Kezdőlap

Szent István király életrajzából ismerjük, hogy egy éjszaka orvgyilkos akarta megölni a nagy uralkodót. Amikor a fölbérelt ember a király arcát meglátta, megrémült tulajdon szándékától, és a tőrt kiejtette kezéből. A zajra felébredő király első szavai a Szentírásból valók: „Ha Isten velem, ki ellenem?” (Róm 8, 30)

Mit szóljunk ehhez? Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Kezdőlap

Olyan zaklatott világban élünk, amelyben már a múlt sem ül nyugton a fenekén.

A magyarság zöme a kommunista rendszer összeomlását és a szovjet haderő kivonulását fölszabadulásként élte meg. Sem a világtörténelem világcsúcsnak kikiáltott társadalom-elmélete, sem az 1945-ben kinevezett „uralkodó osztálya”, sem a „szocializmusa” nem vált be. Minden társadalmi réteg és csoport megkapta a kommunistáktól a maga pofonját. Előny viszont nemigen mutatkozott, még az – elvileg – politikailag semleges magyar őstörténet kutatásban sem.

Kezdőlap

1. Európa gyorsan szellemtelenedik. Ha tovább újpogánykodunk, elsodor minket is az iszlám roham, és megölnek bennünket. Ennél nagyobb baj, hogy elkárhozunk. Ezért az Egyháznak újra a társadalom lelki és szellemi központjává kell válnia. Intézményesen, és sugárzóan, Nem Rómában, hanem a mi utcánkban. Ennek alapja a cipészek, festők, rendőrök, orvosok szellemi emberré nevelése. Különösen a papoké…
2. A magyar valamelyest még keresztény, de szelleme hanyatlik. Némelyik papunk is marxistaként igyekszik megteremteni a hitélet „anyagi alapját”. Holott Teréz Anya, vagy éppen Böjte Csaba példája is tanítja, hogy a vidám, szolgáló szeretet a bőség forrása: a Gondviselés gondoskodik gondjainkról. (Mt 6, 25-34)

Kezdőlap

A közhely szerint nincs buta kérdés, csak rossz válasz. Talán másként áll a helyzet, hiszen akadnak olyan kérdések, melyek se a kérdezőt, se a válaszadásra kiszemeltet nem érdeklik. Azért nem, mert nem érintik. Ilyen például ez: az író úr szerint ki volt a legnagyobb magyar költő? Petőfi? Arany? József Attila? Vagy Radnóti, Ady, esetleg Vörösmarty, Balassi, netán Weöres? A kérdés érdektelensége abból fakad, hogy tétje nincs. Bármi a válasz, a kérdező aligha fogja beszélgetés után – mondjuk – Radnóti, vagy Weöres Sándor összes költeményeire vetni magát. Ha fikarcnyit izgatta volna a költészet, akkor legalább belekóstolt volna az említett mesterek munkáiba, s megpróbálna maga dönteni. Lehet, hogy a szilvalekvár és a barackíz közt sem tud választani?

Kezdőlap

Életrajzi adatok

Decsen született, 1942. szeptember 14-én.

Édesapja Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja volt, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora.  Három saját kötete jelent meg, köztük a kitűnő Kelj föl, öreg, a régi decsi cigányokról, és magáról szülőfalunkról.

Kezdőlap

Valljuk be, hogy a Karácsony egy kicsit, olykor és némelyikünknél elmászkosodott. Mint amikor valami gyógyszerre cukormázat tesznek, majd még és még, egyre vastagabbat, mert a keservesen epés íz minduntalan áttör… Lassan a gyógyító vegyület kiszorul, kell a hely a szirupnak. Karácsonyra lefordítva Jézus vagy Jézuska? Az édes kis cuncimókus baba, vagy a „szenvedés férfia”? És ami a kettő között van, helyesebben: Aki élt ezen a földön, és mint mindenki, belehalt…

Kezdőlap

A zsidó nép történelmi hányattatásai során mindig várta a Megváltót. Miután a zsidóság a Szentírásban az emberiséget is jelenti, mondhatjuk, hogy az emberek várták Isten Fiának születését, hogy megszabadítsa őket bajaiktól. Elsősorban testi szenvedéseiktől, sokféle nyomoruktól, de nem a bűneiktől. Utóbbiakkal jól kijöttek, mondjuk inkább jelen időben: jól kijövünk, elvagyunk velük, mert hasznot hoznak, kényelmesek, főként, ha sikerül befogni elnyomottjaink száját, és elkábítanunk lelkiismeretünket. A lelkiismeret elaltatására ezernyi ötletet sütöttünk ki a világtörténelem során. Lelkiismeretünk ezektől nem lett aluszékonyabb, csak mi érezzük úgy, hogy nélküle jobb lenne…

Megjelent művek

regény

Szépirodalmi, Budapest, 1974, Magvető, Budapest, 1982.

Megjelent művek

novellák

Magvető, Budapest, 1971.

Megjelent művek

szociográfiák

Magvető, Budapest, 1973.

Megjelent művek

regény

Magvető, Budapest, 1970, 1982.

Megjelent művek

esszék

IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 2000.

Megjelent művek

esszék, a Beavatás VII. kötete

Cz Simon Bt., Budapest, 2008.

Megjelent művek

esszék a Beavatás VI. kötete, 

Cz Simon Bt., Budapest, 2008.

Megjelent művek

szatírák

Cz Simon Bt., Budapest, 2007.

Megjelent művek

esszék

Cz Simon Bt., Budapest, 2007.

Megjelent művek

regény

Mundus Budapest 2006.
Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készült ünnepi kiadás

Megjelent művek

esszék

Cz Simon Bt., Budapest, 2006.

Megjelent művek

regénykert

Cz Simon Bt., Budapest, 2006.

Megjelent művek

cikkek 2002-2005

Cz Simon Bt., Budapest, 2005.

Megjelent művek

esszék

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2005.

Megjelent művek

Banga Ferenccel

szatírák

Boldog Salamon Kör, Budapest, 2004.