Kezdőlap

A közszereplés előnye a hátránya. Ha az ember fönnforog, nyilvános gondolkodást végez, akkor óhatatlanul összeakad valakikkel, akik eszmét akarnak cserélni vele. Van a Beavatásnak egy állandó nézője, aki nem hagy ki egy adást sem, s utána dühös, olykor gyalázkodó leveleket ereget – napjában néha hármat is. Önmagát buddhistának, liberálisnak és individualistának nevezi, a kereszténységet ósdi, ostoba és zsarnoki találmánynak tartja, amely nem tart lépést az „evolúcióval.”

Kezdőlap

Ananada K. Coomaraswamy, a múlt század nagy művészetbölcselője, aki angol anyától és indiai apától származott, és otthonosan élt mindkét kultúrában, keserűen jegyezte meg, hogy „az ember soha nem élt úgy a szépségtől elhagyatva, mint manapság.” (Keresztény és keleti művészetfilozófia) Miért jutott erre a gondolatra? Mert úgy tartotta, hogy a művészet mindig Istenről szól, s Hozzá képest adja az „élet tervrajzát.” Ha manapság körülnézünk a volt keresztény kultúrkörben, akkor azt látjuk, hogy az itteni művészies megnyilvánulások – legalábbis az irányadók, a divatosak, a trendik – nemhogy Isten nélküliek, hanem Isten ellenesek. Istengyűlölők. Ipari szabványok szerint gyártódnak. A kiállítótermekben, a mozikban és színházakban, sőt a templomokba befurakodott lokálzenék, sajtónyelv és giccsfestmények sem nevezhetők istentiszteletieknek. Azt is hitte Coomaraswamy, hogy „a művészetet az igazság” vezérli. De mi az igazság? Zengi a Pilátus-kórus az EU-Parlamentben, az iskolákban, a sajtóban, a tervezőasztaloknál. Mindenütt csak a hasznot látják a karmesterek és a kóristák, az igazság kit érdekel? A nagy bölcselő úgy vélte, hogy „a művészet bármilyen jónak az elkészítése”. Mi a jó? Csattan föl az ismert dalárda, s nem hagy kétséget az iránt, hogy számára a jó csak a haszon, a saját, egyéni sikere, ezért öntötték el a világot kockaházak, vagy ami ugyanaz, „funkcionális” épületek, regények, operák és tantervek.

Kezdőlap

Érmelléki Ady Endrénk egy pompás földközi tengeri hajókázás, majd riviérai üdülgetés során írta Sírni, sírni, sírni c. versét. Hogy miért? Nem tudjuk.

A vers kísérteties éjszakai temetésről szól. A szertartás katolikus lehetett – erre utal a kereszt, a tömjénfüst, a baldachin, a zsolozsma, a gyónás szavak említése. Íme az utolsó négy sora: „Megbánni mindent. Törve gyónva/ borulni rá egy koporsóra./Testamentumot, szörnyüt, írni/ És sírni, sírni, sírni, sírni.” Lajos öccsének épp ekkor küldött egy lapot Monacóból, ráadásul a Békéről elnevezett szállóból: „Semmi bajom, csak egy kicsit utálom ez idő szerint az életet.”

Kezdőlap

A turista-templomokban az emberek jönnek-mennek, nem is tudják, hogy szent helyen járnak, egyszerűen azért, mert nincsen tudomásuk a Szent létezéséről. A gyönyörű régi épületek festmények, üvegablakok tetszenek nekik, hiszen szomjasak a szépre, és természetes emberi ösztönnel azonnal meg is beszélik egymással élményeiket. Állandó morajukat meg-megszakítja a hangosbeszélő csitító fölszólítása, ám meg nem állítja: egy pillanat múlva folytatják tovább.

Kezdőlap

Napnál világosabb, hogy korszakváltás előtt állunk.

Hogy lássuk és értsük, kerüljük a nagypolitikát, a gazdaság látványos világválság-eseményeit, az iszlám világba helyezett puskaporos hordókat, inkább menjünk el egy iskolai jelmezbálba. A gyerekek ugyanolyan vidáman ugrándoznak, mint régen, a szülők szeme ragyog: ugye, hogy az én Hermioném, Dart Vaderem, Hegylakóm a legaranyosabb? Anyukám szeme is csillogott, amikor török basaként pompáztam előtte a Tündér Ilonák, Vasorrú Bábák, meg kurucok és labancok között. Ma is megvan a saját kezűleg faragott jatagánom.

Mi a különbség?

Kezdőlap

Nem tudom, hogy a kedves Olvasók észrevették-e már, hogy mostanában nincs kergemarhakór, madárinfluenza és hasonlók, pedig most is halnak meg török kislányok, akik kedves pipéikkel alszanak, s bizonyára a kergemarhakór is szedegeti áldozatait. Hál’istennek, nem túl sokat. Föltehetően éppen annyit, mint a járvány tombolása idején. Egy korabeli adat: Nagy-Britanniában 1995 és 2000 között 75 ember halt meg a Creutzfeld-Jakob-kór – népiesen a kergemarhakór – különböző változatai okozta betegségekben. Kevesebben, mint konyhai balesetben vagy náthában. Nosza, százezer szám irtották a teheneket, borjakat, millió szám a baromfit madárinfluenza idején, ha a nádasban valahol egy bütykös hattyú tetemet találtak. Fölmérhetetlenül sok gazdaság ment tönkre és még több gazdálkodó család élete munkája semmisült meg a szó mindenféle értelmében. Közben jókat lehetett játszani az élelmiszer-árfolyamokkal.

Kezdőlap

A magyar kereszténység egyik fellegvára Nógrád: a község is, a megye is. Bernecebarátiban még a kommunizmus idején is 98 %-os volt a hittanbeíratás, nem maradtak ki olyan gyermekek sem, akiknek a szülei hivatalból ateisták voltak…

Megjelent művek

esszék

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2003.

Megjelent művek

esszék

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2002.

Megjelent művek

szótárkönyv

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2001.

Megjelent művek

Az illusztrációkat Banga Ferenc készítette.

Válasz Kiadó, Budapest, 2001.

Megjelent művek

vezérCZikkek

Szent István Társulat, Budapest, 2001.

Megjelent művek

szatirikus regény

Szépirodalmi, Budapest, 1983.

Megjelent művek

Boldog Salamon király

regény

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület,
Budapest, 1999.

Megjelent művek

novellafüzér

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1997.

Megjelent művek

esszék

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1996.

Megjelent művek

Banga Ferenccel

szatírák

Windsor, Budapest, 1996.

Megjelent művek

esszék

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1995.

Megjelent művek

regény

Nesztor, Budapest, 1994.

Megjelent művek

szótár

Antológia, Budapest, 1994.

Megjelent művek

regény

Szépirodalmi, Budapest, 1992

Megjelent művek

mese, a rajzokat készítette: Szemadám György és Szemadám Eszter

Múzsák, Budapest, 1991