Kezdőlap

„Régebben az európai városokban szokás volt a vasfa. Temesváron is áll egy. Ifjúságom idején még úgy tartották, hogy mesterlegények kiinduló és visszaérkezési helye volt, egy szeget kellett verni belé.” Mondta Kányádi Sándor Illyés Gyula emlékbeszédében (2003.)

Megnéztem a Világhálót: nem találtam több említést. No, meglehet, rosszul kerestem.

Állítólag az etruszkok kalendáriumának szögei a napokat, s nyilván az ünnepeket jelezték, a mesterlegények vasfái is az időre emlékeztek: az indulásra és a visszatérésre.

Kezdőlap

Európában sosem létezett kasztrendszer a szó szellemi értelmében, de minden magasabbnak nevezett kultúrában ugyanaz munkamegosztás alakult ki az ismert évezredekben. A király uralkodott az Ég nevében, katonáival együtt védte és kormányozta a közösséget. A papság kutatta Isten szavát és az élet végső értelmét, akár a művész, aki a „szent látvány” képét írta, énekelte, táncolta, a bölcs, a tanító tovább adta az ifjúságnak.

Kezdőlap

Olvasom a hálón, hogy egy holland lelkész (?) istentagadó könyvet adott ki, melyben Jézust legendás alaknak minősíti, és azt állítja, hogy Isten nincs, tehát mindenki élvezze ki a rendelkezésére álló időt, amennyire tőle telik. Az élet ennyi. Egyik célját elérte, a könyv jó üzletnek bizonyult, dől a pénz az élvezetekre. Főnöke helyesli társa véleményét, és ő is arról handabandázik a „templomukban,” hogy nincs Isten. Miért tehetik? Ki szólhat bele? Alapítottak egy saját, külön bejáratú kereskedelmi szektát, mely az embereket felelőtlen, gátlástalanul önző életvitelre, magyarán bűnözésre bíztatja. Hogy Isten miként értékeli e „lelkészek” működését, az belátható időn belül ki fog derülni.

Kezdőlap

Létezik-e Gazdaságkorban templom? A latin ’templum’ olyan magaslati helyet jelentett eredetileg, ahonnan az augurok, a római madárjósok megfigyelték a madarak mozgását, s kiolvasták belőle az istenek üzenetét. Értelemszerűn nyugodt és csöndes volt e magaslat, hiszen a madarakat, az égi küldötteket, nem riogathatták. A templum - templom tehát szent hely, ahol ég és föld összeér, az ember lelke összekapcsolódik az istenségével.

Kezdőlap

A Nemzeti Alaptanterv elkészült, biztos jobb az eddigieknél, mert valószínűleg sok hibát javítottak a hozzáértők.

Szakmámnál, a „magyar nyelv és irodalomnál” maradva, jó jelnek látom, hogy a javasolt szerzőkön kívül fontos művek is szerepelnek a tananyagban. A fontos művek egy-egy kor lenyomatai, összefoglalják az akkor küzdő eszméket, és az irodalom láttató erejével közel is hozzák a tanulókhoz. Ilyen eszme volt a múlt században a máig élő kommunizmus, fasizmus és liberalizmus, meg hozzájuk képest az a hagyományos világszemlélet, melyet a kereszténység testesít meg legpontosabban, és amely magában foglalja az emberiség mindenkori hagyományát, vagyis azt az értékrendet, amely megtartó tudásként lepárlódott százezer évek tapasztalatából, újabb nemzedékek tudásvágyából. Természetesen megtermékenyítette a népművészetet is. Az irodalom, a szépirodalom azért is viseli ezt a nevet, mert szépen szól az igazságról, jóságról, szeretetről, barátságról – azokról az értékekről, melyek bennünket emberré tettek valaha. Sőt meg is tartanak emberségünkben.

Kezdőlap

A mái világkísérlet nyula az egyén, akinek hazája a tévéje, kedélyét kémiailag igazgatja. Ha szüksége támad valamire, akkor azt a bankkártyájáról levillantott jellel magához rendeli a szupermarkecből. Kispárnát, robotgépet, nőt.

„Önök elferdítik a valóságot, mert az igazság az, hogy a társadalom legkisebb
alapegysége, az autonóm, szuverén, felelős egyén. – Írja egy kedves levelezőnk. – Ha úgy lenne, ahogy ön mondja, akkor erkölcsileg és jogilag a családi kollektívákat lehetne felelősségre vonni. Ekkor igaz lenne az állítás, miszerint "a társadalom legkisebb alapegysége a család."

Kezdőlap

Szabad-e levegőt venni? 36 Celsius fokosnak lenni? Ha kérdik, megmondani, hogy magyar vagyok. Izgalommentesen, se félve, se támadva, mintha az mondanám: májas hurka.

Szabad-e emlékjelet állítani a nemzeti hagyomány egyik legfontosabb állatának, a sasmadárnak, ami fölhozta az alvilágból mondahősünket, Fehérlófiát, ami, vagy inkább, aki Emese ősanyánk álmában Turul néven ősapánk volt, vagy – ismét ami – keringett a sík mezőn legeltető őseink fölött ebédre való rágcsálókat keresve. A magyar pásztor figyelte útját, mert ott, ahol pocok van, ott magvas füveket nevel a táj, oda érdemes hajtani a nyájat.

Megjelent művek

esszék  a Beavatás X. kötete

CzSimon Könyvek Budapest 2012.

Megjelent művek

Megjelent művek

nyelvtankönyv

CzSimon Könyvek Budapest 2011.

Megjelent művek

esszék  a Beavatás IX. kötete

CzSimon Könyvek Budapest 2011.

Megjelent művek

regénykert harmadik bővített kiadás

CzSimon Könyvek Budapest 2011.

Megjelent művek

félkész regénykert

CzSimon Könyvek Budapest 2010.

Megjelent művek

szótár harmadik bővített kiadás

CzSimon Könyvek Budapest 2009.

Megjelent művek

esszék a Beavatás VIII. kötete

CzSimon Könyvek  Budapest 2009.

Megjelent művek

regény

Szépirodalmi, Budapest, 1983.

Megjelent művek

regény

Szépirodalmi, Budapest, 1982.

Megjelent művek

novellafüzér

Szépirodalmi, Budapest, 1982.

Megjelent művek

elbeszélések és drámák

Szépirodalmi, Budapest, 1982.

Megjelent művek

regény

Szépirodalmi, Budapest, 1978, 1984.

Mundus 2006.

Megjelent művek

novellák

Magvető, Budapest, 1971.

Megjelent művek

regény

Magvető, Budapest, 1970, 1982.