Könyvek

A Zsebkönyv sorozat negyedik eleme. 112 oldalnyi válogatás Czakó Gábor eddig megjelent mondataiból. 2007-es kiadás, az író újabb mondatai tördelve, könyvkötésben jelentek meg azóta számos alkalommal.

A Hetvenhét magyar rémmese-sorozat negyedik kötete. A magyar történelem mesés és rajzos szatírában elbeszélve. A szatíráról a közhely azt állítja, hogy görbe tükröt tart a valóság elé, attól mulatságos. Az igazság ezzel szemben az, hogy a szatíra éppenséggel sima és egyenes tükröt tart, máskülönben hogyan is derülhetne ki, hogy az ún. valóság ragyás, púpos és görbe?

Esszék. A tanulmánygyűjteményben számos, meglepően új adat és következtetés olvasható nyelvünk és őstörténetünk alakulásával kapcsolatban.

A magyar rémmese sorozat hatodik kötete, aforizmákkal valamint titkokat őrző ládák, kapuk és miegyebek ősi magyar írottas üzenetekkel. A kötet 77 mesét tartalmaz.

Apa és kisfia közös meseregénye a hat gyermekes családról; a népes rokonságról, a sárkányról, és a sárkány legyőzésének misztikus benső útjáról.

Czakó Gábor új esszékötete. Beljebb és beljebb az Evangéliumba! Különös tekintettel Isten és ember megromlott újkori kapcsolatára, az emberi személy mai válságos helyzetére, valamint a napjainkban zajló népvándorlással érkező harmadik világháború veszélyeire. A fenyegető világháború érdekes módon egyúttal a muzulmánok harmadik nagy támadása lenne a keresztény világ ellen. Ebben a küzdelemben vajon képesek leszünk-e újjászületni?

A sorsdöntő lépéseket mindig belül tesszük meg: erről szól az irodalom és a művészet. A születés, a halál, vagy éppen a civilizáció sorsának értelme benső ügy, a lelki határátlépések minőségén múlik. Gyepű az egyetlen határt jelentő szavunk, amely nincs közvetlen kapcsolatban helyváltoztatással, ellentétben pl. a megyével. Mi, emberek, mozgás nélkül is meg tudjuk változtatni helyünket, még inkább helyzetünket. Lelkünk sorsdöntő lépéseiről szól a művészet. Ha nem, akkor csak fecsegés, giccs. Ellentétben a többi élőlénnyel, mi emberek, kicsi korunk óta tudjuk, hogy földi életünk véges, még a világbirodalmak is mind elenyésznek. Öregedvén egyre többször számolunk a végső kérdésekkel, és egyre alaposabban foglalkozunk a váltás minőségével, értékével és értelmével.Sőt, derűjével! E kötetben Czakó Gábornak az élet nagy váltásaival összefüggő elbeszéléseit veheti kézbe a T. Olvasó.

Anyanyelvünkről írott könyvei sorozatában Czakó Gábor talán ebben a kötetében jutott legmélyebbre anyanyelvünk megismerésében. Mégpedig a maga jellegzetes három eszközével. Ismét nagyot lépett előre a gyökrendszer többes gyökcsalád kapcsolatainak föltárásában. Például a rem, remeg, reng, rendít, remény ? rém, rémül; ráz, ránt, ront, rez, reszket, retteg, rezeg, rozoga rozzan, rozzant;rossz, rom; rém, rémlik gyöksor a rengeteg erdőbe is elvisz, melyet a szél olykor félelmetes nagy rengésre indíthat? A hasonló jelentésmezők a kognitív nyelvkutatás aranybányái lesznek egykor? Az általa kifejlesztett és nyelvrégészetnek keresztelt új kutatási módszerével további meglepő eredményekre jutott. Például a számneveinkben ma is élő és működő őskori számbölcselet kimutatása után rájött tér és időszemléletünk egységére. Harmadrészt a regényeiben, esszéiben, televíziós Beavatásaiban megismert misztikai tapasztalatainak alkalmazásával sikerült megértenie és föltárnia egy alig ismert X. századi magyar remekmű, a Nagymácsédi Kereszt szellemi üzenetét. Különösen ez utóbbi döbbenti meg az Olvasót, hiszen általa roppant mélyen pillanthat anyanyelvünk és őseink hitének, gondolkodásának tágasságába, spirituális ihletének időtlen korszerűségébe.

Czakó Gábor új esszékötete a hajdani Beavatás útját folytatja: test és lélek örök feszültségeit figyeli, melyek az embersors velejárói. Mi jobb? Ész nélkül élni vagy hitnélkül? Egyáltalán lehetséges-e? Milyen ember az esztelen? És a hitetlen? Hová vezet az esztelenség és hová a hitetlenség? Az eszetlen buta és nem ért meg nyilvánvaló dolgokat, nem érti, mi a különbség egy euró és kettő között. A hitetlen még okos is lehet, mert akármeddig el tud számolni, sőt, alaposan ismeri a matekot, ráadásul számító, akár a gép, ezért sejtelme sincs az Egy, a Kettő, a Három, a Négy gyémánt csillagairól és a Sok homoktengerében egyiket sem találja.

2002-2005 között írott cikkek válogatott gyűjteménye. Az írások zöme eredetileg a Magyar Nemzetben, a Keresztény Életben, ill. az Új Emberben jelentek meg. A kötet keresztény nézőpontból szemlézi közéletünk eseményeit. 400 oldal, papírkötésben.

