Kezdőlap

Ha például Toszkánában járunk, Olaszország hajdan etruszkok lakta vidékén, akkor csodás városokat találunk középkori, más szóval: az ágyú alkalmazása előtti időkben épült védfalakkal, várakkal, templomokkal, római és etruszk emlékekkel. Pár száz lelkes falvakban is akadnak duomók, azaz dómok, magyarul székesegyházak, mert ezer éve, vagy még régebben ott székelt a környék püspöke. Az útikönyvek csak pár szóval említik az egyetlen utcából álló Sovana falucskát: egyik végén vár, a másikon a VIII. századi altemplomra épült X. századi katedrális, közepén a IX. századi cibóriummal és gyönyörű freskókkal ékes Szűz Mária templom. A környéken 15 etruszk temető.

Kezdőlap

Gyerekkoromban úgy hallottam a fölnőttektől, hogy olvass, tanulj kisfiam, hogy okosabb legyél. Ha jött a faluba a Déryné színház, előadását megnéztük, persze a vándorcirkuszt is, meg a moziban a magyar filmeket és a vasárnapi meccset nemkülönben. Mikszáth és Jókai regények jártak kézről kézre. A May Károly, Cooper regények csak megbízható barátok közt kölcsönződtek. Rejtőt még nekik is helyben kellett olvasniok, mi több, a Micimackót is. Hogy Milne maci barátja miért számított tiltott, sőt üldözött gyümölcsnek a hatvanas évek elején is, ember meg nem mondhatja. Talán csak Muhtár, a szovjet csodaló tudná okát adni, mivel ez az állat sebesült gazdáját kimentette a tűzvonalból.

Kezdőlap

A titok különös tünemény. Olyasvalami, már ha igazi, aminek legjobb esetben is csak a héjáig-burkáig jut a közönséges halandó. Igazi valóját éppen ezért nem könnyű földeríteni. Mesterkémeknek sem, akik éveken át tanulták és gyakorolták a spionságot, mégsem lettek „minden titkok tudói”. Az ilyeneknek az önnön mivolta is rejtve marad a gyakorló fürkész számára, amíg egy mester meg nem könyörül rajta, s be nem avatja az illetőt. Az illető jó szó: olyan embert jelent, akit illetni, behatóan érinteni kell a titok-szülő, titok-oldó tudással, mintegy varázspálcával. Aki bivalybőrt visel a lelkén, arra nemigen hat az érintés, mert önmagával sincs tisztában, az marad „siralom tudatlan”, „illetve is illetlen” és lóghat a világhálón napestig, nem jön rá semmire.

Kezdőlap

Szőke adjunktus, imádott haladni a korral, nyersebb, de igazabb szóval a divattal – Barna adjunktus csipkelődése szerint a Semmi lépteinek döngésére fülelt örökké. Nos, mostanában médiakutatásban utazott, s eredményeiről rendszeresen tájékoztatta Szépasszony szalonjának vendégeit. Mac Luhan hívő volt és globalizáció rajongó. Elismerte, hogy a környezeti problémák, a multik és a tőke nyomulása világszerte károkat okoz, ám az információ technikájának és szellemének kiterjedése az öt kontinensre orvosolni fogja a gondokat:

Kezdőlap

VezérCZikk: Valóban, barátom, csúnyán beszélnek veled. Akkor is, ha nem sértegetnek, hanem érdeklődést mímelnek. Feléd fordulnak, a nevedet emlegetik, tekintetük olykor súrolja a tiédet, mondataik mintha, s közben csudát! Hadarnak, eszük másutt jár. Nem vesznek emberszámba? No és, hogyan szoktál te beszélni másokkal? No jó, hagyjuk Zé-t, ő tényleg habókos egy kicsit, süket is, no, nehéz vele. Hanem olyasvalakivel, aki tényleg figyel ránk, az életét is odaadja értünk. Igen, Istennel. Hadarva? Nevét emlegetve, a mondataink szövege stimmel, ámde gondolataink hol kószálnak? A keresztútra persze elmegyünk, hisz nagyböjt van, éneklünk, térdelgetünk - s padlásszobánk lambériájának szögelését latolgatjuk, miközben Ő ott függ előttünk a keresztfán.

Kezdőlap

Ha valami okból sűrűbben nem lehet, akkor egy-két száz évenként Európa földevői eljátszanak egy különös játékot hazánkkal. Mással aránylag ritkán, velünk annál gyakrabban. A játék látszata valami vita, netán háború, aminek egy a lényege, hogy nekünk nincs és sose lehet igazunk, csakis nekik. Hogy-hogy véletlenül sem hajlik – ó nem mifelénk, hanem, ha már az igazság felé nem fordulhat, akkor semerre, inkább valaminő átlag felé, esetleg középre a Nem babra megy a játék bírósága. Dülöngélés közben rendre ez derül ki, tehát nem gyerekes bunyó folyik körülöttünk, hanem inkább életre-halálra. Tévedés ne essék, rendre miránk mutat, mert folyton a mi életünk-halálunk a tét. Úgy szól a szabály több, mint ötszáz éve, hogy ők nyernek. Ha véletlenül nekünk kedveznének a lapok, akkor is ők nyernének, és ha a sors úgy hozná, hogy nekünk állna a zászló százmilliárd az egyhez arányban, akkor is az ő győzelmüket hirdetnék ki – ha nem Trianonban, akkor Brüsszelben, vagy bárhol – hely akad bőven.

Kezdőlap

Egy téli délutánon elment Borihoz két sógornője, Gabi és Lulu, hogy tésztát készítsenek, merthogy Bori kapott a férjétől egy tésztagépet, ami keveri is, gyúrja is, metéli is. Talán meg is eszi?

Úgy belefeledkeztek a munkába meg a csacsogásba, hogy azon vették észre magukat, hogy ki-ki anyukája hagyományos módján kerített az ölébe egy alkalmas edényt, s abban gyúrta a maga adagját. Azaz a közöset, mert csak a végeredményt szándékoztak szétosztani. Közben persze évődtek és beszélgettek, mert a közös munka leginkább ilyesmire való.

Az elegáns kék tésztagép – ha rajta múlt volna – elfordította volna tésztakibocsátó csőrét a komolytalan nőszemélyektől.

Megjelent művek

esszék

Cz Simon Bt., Budapest, 2006.

Megjelent művek

esszék

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2005.

Megjelent művek

Banga Ferenccel

szatírák

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2004.

Megjelent művek

esszék

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2003.

Megjelent művek

esszék

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2002.

Megjelent művek

szótárkönyv

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2001.

Megjelent művek

Az illusztrációkat Banga Ferenc készítette.

Válasz Kiadó, Budapest, 2001.

Megjelent művek

vezérCZikkek

Szent István Társulat, Budapest, 2001.

Megjelent művek

esszék

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 2000.

Megjelent művek

Boldog Salamon király

regény

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület,
Budapest, 1999.

Megjelent művek

novellafüzér

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1997.

Megjelent művek

esszék

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1996.

Megjelent művek

Banga Ferenccel

szatírák

Windsor, Budapest, 1996.

Megjelent művek

esszék

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1995.

Megjelent művek

regény

Nesztor, Budapest, 1994.