Kezdőlap

Bizony-bizony olykor igazságtalan vagyok veled, amikor írásaidról véleményemet kéred, ezért bocsánatot kérek.
Lelkiismeret vizsgálatom során arra jutottam, hogy igazából nem veled, hanem a műfajjal van bajom. Hajdan az Igen szerkesztőjeként sok támadást kaptam azért, mert a lap nem közölt aktuális prédikáció-szabásmintákat. Többször kérték, én mindannyiszor elhárítottam. Ösztönöm azt súgta, hogy ez árulás volna. Csalás, mintha a lusta focista helyett szolgája végezné az edzéseket, ő meg csak cicázna a győztes vasárnapi meccs után a lasztival. Józan ésszel persze nem ezt gondoltam, csak föl nem tudtam fogni, hogy minek az ilyesmi, hiszen, amikor az ember az Írást forgatja, alig talál benne olyan sort, ami ne keltene benne „számtalan, szebbnél szebb gondolatot.” Elképzelhető ennél különb szellemi öröm?

Kezdőlap

A régi emberek különös bölcsességet éreztek a számokban. Ezt a mi csodálatos nyelvünk évezredeken át meg is őrizte. Kezdhetjük szám szavunkkal: ami van, létezik, azzal számolunk, számot vetünk, arra számítunk, ami nincs, az nem számít, számfölötti, azt száműzzük – és így tovább. A végtelent, azaz a számtalant nem tartották lehetségesnek.

Kezdőlap

„Régebben az európai városokban szokás volt a vasfa. Temesváron is áll egy. Ifjúságom idején még úgy tartották, hogy mesterlegények kiinduló és visszaérkezési helye volt, egy szeget kellett verni belé.” Mondta Kányádi Sándor Illyés Gyula emlékbeszédében (2003.)

Megnéztem a Világhálót: nem találtam több említést. No, meglehet, rosszul kerestem.

Állítólag az etruszkok kalendáriumának szögei a napokat, s nyilván az ünnepeket jelezték, a mesterlegények vasfái is az időre emlékeztek: az indulásra és a visszatérésre.

Kezdőlap

Európában sosem létezett kasztrendszer a szó szellemi értelmében, de minden magasabbnak nevezett kultúrában ugyanaz munkamegosztás alakult ki az ismert évezredekben. A király uralkodott az Ég nevében, katonáival együtt védte és kormányozta a közösséget. A papság kutatta Isten szavát és az élet végső értelmét, akár a művész, aki a „szent látvány” képét írta, énekelte, táncolta, a bölcs, a tanító tovább adta az ifjúságnak.

Kezdőlap

Olvasom a hálón, hogy egy holland lelkész (?) istentagadó könyvet adott ki, melyben Jézust legendás alaknak minősíti, és azt állítja, hogy Isten nincs, tehát mindenki élvezze ki a rendelkezésére álló időt, amennyire tőle telik. Az élet ennyi. Egyik célját elérte, a könyv jó üzletnek bizonyult, dől a pénz az élvezetekre. Főnöke helyesli társa véleményét, és ő is arról handabandázik a „templomukban,” hogy nincs Isten. Miért tehetik? Ki szólhat bele? Alapítottak egy saját, külön bejáratú kereskedelmi szektát, mely az embereket felelőtlen, gátlástalanul önző életvitelre, magyarán bűnözésre bíztatja. Hogy Isten miként értékeli e „lelkészek” működését, az belátható időn belül ki fog derülni.

Kezdőlap

Létezik-e Gazdaságkorban templom? A latin ’templum’ olyan magaslati helyet jelentett eredetileg, ahonnan az augurok, a római madárjósok megfigyelték a madarak mozgását, s kiolvasták belőle az istenek üzenetét. Értelemszerűn nyugodt és csöndes volt e magaslat, hiszen a madarakat, az égi küldötteket, nem riogathatták. A templum - templom tehát szent hely, ahol ég és föld összeér, az ember lelke összekapcsolódik az istenségével.

Kezdőlap

A Nemzeti Alaptanterv elkészült, biztos jobb az eddigieknél, mert valószínűleg sok hibát javítottak a hozzáértők.

Szakmámnál, a „magyar nyelv és irodalomnál” maradva, jó jelnek látom, hogy a javasolt szerzőkön kívül fontos művek is szerepelnek a tananyagban. A fontos művek egy-egy kor lenyomatai, összefoglalják az akkor küzdő eszméket, és az irodalom láttató erejével közel is hozzák a tanulókhoz. Ilyen eszme volt a múlt században a máig élő kommunizmus, fasizmus és liberalizmus, meg hozzájuk képest az a hagyományos világszemlélet, melyet a kereszténység testesít meg legpontosabban, és amely magában foglalja az emberiség mindenkori hagyományát, vagyis azt az értékrendet, amely megtartó tudásként lepárlódott százezer évek tapasztalatából, újabb nemzedékek tudásvágyából. Természetesen megtermékenyítette a népművészetet is. Az irodalom, a szépirodalom azért is viseli ezt a nevet, mert szépen szól az igazságról, jóságról, szeretetről, barátságról – azokról az értékekről, melyek bennünket emberré tettek valaha. Sőt meg is tartanak emberségünkben.

Megjelent művek

regény

Szépirodalmi, Budapest, 1974, Magvető, Budapest, 1982.

Megjelent művek

novellák

Magvető, Budapest, 1971.

Megjelent művek

szociográfiák

Magvető, Budapest, 1973.

Megjelent művek

regény

Magvető, Budapest, 1970, 1982.

Megjelent művek

esszék

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 2000.

Megjelent művek

esszék, a Beavatás VII. kötete

Cz Simon Bt., Budapest, 2008.

Megjelent művek

esszék a Beavatás VI. kötete, 

Cz Simon Bt., Budapest, 2008.

Megjelent művek

szatírák

Cz Simon Bt., Budapest, 2007.

Megjelent művek

esszék

Cz Simon Bt., Budapest, 2007.

Megjelent művek

regény

Mundus Budapest 2006.
Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készült ünnepi kiadás

Megjelent művek

esszék

Cz Simon Bt., Budapest, 2006.

Megjelent művek

regénykert

Cz Simon Bt., Budapest, 2006.

Megjelent művek

cikkek 2002-2005

Cz Simon Bt., Budapest, 2005.

Megjelent művek

esszék

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2005.

Megjelent művek

Banga Ferenccel

szatírák

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2004.