjénfüst, a baldachin, a zsolozsma, a gyónás szavak említése. Íme az utolsó négy sora: „Megbánni mindent. Törve gyónva/ borulni rá egy koporsóra./Testamentumot, szörnyüt, írni/ És sírni, sírni, sírni, sírni.” Lajos öccsének épp ekkor küldött egy lapot Monacóból, ráadásul a Békéről elnevezett szállóból: „Semmi bajom, csak egy kicsit utálom ez idő szerint az életet.”
2024-11-04
BővebbenKezdőlap
A turista-templomokban az emberek jönnek-mennek, nem is tudják, hogy szent helyen járnak, egyszerűen azért, mert nincsen tudomásuk a Szent létezéséről. A gyönyörű régi épületek festmények, üvegablakok tetszenek nekik, hiszen szomjasak a szépre, és természetes emberi ösztönnel azonnal meg is beszélik egymással élményeiket. Állandó morajukat meg-megszakítja a hangosbeszélő csitító fölszólítása, ám meg nem állítja: egy pillanat múlva folytatják tovább.
2024-10-28
BővebbenMegjelent művek
Megjelent művek
>esszék
Gondolat, Budapest, 1991.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
Banga Ferenccel
szatírák
Szépirodalmi, Budapest, 1990.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
drámák
Múzsák, Budapest, 1989.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
regény
Szépirodalmi, Budapest, 1988.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
regény
Móra, Budapest, 1988.
2000-01-01
BővebbenMegjelent művek
Banga Ferenccel
szatírák
Szépirodalmi, Budapest, 1988.
2000-01-01
Bővebben