Népmeséinkben a griff emeli föl az alvilágból a fölsőbe Fehérlófiát. Mintha hajszálra ezt a jelenetet látnánk a Nagyszentmiklósi kincs aranykorsóin! A középkori permi bronzokon elénk táruló látvány lényege is ugyanez! Létezik út, melyen átjárhatók a hajdani terek és idők? Mit tudtunk meg az évszázada élt Szergej Patkanovtól a szabirokról és az ugorokról? Pythagoras születése előtt kitől tanultunk pythagoreus számelméletet? Kitől tanulhatott ő? Mi lehet az oka annak, hogy elődeink a honfoglalás előtt már biztosan tudtak írni? Hogyan jöttek rá őseink, hogy a tér és az idő ugyanannak a valóságnak a két látószögből való megnevezése? Miféle ?ércnél maradandóbb? anyagba rögzítették tudásukat? Miből tudhatja nálunk egy gyermek is, hogy melyik szó magyar s melyik vendég? Miért lett a legnagyobb magyar régész, László Gyula fekete bárány? Mi a magyar nyelvromlás legfőbb oka? Hogyan oldotta meg Kálmán királyunk a muszlim beáramlók okozta gondot?

Könyvünk borítóján egy avarkori tábori szék látható ? mintha manapság készült volna. A belső oldalakon pajkos és komoly tanulmányok következnek nyelvünkről, őstörténetünkről, a honfoglalás előtti, eddig földerítetlen eseményekről. Utóbbiak közül érdemes kiemelni a magyar ős-világképről, meg a honalapító, ám a közelmúltig még a tankönyvekből is kitiltott pozsonyi csatáról, valamint a legyőzhetetlen Szent Istvánról szóló írásokat. A kötet legrégebbi dolgainkat is érinti: az első magyar kocsi ügyét, Szibériai-szabiriai (!) kapcsolatainkat, stb. Találkozhat a kedves Olvasó világhíres előemberünk, a Vértesszöllősi Samu elleni barbár merénylettel is. Kevés nép él a világon, amelynek múltja olyan messzire nyúlik, mint a miénk, meséi szinte megszámolhatatlanok. Gyerekeknek is valók, meg fölnőtteknek is, mert oly régiek, akár az országút, mégis elevenek, hozzá annyira mélyek, mint a ?múltnak kútja?, és amennyire pajkosak, annyira komolyak és rendíthetetlen igazságkeresők. Egyszóval a miéink. Mindazonáltal el kell gondolkodnunk azon, hogy miénk-e az a szellemi kincs, amit nem ismerünk eléggé?

Jézus példabeszédeket használt, még tanítványai körében is. Hogy ne értsék a kívülállók? De hiszen maguk a tanítványok is állandóan magyarázatot kértek tőle! Eszerint ők sem értették a tanítást? Amikor megkapták, földerültek a szívük mélyéig, majd a derültség lassacskán homályosodni kezdett bennük, míg újra nem értették a Mestert. Hogy e papírművecske nem időtálló. Bizony nem. Ám a remekmű nem föltétlenül piramis vagy atombomba, mert az időtállóság nem anyagból való. Nem evilági. Éppen ezért leginkább valami olyasmi, mint például egy ima, egy könny, egy mosoly, egy vasárnapi ebéd. Egyik sem örökös darab, de mind nélkülözhetetlen az Örökkévalóság számára.

Czakó Gábor és Juhász Zoltán közös kötete a magyar nyelv és zene számítógépes kutatásával alapvető, új fölismerésekre vezetett. Összevetette a Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára (CzF), valamint a Tótfalusi István által jegyzett Magyar Etimológiai Szótár (MESz) elektronizált kiadásait, ily módon a magyarnak közel 60 nyelvvel való kapcsolatrendszerét térképezte föl. Az új, tárgyilagos módszertani megközelítés megvilágítja a magyar nyelv vizsgálatának elmúlt másfél százados történetét, megnyitja a szóelemzés új lehetőségeit, nyelvtanunk valódi természetét - a művelt közönség számára élvezetes és gazdag példa anyaggal. Juhász Zoltán intelligens, öntanuló programjával 25 nép zenéjét hasonlította össze, elemezve kapcsolataikat, egymásra gyakorolt hatásukat. Kínai, mongol, különféle török, szláv és finnugor népek zenéje mellett vizsgált Nyugat-európai, Appalache-i kelta és dakota muzsikát. Harmincezernél több dal összevetése kiderítette, hogy igen mély zenénk és beszédünk összefüggése, mert zenénk is gyökökre épül, rokonságai messze túlmutatnak az eddig ismert körön. A Függelékben kisebb írások számolnak be a nyelvrégészet valamint az ún. ?kis nyelvek? helyzetéről, a magyar szóbeszéd különleges játékosságáról. A CD-Mp 3 melléklet hallhatóvá és láthatóvá is teszi a vizsgált népzenék kapcsolatait. Kemény kötésben, kb. 320 oldal, CD melléklettel.

A Beavatás-sorozat negyedik, a Titkos Könyvet is ide számítva, ötödik kötete. A Duna tv-ben sugárzott televíziós esszéket a 186. adásig tartalmazza. Alcímadó írása anyanyelvünk benső gazdagságáról, összefüggéseiről, bölcsességéről szól.