Kezdőlap

Szabad-e levegőt venni? 36 Celsius fokosnak lenni? Ha kérdik, megmondani, hogy magyar vagyok. Izgalommentesen, se félve, se támadva, mintha az mondanám: májas hurka.

Szabad-e emlékjelet állítani a nemzeti hagyomány egyik legfontosabb állatának, a sasmadárnak, ami fölhozta az alvilágból mondahősünket, Fehérlófiát, ami, vagy inkább, aki Emese ősanyánk álmában Turul néven ősapánk volt, vagy – ismét ami – keringett a sík mezőn legeltető őseink fölött ebédre való rágcsálókat keresve. A magyar pásztor figyelte útját, mert ott, ahol pocok van, ott magvas füveket nevel a táj, oda érdemes hajtani a nyájat.

Kezdőlap

732-ben, a poitiers-i csatában, Martell Károly legyőzte és kiszorította a mórokat, vagyis az arab, berber, fekete-afrikai katonákból álló iszlám hadat a későbbi Franciaország területéről, de most fordult a kocka: a „mórok” beáramlása a francia gyarmatbirodalom összeomlása óta folyamatos. Ugyanez figyelhető meg Olaszországtól Németországon át Angliáig egész Nyugat-Európában. Kisebb mértékben nálunk is, de hozzánk és Kelet-Európába leginkább mélyszegénységből menekülő afgánok és pakisztániaiak jönnek. Ők meg, ha tehetik, tovább mennek gazdagabb országokba. A heves népmozgalom egyik hajtóereje a szegénység, a szivattyúja a Nyugat gazdagsága, valamint az üressége. A Nyugat kiürülése.

Kezdőlap

Nyár van, viharok, sokfelé ítéletidő, szélvész és árvíz. Hánykódik a Föld: túl nehéz már neki a gazdaságkori civilizáció, ami leginkább csak fosztogatni tudja javait. Aki teheti, nyaralni húzódik valami biztonságos és békés helyre, de létezik-e ilyen? Még az iskola, vagy a norvég üdülősziget sem paradicsom, sőt a mozi sem, ahol – elvileg – csak a filmekben lőnek, bár azokban szakadatlan a mészárlás – nyilvánvalóan oktató-nevelő célzattal, máskülönben miért gyilkolásznának? Csoda-e, hogy immár tüzelnek ott élőben is: a minap Amerikában ölt és sebesített meg közel száz embert egy ifjú pszichiáter-jelölt egy filmbemutatón. Állítólag jó tanuló. Erről meggyőződhettünk: kihallgatásán igen meggyőzően alakította a hatóságok etetésére kidolgozott elmeroggyant-szerepet. Különös, nehezen megszokható, noha roppant gyakori lét-lyukadás szenvedője ő: az emberi valóságból egyszer csak átpottyant a Betmen-féle szörny-mese filmek világába. Ún. tanult ember létére egy idő múlva képtelen volt megkülönböztetni az életet a nyilvánvalóan kitalálttól, a semmitől. A szépet a förtelmestől, a jót a gonosztól. Megpróbált azonosulni a sátáni film fő-rémével.

Kezdőlap

Orrszarvú-bőre böhöm táblákban hullik róla, s mind nyilvánvalóbb lesz az évszázadok óta folyó Nagy Átalakítás lényege: Zeusz hajdani szerelmének lényébe Macbeth boszorkányai költöznek. Általuk maga Macbethné, Lady Macbeth, minden gazság szépséges kiagyalója, aki számára minden erény értéktelen, s minden bűn erény.

Európa zászlaján mintha még a Szűzanya csillagkoszorúja forogna az ég határtalan Mária-kékjében. Tehát egyelőre még nem a helyébe tervezett vonalkód szivárványsora hirdeti – mi tagadás, őszintén – az új idők, új értékeit, a konzumidiotizmust, a vadságot és a gendert.

Kezdőlap

Hajdan létezett egy hit- és erkölcstan nevű tantárgy, mivel a régi ember az erkölcsöt csak a hitén, gyakorlatiasabban: a vallásán keresztül tudta elképzelni. A régi emberen talán a mindenkori embert is érthetjük, mert vallástalan ember, sőt hitetlen ember az újkorig nem létezett. Olyannyira nem, hogy a régészek az emberszerű emlősök hagyta maradványok közül azt a leletet sorolják az emberiek közé, amelyik mellett kultusznyomokat találnak.

Kezdőlap

Amikor 1964-ben diákcsere keretében Franciaországban jártam, mélyen megdöbbentem azon, hogy a francia egyetemisták mennyire tátották a szájukat: nicsak, hajszálra olyanok vagyunk, mint ők! Semmi ferde szem, pampula száj, majomfarok és hasonlók. Még jobban csodálkoztak azon, hogy közülünk némelyek jobban ismerték az ő történelmüket, kultúrájukat náluk, míg ők a miénkről harangozni sem hallottak. Ezért a sajátjukban sem voltak jártasak. A mi ifjú értelmiségünk csak ötven év múlva jutott el ide.

Kezdőlap

Valamikor régen, saját használatra kitaláltam az „úti rózsafüzért”, ami egy tizedből áll, mivel általában ennyi idő alatt érek a buszmegállóig. Másik vonása, hogy a benne lévő titok mindig valami evangéliumi esemény: „aki Pétertől csak a szeretetét kérte”, vagy: „aki ellenállt a sátán kísértéseinek”, vagy: „aki önmagát adta nekünk eledelül”. Ha ismerőseink közül valaki kórházba kerül: „aki a betegeket meggyógyította”. A titkot tehát mindig az adott élethelyzethez, eseményekhez választom, továbbá kellő szünetet tartok a kimondása után, hogy elmélkedhessem róla: úgy, mintha magam is ott lennék, s magam is megkísértetnék, magam is ujjonganék Virágvasárnap az Ő kíséretében, a csacsija nyomában ugrándozva, és így tovább.

Megjelent művek

esszék

CzSimon könyvek 2020.

Megjelent művek

esszék

CzSimon könyvek 2019.

Megjelent művek

nyelvtankönyv

CzSimon könyvek 2019.

Megjelent művek

esszék

CzSimon könyvek 2018

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2017.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2016.

Megjelent művek

novellák

CzSimon Könyvek Budapest 2016.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2015.

Megjelent művek

rémmesék

CzSimon Könyvek Budapest 2015.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2014.

Megjelent művek

esszék a Beavatás XI. kötete.

CzSimon Könyvek Budapest 2014.

Megjelent művek

Életrajzi könyv

CzSimon Könyvek Budapest 2013

Megjelent művek

hangoskönyv

CzSimon Könyvek Budapest 2013.

Megjelent művek

esszék

CzSimon Könyvek Budapest 2013.

Megjelent művek

Pécsregény

CzSimon Könyvek Budapest 2012.